Budapesti Szemle. 1859. 7. kötet, 21-23. szám

22–23. szám - IRODALMI SZEMLE - Four Idylls of the King. – By Alfred Tennyson, poete laureate. 1859. – Szász Károlytól

DERRECZENBEN TELEGDI K. L. bizományában megjelent: ETEL LAKA, VAGYIS ATTILA BIRODALMI SZÉKHELYE. IRTA RÉVÉSZ IMRE. (Ára borítékban 60 új krajczár). Egyike a legilletékesb bírálóknak ,e tárgyban, Szabó Károly igy nyilatkozott e műről a „Delejtü"-ben: Mind azon hazai íróink, kik Etel egykori lakának meghatározásával foglalkoztak, Priscus előadását vették vizsgálataikban alapul, mé­gis az ered­ményre nézve egymástól mennyire eltértek ! Bél Mátyás, Timon Sámuel, Benkő József Attila e lakát Moldvában keresték ; Desericius Incze és az ő nyomán legközelebb Mogyorósi János a tiszántúli sikra Gyula mezejére he­lyezték ; Otrokocsi Fóris Ferencz a XVII-dik, Huszti András a XVIII-dik század végén s legközelebb én is Priscus fordításához mellékelt jegyzeteim­ben azt a Duna s Tissza közére, Jász-Berény tájára hittem helyezendőnek ; legújabban pedig Révész Imre ez állítás ellenében fölszólalva „Etel laka" czímű tudományos értekezésében a Pray György, Sinai Miklós és utána Budai Ézsaiás által már fölemlített azon állításnak igyekszik újabb és a leggondosabban összeállított erősségekkel érvényességet szerezni, hogy Etel laka a felső-tiszai sikon, nevezetesen a Szabolcs megyei Balmaz-Uj­város közelében az egykori Ethelaka nevezetű pusztán állott. Révész Imrét, mint munkájának előszavában kifejti, egyedül az általam a múlt években töbször kétkedés nélkül említett meghatározás fölötti megütközése bízta arra, hogy Etellakáról már több mint egy évti­zed óta táplált véleményével a nyilvánosság mezejére lépjen, s igy én méltán örömömet nyilváníthatom a fölött, hogy e munka, melylyel törté­netirodalmunk minden esetre nyert, az én munkásságom következtében, bár egyenesen ellenem irányozva, látott világot. Nyereség lenne az irodal­munkra nézve még azon esetben is, ha a vélemény, melyet történeti bizonyosságra akar emelni a szigorú bírálat előtt csak puszta vélemény maradna; minthogy lapjain több egyes eddig kérdéses tétel teljesen kitisztázva bizonyosságra van emelve, de nézetem szerint még azért is, mert e munka mintegy példányul szolgálhat, mi­képen kelljen tudományos kérdések­ben az ellenvélemény­ek ellenében szigorú bírálat­tal ugyan, de mindig a dolog érdemét tartva szem előtt, tisztán tudományos ked­vekkel harczolni.

Next