Budapesti Orvosi Újság, 1907. január-június (5. évfolyam, 1-26. szám)
1907-01-03 / 1. szám
Ötödik évfolyam. Budapest, 1907. január 3. 1. szám. ÁLLANDÓ MELLÉKLETEK ÉVENKINT 4-4 SZÁMBAN. Bor- és bujakórtan, szerkeszti : dr. Huber Alfréd. Diatetikai és physikai gyógyítómódok, szerkesztik: dr. Aldor Lajos és dr. Reich Miklós. Fülészet, szerk.: dr. Schvarcz E. Fürdő- és vízgyógyászat, szerk.: dr. Bosányi Béla, kir. tan. Gégészet, szerk. dr. Baumgarten Egmont és dr. Donogány Zakariás egyetemi m.tanárok. Gyermekorvos, szerkeszti: dr. Grósz Gy., kórh. főorvos. MEGJELEN MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN. Szerkesztik a szakmellékletek szerkesztőinek közreműködésével. Dr. ÁNGYÁN BÉLA egyetmem tanár, főszerkesztő. Dr. TORDAY FERENCZ Dr. SCHUSCHNY HENRIK gyermekmend. főorvos, felelős szerkesztő, segédszerkesztő. Szerkesztőség és kiadóhivatal: „Petőfi“ Újság-, könyvkiadó- és hirdetési vállalat, VII., Kertész utcza 16. sz. Közegészségügyi és törvszéki orvostudom, szemle szerk.: dr. Minich Károly, kórh foorv. és dr. Schuschny Henrik. Sebészet, szerkeszti: dr. Herczel Manó, egyetemi tanár. Szemészeti Lapok, szerk.: dr. Goldzieher Vilmos, egyet. tanár. Szülészet és nőgyógyászat, szerk. : dr. Bäcker József és dr. Dirner Gusztáv, egyetemi m.-tanárok. Urológia, szerkeszti: dr. Feleki Hugó, egyetem.-tanár. TARTALOM: Eredeti közlemények. Heim Pál dr.: Az író indicatioiról a csecsemő- táplálásban. — Lévai Dezső dr.: A veronai a gyermekgyakorlatban. Összefoglaló szemle. Finály György dr. : A szülészet köréből. Lapkivonatok. Szakirodalom. Belgyógyászat. Meningococcusok által okozott meningitis cerebrospinalis gyógyítása intrarachiális collargos- befecskendezésekkel. — A tüdővész korai diagnosisa. — A chloridok retentiojának jelentősége a chronikus nephritis prognosisára és therapiájára nézve. — Nőgyógyászat. A női adnexumok megbetegedéseiről. — A conservativ coxitis-kezelés eredményei. Lapszemle, a) Hazai irodalom. Orvosi Hetilap. — Gyógyászat. — Honvédorvos. (A Gyógyászat melléklete.) — Orvosok Lapja. — b) Külföldi irodalom. Münchener medizinische Wochenschrift. — Berliner klinische Wochenschrift. — Medizinische Klinik. — Wiener medizinische Wochen- Schrift. — Der Militärarzt. Tudományos illések. Közkórházi Orvostársulat XIII. bemutató szakülése 1906. deczember 19.-én. Könyvismertetés. Marton Sándor dr.: Egészségnaptár. Therapiai jegyzetek. Quatamin. — A haematin-albumin. — A gujasanol. — Az angina kezelése amorollal. Xyiktér. Hírek. A m. kir. belügyministerium (VII.) közegészségügyi főosztályának új személyzeti és ügybeosztása. — Józsefvárosi orvostársaság. — Betegeken való kísérletezés szabályozása Ausztriában. — Bujakórellenes mozgalom Németországban. — Magántanári ügyek Bécsben. — Krakó orvostársadalmából. — Phosphorgyufák betiltása Németországban. — Kórházi fő- és alorvosok mozgalma Csehországban. —• A német birodalmi egészségügyi osztály. szággázatok nyilvántartása. — Hirdetések. Eredeti közlemények. Közlemény a budapesti Irgalmas kórházból. Az író indicatioiról a csecsemőtáplálásban. Irta: Heim Pál dr., a gyermekgyógyászati osztály főorvosa. A mesterséges csecsemőtáplálás kérdése mindig egyik legfontosabb kérdése volt az orvosi tudománynak. A klinikai észleletek, gondos és fáradságos laboratóriumi vizsgálatok újabb és újabb adatok birtokába juttattak minket, úgyhogy nézeteink úgyszólván évről évre változnak e kérdésben. Amit helyesnek tartottunk tegnap, arról ma hallani sem akarunk. Évtizedeken fennállott cardinális tételek, amelyeket a mesterséges táplálásnál, mint megdönthetetleneket tekintettünk, csak mellékesnek tűnnek fel most előttünk. Csak egyet akarok ennek az illustrálására felhozni. Évtizedeken keresztül azt hitték, hogy a mesterséges táplálásnak a legnagyobb akadálya a tehén- és a női tej cafeinja között levő különbség. Nemcsak a nehéz emészthetősége van káros befolyással a mesterséges táplálásra, hanem az is, hogy fajidegen fehérje. Bár mostan is még sokan e nézetnek feltétlen hívei, a boroszlói iskola munkássága, sokak szemében, és én magam is ezekhez tartozom megdöntötte e nézet. Ez utóbbiak szerit tej zsírjának is megvan és pedig sokkal nagyobb mértékben, bizonyos esetekben a káros hatása. Legújabban pedig Meyer szerint nem is a zsír, nem is a fehérje, de a savó az, amely útjában áll a mesterséges táplálás kérdése teljes megoldásának. Felemlítem, mert a legújabb dolog és így a nem szakemberek előtt talán ismeretlen, hogy a legújabban Meyer ez irányban kísérleteket végzett. Adott csecsemőknek tehéntejsavót, női caseint és női zsírt, és más csecsemőknek női tejsavót, tehéncaseint és tehéntejzsírt. Míg az előbbi sorozatnál a csecsemők jól fejlődtek, az utóbbiaknál hurutos tünetek lépnek fel. Meyer ebből azon következtetést vonja, hogy a különböző savóban kell annak a magyarázatát keresnünk, hogy a mesterséges táplálás a mai alakjában messze mögötte áll a természetes táplálásnak. Meyer csak igen kis számú csecse- imen végezte kísérleteit, kísérleti eredményei eddig kontrolálva nincsenek, úgy hogy most legalább nem fogadhatjuk el minden fenntartás nélkül. E példát is csak azért hoztam fel, hogy illustráljam, hogy a mesterséges táplálás alaptételeiben is csak a kezdet kezdetén állunk. Az egyes nézetek nagy ellentéte, a kérdések minden oldalról való neigen nagy előnynH^-' két-ь' 1 1 El"" ‘