Budapesti Orvosi Újság Mellékletei, 1906

Bőr- és bujakórtan - 1906-03-01 / 1. szám

1. szám. A Budapesti Orvosi Újság 9. sz.-nak melléklete. 1906. márczius 1. BŐR- és BUJAKÓRTAN SZERKESZTI: Dr. HUBER ALFRÉD. Megjelenik évenkint négyszer : márczius, május, augusztus és november hónapokban. Tartalom. Eredeti közlemények. Havas Adolf dr. : Casuistikus közlemények. — Veress Ferencz dr. : Az acne juvenilis kezeléséről. — Schein Mór dr. : A női nemi szervekből kiinduló, haematogen úton terjedő bőrbajokról. Szakirodalom. Tudományos társulatok. Therapiai jegyzetek. Eredeti közlemények. (A szent Rókus-kórház V. orvosi osztályából. Főorvos: Havas Adolf dr., tanár.) Casuistikus közlemények.­ Irta: Havas Adolf dr., tanár. I. Gangraena cutis multiplex acutum esete. H. K., 20 éves, cseléd előadja, hogy két nap előtt teljesen ismeretlen okból bal karján kölesnyi egész kendermagnyi hólyagcsoport lépett fel, s ezek egy nap alatt elmúlván, helyükbe a mostani elválto­zás lépett. Hasonló baja már 11 ízben volt, először 4 év előtt, s mindig rázóhideg előzte meg. Fájdalmat csak munka közben érez. Családjában hasonló megbetegedés, ideg- vagy elmebaj nem fordult elő. Apja és négy testvére él, anyja tüdőbajban, hét testvére előtte ismeretlen baj­ban halt el. Gyermekkori betegségeire nem emlék­szik. Havi baja rendes, görcsökkel jár. Fejfájásban szokott szenvedni. Étvágya jó, széklete rendes. A bal kéz hátán és az alkar alsó harmadában a háti oldalon a köztakaró heges, egyenetlen felületű, itt-ott léczszerű kiemelkedésekkel; halavány, vagy mint az alkar alsó harmadának felső részén, vöröses színű. A kéz hátán látható hegesedés állítólag lefor­­rázás után keletkezett. A bal alkar közepe táján, a leírt hegesedéssel szoros összefüggésben, a feszítő oldalon a köztakaró egy körülbelül öt cm. széles, éles, egyenes vonallal határolt felületen kölesnyi, lencsényi egész koronányi, kerek vagy hosszúkás, duzzadt belövelési udvartól körülvett, barnás-fekete, pergamentszerűen száraz, besüppedt, fényes pörkkel fedett területek láthatók. A belövelési udvarok kisebb,­­ Az esetek bemutattattak a kir. orvosegyesület dermatologiai és urológiai szakosztályának 1905. évi deczember hó 18.-án és 1906. február 12.-én tartott szakülésén, zavaros tartalmú hólyagokkal fedettek. Berkenőcs alatt az elüszkösödött területek jó része már 24 óra alatt leválott és éles szélű, — mintha lyukasztó vassal vágták volna, — 2—3 mm. mélységű, detri­­tussal fedett, vagy sarjadzó folytonossághiányokat hagytak hátra. Itt tehát egyik napról a másikra, hirtelen fel­lépő mumificatioról, a száraz üszőkről van szó. A kérdés a körül forog, hogy mi idézhette elő a bajt immár tizenkét alkalommal. A beteg üde, friss, kiné­zése, ifjúsága, minden nervosus tünet, syringomyelia, myelitis, vérkeringési zavar, cachexia, trauma és fer­tőzés hiánya, — a kiütés éles határoltsága (egy körülbelül öt cm. széles, egyenes vonalú, csak a háti részre terjedő harántfekvésű sáv alakjában) a mellett szólnak, hogy itt arteficiális gangraenával van dol­gunk. Két körülményt ugyan fel lehetne hozni e nézet ellen, tudniillik a beteg azon bemondását, hogy a bajt mindig rázóhideg előzi meg, vagy pedig azt, hogy a körfolyamatot bevezető leforrázás alkalmából ascen­­dáló neuritis keletkezett, a­melynek folytán azután a felszálló gangraena is keletkezik. Ez utóbbi ellen szól azon körülmény, hogy a gangraena élesen határolt, harántirányú egyenes vonalban jelentkezik. Ily el­rendeződéssel, ily mértanilag egyenes vonalban egyetlen egy ideg sem határolódik el a bőrben, sőt épen ellenkezőleg, mindig rendetlenül, csipkézetes vonalban. A leírt elrendeződése a bőr megbetegedé­sének, az éles vonalban való határolódás, a haránt­irány fontos érv a mellett, hogy a beteg maga idézte elő a nála észlelt bőrelváltozásokat, és­pedig a leg­nagyobb valószínűséggel oly módon, hogy egy oly maró­vegyszert, a­melyhez ő legkönnyebben juthat, alkal­mazott borogatás alakjában az officiált bőrfelületre. Ily marószer a közkézen forgó kalilúg. A bántalom fellépési módja, az okozott ártalmak, az üszkösödött felületek alakja a mellett szólnak, hogy a beteg nem­csak lúgba mártott, de apró lúgsótörmelékekkel is behintett lebenynyel borította a bőr felületét és ily módon keletkeztek azután a különböző alakú és nagyságú üszkösödött felületek. De még más körülmény is igazolja feltevésün­ket, hogy artefact körfolyamattal van dolgunk, és pedig azon esetemben constatált tény, hogy az üszkös pörkölt mindmegannyian már eleve gyuladási ud­varral voltak körülvéve. A beteg azon bemondása, hogy a bajt mindig rázóhideg előzi meg, úgy kell felfognunk, hogy a beteg mindenkor idegesen izga­tott, valahányszor a műveletet magán, bizonyára fel­tűnési vágyból végzi. Ott, a­hol az ily beteg éber megfigyelése keresztülvihető, mindig sikerül a kór

Next