Budapesti Orvosi Újság, 1923. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)

1923-03-22 / 12. szám

XXI. évfolyam. Budapest, 1923 márczius 22. 12. szám. BUDAPESTI ORVOSI ÚJSÁG Az orvosi tudományok minden ágának haladásáról a gyakorló orvosnak referáló hetilap. Megjelenik minden csütörtökön, legalább egy ív terjedelemben. SZERKESZTI: Dalmady Zoltán dr., egyetemi magántanár. (Belgyógyászat.) Farkas Géza dr., egyetemi ny. r. tanár. (Elmé­leti orvostudományok.) Feleky Hugó dr., egyetemi magántanár, az Általános Poliklinika főorvosa. (Urológia.) Frey Ernő dr., egyetemi magántanár, kórházi főorvos. (Ideg- és elmegyógyászat.) Holitsch Rezső dr., az Általános Poliklinika Röntgen-inté­zetének vezetője. (Röntgenológia.) Kubinyi Pál dr., egyetemi nyilvá­n. tanár. (Szülészet és nőgyógyászat.) Liebermann Leó dr., egyet, magántanár, a Rókus-kórház szemész-főorvosa. (Szemészet.) Lobmayer Géza dr., egyet, magántanár, az Általános Poliklinika főorvosa. (Sebészet ) Rejtő Sándor dr., egyet, magántanár főorvos. (Fül-, orr-, gége.) Rigler Gusztáv dr., egye­temi ny. r. tanár. (Egészségtan.) Salamon Henrik dr., egyetemi magántanár. (Fogászat.) Torday Ferencz dr., egy. m.­tanár, egészségügyi főtanácsos. (Gyermekgyógyászat■) Török Lajos dr., egy. tanár, egészségügyi főtanácsos. (Bőrgyógyászat.) FELELŐS FŐSZERKESZTŐ: DALMADY ZOLTÁN dr., egyet, magántanár. ELŐFIZETÉSI ÁRA BELFÖLDÖN: Negyedévre ........ 450 korona Egyes szám ára ... ... 50 korona Előfizetést legfeljebb 1923 június 30.-áig fogadunk el. Orvostanhallgatóknak kedvezmény! Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VII., Kertész-utcza 16. szám. Telefon József 106-47 (Interurban is). HIRDETÉSEKET felvesz a kiadó czég: PETŐFI irodalmi vállalat, Pesti Alfréd Budapest, VII., Kertész-utcza 16. B. 0. U. postatakarékp. számla sz. 40837. Eredeti tanulmány. A finomabb physicalis tüdőgümőkór-diagnostika köréből. Irta: Okolicsányi-Kuthy Dezső dr., egyetemi magántanár, közkórházi főorvos. II* A percussiós észrevételeknek a tompulat mellett legnagyobb horderejű jelensége a dobos kopogtatási hang. Ezzel bőven kell foglalkoznunk, mert a gyakorlatban korántsem részesül annyi figyelemben, mint a­mennyit a pontos diagnostika és detaildiagnostika szempontjából megérdemel.** Azt nem lehet a dobos hang elhanyagolásáért mentségünkre felhoznunk, hogy nem oly feltűnő, mint a tompulat, mert mind a kettő megüti a fület, ha kifejezett, finomságait észrevenni pedig mindkettőhöz gyakorlat és persze jó hallás kell. Azonban a dobos hang észrevétele mégis bizonyos fokig zenei hallást igényel és főképpen több ráfigyelést, mint a­mennyit általában az orvosok ez igen fontos percussiós tünetnek szentelnek. Előfordul több-kevesebb tompulat mellett, de merőben e nélkül is s ez utóbbi esetben még nagyobb jelentőségű az észrevevése. Wolff-Eisner­re­ közösen írt monographiánkban egész sorát a szerzőknek vonultattam volt fel, a­kik a hiányzó vagy kevés tompulati lelet túlbecsülésének félre­vezető voltára, diagnostikai és prognostikai veszélyeire figyelmeztettek. Néhai Korányi Frigyes szerint a sokszor ominosus phthisis pneumonicánál a tüdőcsúcson csekély tompulati jelenségek is csak a baj 2—4 heti fennállása után jelentkeznek. Strümpell a főleg idősebb egyéneknél előforduló és többnyire elég gyorsan exitushoz vezető peribronchitis disseminatáról írja, hogy kifejezett tompulat hiánya jellemzi. A. Frankei egy esetében a disseminált peribronchitis caseosa fennállásának 5. hónapjában már elhalt fiatal nőbetegnél a szörtyzörejek gyors szétterjedése a tüdőkön volt a főtünet, feltűnőbb tompulat nélkül. Fr. Müller több rosszindulatú gyermekkori tüdőgümőkór­­alakra és a phthisis floridának egy későbbi alakjára, a bronchitis et peribronchitis * Előadás a budapesti Közkórházi Orvostársulat 1923 január 31.-i ülésén. ** Különösnek tetszhetik, hogy ez a cardinalis fontosságú tünet a praxisban még mindig nem érvényesül kellőleg, holott az ép tüdős hangot már régen úgy neveztük, hogy „teljes-éles, nem dobos", vagyis benne volt magában az ép tüdőhang elnevezésében a figyelmeztetés arra, hogy annak nem szabad dobosnak lennie.

Next