Budapesti Orvosi Újság Mellékletei, 1907
Bőr- és bujakórtan - 1907-02-21 / 1. szám
1. szám. A Budapesti Orvosi Újság 8. sz.-nak melléklete. 1907. február 21. BŐR- és BUJAKÓRTAN Megjelenik évenkint négyszer : február, május, augusztus és november hónapokban. SZERKESZTI: Dr. HUBER ALFRÉD. Tartalom: Eredeti közlemények. Beck Soma dr.: Az atrophodermiákról. — Detre László dr.: A serumbetegségről. — Fűrész Jenő dr.: A luesellenes kúra és a spirochaeta pallida kimutathatósága. Tárcza. Wegner Emil dr.: Hősköltemény a syphilisről. Tudományos társulatok. A Budapesti Kir. Orvosegyesület tuberculosis bizottságának rendes ülése 1906. évi deczember 12.-én. — A Budapest kir. Orvosegyesület dermatologiai és urológiai szakosztályának ülései Eredeti közlemények. Az atrophodermiákról. Irta : Beck Soma dr., egyetemi magántanár. A köztakaró azon elváltozásai, amelyek a bőr különböző szöveti alakelemeinek (hám, kollagén, elastin és zsírszövet) sorvadása által jönnek létre, még nincsenek kellőképen áttanulmányozva és méltatva. Vannak olyan, aránylag ritkán előforduló formái a boratrophiáknak, amelyeknek nemcsak kóroktanát fedi teljes homály, de még szöveti elváltozásai is úgyszólván felderítetlenek , ami épen ritkaságszámba menő előfordulásuknál fogva érthető is. S ha találunk is az irodalomban adatokat eme bheratrophiák histologiájára vonatkozólag, ezek sokszor annyira ellentmondóak, oly kevéssé összeegyeztethetők, hogy fel kell tennünk, miszerint a közös elnevezésű kórképek voltaképen különböző körfolyamatoknak felelnek meg. Leginkább áll ez a bőrsorvadás azon formájára, amelyet atrophia idiopathica cutis néven ismerünk, s amelynek eddig leírt esetei valószínűleg csak annyiban tartoznak össze, amennyiben végső stádiumukban — s többnyire csak ez kerül észlelés alá — klinice egyformán a bőrsorvadás képét mutatják, mint ahogy ismerjük egész sorát azon universális dermatosisoknak (ektema, psoriasis, lichen planus stb.), amelyek kifejlődésük utolsó szakában a dermatitis exfoliativa — herpetide exfoliatrice Bazin — közös jellegével bírnak, anélkül, hogy a legcsekélyebb támpontot nyújtanák arra nézve, hogy vájjon a fenn említett, vagy még egyéb bőrbajoknak melyike rejtőzik e tünetcsoport mögött. Így állunk, nézetem szerint az atrophia idiopathica cutis kórképével is, s innen van az, hogy amíg némelyek górcső alatt kifejezett lobos tüneteket véltek felismerhetni, addig mások alig, vagy egyáltalán nem észleltek ilyeneket; hogy néha az atrophia klinikai képe alatt a górcső a kollagén sőt a rugalmas rostok tetemes megszaporodását mutatta (I. Neumann), máskor pedig, sőt többnyire, a rugalmas rostok többé-kevésbé ritkultak, némely esetben teljesen eltűntek, a kollagén azonban úgy quantitative, mint qualitative egyáltalán semmi, vagy csak kis fokú elváltozásokat mutatott. E nagy különbségeket a szöveti structurában nem magyarázhatjuk csupán azzal, hogy a különböző esetekben a górcsövi vizsgálat a betegség különböző szakaiban lett végezve, mert vájjon azonosíthatunk-e olyan folyamatokat, amelyeknél egyszer a rugalmas rostok szaporodását, máskor azok teljes hiányát észlelték ? Ez csak azzal a feltevéssel magyarázható, hogy különböző körfolyamatokkal állunk szemben. De a klinikai kép is, a különböző esetekben az atrophiát jellemző közös vonások mellett annyira eltérő lehet, hogy hiábavaló iparkodás ezeket mind egy közös név korlátai közé erőszakolni. Nemrégiben Ruschi egy terjedelmes és figyelemre méltó dolgozatban, az általa észlelt és az irodalomból nagy szorgalommal összehordott eseteknek egész sora alapján két formáját különböztette meg az atrophia idiopathica cutis kórképének. Az első csoportba azok az esetek tartoznak, amelyeknél az atrophia beáll a nélkül, hogy makroskopice, klinice az atrophiát megelőző, vagy azt kísérő lobos tünetek volnának észlelhetők, ez a Buchwald-féle typus, amely elnevezést már Anna honosította meg az idiopath. bőratrophiák csoportosításánál, a második csoportba pedig azok, amelyeknél gyuladásos tünetekelőzik meg, vagy kísérik későbbi fejlődése közben az atrophiát. De Busch szerint azért a kétféle megjelenési forma dacára egy egységes betegséggel állunk szemben, s ehhez mindazok az esetek tartoznak, amelyek Atrophia idiopathica progressiva, Air. idiop. chromoscripta, Erythema paralyticum (Neumann), Erythromelia (Pick), Acrodermatitis chronica atrophicans (Herxheimer és Hartmann), Erythodermie pityriasique en plaques disseminées (Brocq) neve alatt lettek leírva. Rille már az 1898-ban Strassburgban tartott német dermatológiai congressuson teljesen hasonló értelemben nyilatkozott, s Busch munkája tulajdonképen nem egyéb, mint a korábbi Rille-féle álláspont kifejtése és indokolása. Be kell vallanunk, hogy a Busch által feltevése bizonyítására felhozott érvek egyáltalán nem alkalmasak arra, hogy teljesen meggyőzzenek tétele helyességéről, mert mindezeknek a különböző nevek alatt leírt és sokszor egymástól nagyon eltérő klinikai tünetekkel jelentkező betegségeknek abban látja legjellemzőbb tulajdonságát, hogy a górcső alatt valamennyien egyrészt a gyuladás, másrészt az atrophia P. Rusch. Beiträge z. Kenntniss d. idiopathischen Hautatrophie. Arch. f. Dermat. u. Syph. 1906. 81. k., 1., 2. 3. sz.