Budapesti Sakk-Szemle, 1890 (2. évfolyam, 1-12. szám)
1890-03-01 / 3. szám
18 BUDAPESTI SAKKSZEMLE 3. sz. javítja hadállását, azon iparkodik, hogy az ellenfél erejét egyes gyalogok elkülönítésével vagy megkettőzésével gyöngítse s azután egész erejét erre a gyenge pontra irányozza. Játszmái ennek folytán szárazak és kevés érdekkel bírnak. Ez a jellemzés, bár szintén angol forrásból ered, amely körülmény az angolok és németek nyílt kvalitását tekintve talán kételyeket ébreszthetne, teljesen megfelel a valóságnak. Bardeleben játéka correkt s kiváló elméről tanúskodik, de a lehető legszintelenebb. Last but not least Lasker Ede. Új csillag, aki még csak ezután fog mutatkozni teljes ragyogásában. A múlt évi boroszlói verseny alkalmával avatták őt mesterré, s néhány hóval azután az amsterdami nemzetközi versenyen mint a második díj nyertesével találkozunk vele. Csak Burn, a liverpooli mester volt képes őt túlszárnyalni, Gunsberg Mason háttérbe szorultak mellette. Legújabban Mieses felett aratott győzelmével gyarapította gyorsan szerzett hírnevét. Játéka kiváló genialításról tanúskodik. Se a régi, se az új iskola nem kerítette őt még hatalmába. Óvatosan és higgadtan játszik, de azért a merészebb kockáztatástól sem riad vissza, sőt úgy látszik keresi azt, mert ott nyílik alkalma tehetségét teljes fényében ragyogtatni. Oroszország bajnoka Csmorin Mihály, a mesterek egyik legnagyobbika. Kiváló theoreticus s a legszellemdúsabb játszó. Hírnevét a legutóbbi bécsi és londoni versenyeken kivívott győzelmeivel alapította meg. Azután következett a Steinitz-cal vívott havannai match, melyben bár legyőzetett, de azért kiváló erejű mesternek bizonyította magát. A múlt évben tartott new-yorki nemzetközi versenyen Weiss Miksával egyetemben az első díjat nyerte el s azóta az elsőrangú mesterek egyik legtekintélyesebbike. Csigoriu most 40 éves. Szent-Pétervárott él, hol egy sakkfolyóiratot ad ki „Schachmanni Westnik“ cím alatt. Franciaországban egy letűnt nagyságot találunk, Rosenthalt. A régentén hírneves versenyjátszó most már teljesen visszavonult,és csak a sakkirodalom terén érvényesíti fényes tehetségeit. Olaszország és Spanyolország ez idő szerint hírneves sakkjátszót nem mutathatnak fel, pedig mindkét országban a sakkjáték nagy elterjedésnek örvend. Egyébiránt bizonyára nem hiányoznak ott a kiváló játszók, csakhogy ezek nem áhítoznak nemzetközi babérok után. A szomszéd Ausztria egy elsőrangú mesterrel dicsekedhetik, ez Weiss Miksa. Játéka biztos, csaknem teljesen hibátlan. Az „új iskola” elveit vallja magáénak s ez elveket fényesen tudja érvényre juttatni. Az elsőrangú mesterek sorába múlt évi new-yorki diadalával emelkedett. Az osztrák champion még csak 36 éves. Ausztriában Weisson kívül még két kiváló mestert találunk. Ezek Berger János gráci tanár, a kiváló sakkíró és Englisch Berthold, akik mindketten több nemzetközi versenyen arattak babérokat. Magyarországon mindig voltak és vannak most is kiváló sakkjátszók, de azért Szén óta, aki diadallal tért vissza az 1851-iki londoni versenyből, magyar sakkjátszó nevével a nemzetközi versenyek nyertesei között nem találkozunk. Ez a körülmény csupán a magyar mesterek szerénységében leli magyarázatát. Láttuk ezt akkor, mikor egyik mesterünk, dr. Noa József Nagy-Becskerekről, akinek e vidéki városban bizo