Budapesti Sakk-Szemle, 1890 (2. évfolyam, 1-12. szám)

1890-03-01 / 3. szám

18 BUDAPESTI SAKK­SZEMLE 3. sz. javítja hadállását, azon iparkodik, hogy az ellenfél erejét egyes gyalogok elkülönítésével vagy megkettőzésével gyöngítse s azután egész erejét erre a gyenge pontra irányozza. Játszmái ennek folytán szárazak és ke­vés érdekkel bírnak. Ez a jellemzés, bár szintén angol forrásból ered, amely körülmény az angolok és németek nyílt k­valitását tekintve talán kételyeket ébreszt­hetne, teljesen megfelel a valóságnak. Bardeleben játéka correkt s ki­váló elméről tanúskodik­, de a lehető legszintelenebb. Last but not least Lasker Ede. Új csillag, aki még csak ezután fog mutatkozni teljes ragyogásában. A múlt évi boroszlói verseny alkal­mával avatták őt mesterré, s néhány hóval azután az amsterdami nem­zetközi versenyen mint a második díj nyertesével találkozunk vele. Csak Burn, a liverpooli mester volt képes őt túlszárnyalni, Gunsberg Mason háttérbe szorultak mellette. Legújabban Mieses felett aratott győzelmével gyarapította gyorsan szerzett hírnevét. Játéka kiváló geni­­alításról tanúskodik. Se a régi, se az új iskola nem kerítette őt még hatalmába. Óvatosan és higgadtan játszik, de azért a merészebb koc­káztatástól sem riad vissza, sőt úgy látszik keresi azt, mert ott nyílik alkalma tehetségét teljes fényében ragyogtatni. Oroszország bajnoka Csmorin Mihály, a mesterek egyik legnagyob­bika. Kiváló theoreticus s a legszellemdúsabb játszó. Hírnevét a leg­utóbbi bécsi és londoni versenyeken kivívott győzelmeivel alapította meg. Azután következett a Steinitz-cal vívott havannai match, melyben bár legyőzetett, de azért kiváló erejű mesternek bizonyította magát. A múlt évben tartott new-yorki nemzetközi versenyen Weiss Miksá­val egye­temben az első díjat nyerte el s azóta az elsőrangú mesterek egyik legtekintélyesebbike. Csigoriu most 40 éves. Szent-Pétervárott él, hol egy sakkfolyóiratot ad ki „Schachmanni Westnik“ cím alatt. Franciaországban egy letűnt nagyságot találunk, Rosenthalt. A régen­­tén hírneves versenyjátszó most már teljesen visszavonult,é­s csak a sakkirodalom terén érvényesíti fényes tehetségeit. Olaszország és Spanyolország ez idő szerint hírneves sakkjátszót nem mutathatnak fel, pedig mindkét országban a sakkjáték nagy elter­jedésnek örvend. Egyébiránt bizonyára nem hiányoznak ott a kiváló játszók, csakhogy ezek nem áhítoznak nemzetközi babérok után. A szomszéd Ausztria egy elsőrangú mesterrel dicsekedhetik, ez Weiss Miksa. Játéka biztos, csaknem teljesen hibátlan. Az „új iskola­” elveit vallja magáénak s ez elveket fényesen tudja érvényre juttatni. Az elsőrangú mesterek sorába múlt évi new-yorki diadalával emelke­dett. Az osztrák champion még csak 36 éves. Ausztriában Weisson kívül még két kiváló mestert találunk. Ezek Berger János gráci tanár, a kiváló sakkíró és Englisch Berthold, akik mindketten több nemzetközi versenyen arattak babérokat. Magyarországon mindig voltak és vannak most is kiváló sakkját­szók, de azért Szén óta, aki diadallal tért vissza az 1851-iki londoni versenyből, magyar sakkjátszó nevével a nemzetközi versenyek nyertesei között nem találkozunk. Ez a körülmény csupán a magyar mesterek szerénységében leli magyarázatát. Láttuk ezt akkor, mikor egyik meste­rünk, dr. Noa József Nagy-Becskerekről, akinek e vidéki városban bizo­

Next