Budapesti Orvosi Újság Mellékletei, 1907

Bőr- és bujakórtan - 1907-02-21 / 1. szám

1. szám. A Budapesti Orvosi Újság 8. sz.-nak melléklete. 1907. február 21. BŐR- és BUJAKÓRTAN Megjelenik évenkint négyszer : február, május, augusztus és november hónapokban. SZERKESZTI: Dr. HUBER ALFRÉD. Tartalom: Eredeti közlemények. Beck Soma dr.: Az atrophodermiákról. — Detre László dr.: A serumbetegségről. — Fűrész Jenő dr.: A lues­­ellenes kúra és a spirochaeta pallida kimutathatósága. Tárcza. Wegner Emil dr.: Hősköltemény a syphilisről. Tudományos tár­sulatok. A Budapesti Kir. Orvosegyesület tuberculosis bizottságának rendes ülése 1906. évi deczember 12.-én. — A Budapest kir. Orvosegyesület dermatologiai és urológiai szakosztályának ülései Eredeti közlemények. Az atrophodermiákról. Irta : Beck Soma dr., egyetemi magántanár. A köztakaró azon elváltozásai, a­melyek a bőr különböző szöveti alakelemeinek (hám, kollagén, elas­­tin és zsírszövet) sorvadása által jönnek létre, még nincsenek kellőképen áttanulmányozva és méltatva. Vannak olyan, aránylag ritkán előforduló formái a boratrophiáknak, a­melyeknek nemcsak kóroktanát fedi teljes homály, de még szöveti elváltozásai is úgyszólván felderítetlenek , a­mi épen ritkaság­számba menő előfordulásuknál fogva érthető is. S ha találunk is az irodalomban adatokat eme bheratrophiák histo­­logiájára vonatkozólag, ezek sokszor annyira ellent­mondóak, oly kevéssé összeegyeztethetők, hogy fel kell tennünk, miszerint a közös elnevezésű kórképek voltaképen különböző körfolyamatoknak felelnek meg. Leginkább áll ez a bőrsorvadás azon formájára, a­melyet atrophia idiopathica cutis néven ismerünk, s a­melynek eddig leírt esetei valószínűleg csak annyiban tartoznak össze, a­mennyiben végső stádiu­mukban — s többnyire csak ez kerül észlelés alá — klinice egyformán a bőrsorvadás képét mutatják, mint a­hogy ismerjük egész sorát azon universális dermatosisoknak (ektema, psoriasis, lichen planus stb.), a­melyek kifejlődésük utolsó szakában a dermatitis exfoliativa — herpetide exfoliatrice Bazin — közös jelle­gével bírnak, a­nélkül, hogy a legcsekélyebb támpontot nyújtanák arra nézve, hogy vájjon a fenn említett, vagy még egyéb bőrbajoknak melyike rejtőzik e tünetcsoport mögött. Így állunk, nézetem szerint az atrophia idiopathica cutis kórképével is, s innen van az, hogy a­míg némelyek górcső alatt kifejezett lobos tüneteket véltek felismerhetni, addig mások alig, vagy egyáltalán nem észleltek ilyeneket; hogy néha az atrophia klinikai képe alatt a górcső a kollagén sőt a rugalmas rostok tetemes megszaporodását mu­tatta (I. Neumann), máskor pedig, sőt többnyire, a rugalmas rostok többé-kevésbé ritkultak, némely eset­ben teljesen eltűntek, a kollagén azonban úgy quan­titative, mint qualitative egyáltalán semmi, vagy csak kis fokú elváltozásokat mutatott. E nagy különbségeket a szöveti structurában nem magyaráz­hatjuk csupán azzal, hogy a különböző esetekben a górcsövi vizsgálat a betegség különböző szakaiban lett végezve, mert vájjon azonosíthatunk-e olyan folyamatokat, a­melyeknél egyszer a rugalmas rostok szaporodását, máskor azok teljes hiányát észlelték ? Ez csak azzal a feltevéssel magyarázható, hogy különböző körfolyamatokkal állunk szemben. De a klinikai kép is, a különböző esetekben az atrophiát jellemző közös vonások mellett annyira eltérő lehet, hogy hiábavaló iparkodás ezeket mind egy közös név korlátai közé erőszakolni. Nemrégiben Ruschi egy terjedelmes és figye­lemre méltó dolgozatban, az általa észlelt és az iro­dalomból nagy szorgalommal összehordott eseteknek egész sora alapján két formáját különböztette meg az atrophia idiopathica cutis kórképének. Az első cso­portba azok az esetek tartoznak, a­melyeknél az atrophia beáll a nélkül, hogy makroskopice, klinice az atrophiát megelőző, vagy azt kísérő lobos tünetek volnának észlelhetők, ez a Buchwald-féle typus, a­mely elnevezést már Anna honosította meg az idio­­path. bőratrophiák csoportosításánál, a második cso­portba pedig azok, a­melyeknél gyuladásos tünetek­­előzik meg, vagy kísérik későbbi fejlődése közben az atrophiát. De Busch szerint azért a kétféle megjele­nési forma dac­ára egy egységes betegséggel állunk szemben, s ehhez mindazok az esetek tartoznak, a­melyek Atrophia idiopathica progressiva, Air. idiop. chromoscripta, Erythema paralyticum (Neumann), Erythromelia (Pick), Acrodermatitis chronica atro­phicans (Herxheimer és Hartmann), Erythodermie pityriasique en plaques disseminées (Brocq) neve alatt lettek leírva. Rille már az 1898-ban Strassburg­­­ban tartott német dermatológiai congressuson teljesen hasonló értelemben nyilatkozott, s Busch munkája tulajdonképen nem egyéb, mint a korábbi Rille-féle álláspont kifejtése és indokolása. Be kell vallanunk, hogy a Busch által feltevése bizonyítására felhozott érvek egyáltalán nem alkal­masak arra, hogy teljesen meggyőzzenek tétele he­lyességéről, mert mindezeknek a különböző nevek alatt leírt és sokszor egymástól nagyon eltérő klinikai tünetekkel jelentkező betegségeknek abban látja leg­jellemzőbb tulajdonságát, hogy a górcső alatt vala­mennyien egyrészt a gyuladás, másrészt az atrophia­ ­ P. Rusch. Beiträge z. Kenntniss d. idiopathischen Haut­atrophie. Arch. f. Dermat. u. Syph. 1906. 81. k., 1., 2. 3. sz.

Next