Budapesti Orvosi Újság, 1907. július-december (5. évfolyam, 27-52. szám)

1907-07-04 / 27. szám

536 ----, ■;* f- w*—----- - --— * :• * * *-----" ' *'•eR4«ri?RM<e — Budapesti Orvosi Újság 27. szám. jó eredményekről számol be. Mérgezési tüneteket ő sem észlelt. Osztályunkon az eumydrint különféle gyomor­bajoknál már körülbelül 1­2 éve használjuk s jó hatását úgy mi, mint Hirschler tanár úr magánrende­lésén nagyon sok esetben észleltük­. Az eumydrin hasz­nálata előtt a beteg bejövetelekor pontos gyomor­vizsgálatokat eszközöltünk, feljegyeztük a gyomor motorikus­ és secretorikus viszonyait s több heti eumydrinadagolás után újabb functionális vizsgálato­kat végeztünk. Úgy ulcus ventriculinél, mint dyspepsia nervosánál, hyperchlorhydriánál nemcsak a nagy gastralgia csökkenését, sőt megszűnését észleltük, hanem a legtöbb esetben a sósavproductio alább szállását is tapasztalhattuk. Az eumydrin adagja 1 mgm.-tól 2*5 mgm.-ig naponta háromszor. Már hosszabb idő óta alkaliákkal együtt rendeljük, Hirschler tanár úr formulája szerint, vagy porokban : Rp. Natrii citrici Magnes aram. phosph. aa­gm. 3­0 Eumydrini cgm. 0­02 Mf. pulv. Div. in dos. aequ. Nr. XII. S. 3 port naponta. Vagy skatulyában : Rp. Natrii citrici Magnes amm. phosph. na 20­0 gm. Eumydrini 0’02 cgm. Mf. pulv. de­t. ad scat. S. Egy késhegygyei ét­kezés után 1 órával. Az eumydrint a betegek jól tűrték. Torokszá­razság, mydriasis, izgalmi tünetek egy esetben sem jelentkeztek, bármily hosszúra nyúlt is a szer adago­lásának ideje. Az eumydrint tehát, mint a belladonna igen jó pótszerét, a gyomor organikus vagy functio­­nális megbetegedéseinél, mint hatásos fájdalomcsilla­pító szert és alkaliákkal egybekötve a savprodneliót is csökkentő praepamtumot melegen ajánlhatjuk. Másik, szintén eredményesen használható Bayer­­féle praeparatum egy salicyliavester, a spirosal. Indicatiojára és használati módjára nézve megegyezik a már általánosan használatba jött mesotannal, de ennél előnyösebb azért, mivel hígítás nélkül sem izgat legkevésbé sem, bármily erősen is dörzsöljük a bőrbe. Lassabban szívódik fel, mint a mesotan, de a salicylsav tovább kimutatható a vizeletben, mint a mesotannál. További haszna, hogy teljesen szagtalan. A spirosalt számos esetben alkalmazták sub­acul polyarthritiseknél, midőn a salicylpraeparatumok belsőleg adva már hatástalanok, vagy a beteg által nem tűzetnek s a massage és hydrotherapiás eljárások az ízületek fájdalmassága s kisebb fokú duzzadása miatt még ki nem vihetők. Pár csepp spirosalt tenye­rünkre öntve, a duzzadt ízület bőrén jól szétdörzsöl­tük naponta egyszer s nem egy esetben észleltük alig néhány bedörzsölés után a jó hatást, mely a fájdal­masság gyors megszűnésében, a duzzanat prompt leapadásában állott. Bőrlobot néhány heti használat után sem észleltünk. A bedörzsölés után csekély égető érzés jelentkezik, mely azonban néhány percz múlva helyet ad a bőr bűvössségének s egyúttal a fájdalom szünetelésének. Még jó eredményeket láttunk spirosal bedörzsö­­lésével ischias, neuralgia, rheumatismus, pleuritis chronica néhány esetében is. Az a nagy lelkesedés, melyet évekkel ezelőtt az aspirin megjelenése keltett az orvosi közönség körében — hamarosan kiküszöbölvén a rosszul alkal­mazható és kellemetlen melléktüneteket okozó salicyl­­savas nátront —, arra késztette a gyárosokat, hogy az aspirint még jobban tökéletesítsék, kiküszöbölvén belőle az összes kártékony alkatrészeket, így jött forgalomba ez évben a novaspirin s a diaspirin. A novaspirin a salicylsav methylenczitromsavas estere, fehér, szagtalan, kissé savanyú ízű por, víz­ben oldhatatlan, salicylsavtartalma 62 °­ C. Állítólag nem okoz oly kellemetlen melléktüneteket, mint az aspirin, tehát profás izzadást, gyomornyomást, étvágy­talanságot, obstipatiót stb. A novaspirinnek rövid pár hónapon belül már egész irodalma keletkezett. Jó eredményekről tanús­kodik legelőször Ruhemann,a­ki novaspirint leg­különfélébb bántalmaknál adott igen jó eredménynyel, kellemetlen mellékhatásokat sohasem észlelt. Szerinte a novaspirin a szervezetben sokkal lassabban hasad és szívódik fel, mint az aspirin s így hatását erélye­sebben fejti ki s mivel a savanyú gyomornedv is nehezebben oldja, kevesebb is a hatása a gyomor­­functiora. Albuminuria, nephritis, szívbajok nem contra­­indikálják használatát. Legtypikusabban fejti ki hatását influenzánál, melynek valóságos specificuma. Hasonlókép nyilatkozik Witthauer,3 Liebmann,8 Floret,1 Lehmann­ és Schweiger,1. Osztályunkon a novaspirint szintén igen sokféle bántalomnál adtuk, mindig jó eredményekkel. A leg­jobb hatásokat ott értük el, a­hol nem volt szüksé­günk izzasztásra, mert a novaspirin izzasztó hatása az aspirinéhez képest tényleg csekély. A novaspirint Vg — 1 gm­-os adagokban adtuk 3—5-ször naponta az étkezéstől függetlenül. Prompt hatásokat láttunk majd minden esetben influenzánál, főleg ennek catarrhalis alakjánál, a midőn a lázak, rhinitis, bronchitis rövid időn belül visszafejlődtek. Sőt novaspirin oly influenzás esetekben is jól volt adagolható, midőn az emésztőtractus bántalmazottsága is fennforgott. Croupos, catarrhalis pneumoniáknál a lázas stádiumban a novaspirin igen jól bevált, mert napjá­ban 1—2-szer a magas láz tartama alatt adagolva, lassan fejlődő, de tekintélyes remissiókat értünk el, nem észlelvén sohasem collapsus-temperaturát vagy a szív részéről bármely affectiót. Igen jó hatású a novaspirin különféle okokból eredő migraineknél, cephalalgiáknál, neuralgiáknál, melyeket a legtöbb esetben néhány perc­ múlva szüntet s hatása tartósabban is érvényesül. Nem megvetendő hatásokat láttunk még nov­­aspirintől para- és endometritisek, adnexa-megbetege­­déseknél és a carcinomának legkülönfélébb alakjainál. Minden esetben a novaspirin jó fájdalomcsillapítónak bizonyult s még az étvágytalan, cad­ectikus betegek is jól tűrték. Jó eredményeket vártunk s kívánalmunk nagy részben teljesült is, midőn a novaspirint a phthisikusok lázának a leszállítása czéljából adtuk. A hectikus lázak 1 Berliner klin. Wschrift, 1907. 3. sz. 2 Berliner klinische Wschrift, 1907. 3. sz. 3 Wiener klin. Wschrift, 1907. 7. sz. 4 Deutsche med. Wschrift, 1907. 19. sz. 5 Deutsche med. Wschrift, 1907. 10. sz. о Heilkunde, 1907. IV.

Next