Budapesti Szemle. 1863. 17. kötet, 54-57. szám
54-55. szám - IRODALMI SZEMLE - A Tiszaszabályozás következményeiről. (Kerner után). Hunfalvy János
IRODALMI SZEMLE. a tiszaszabályozás következményeiről. Das Pflanzenleben der Donaulánder von A. Kerner. Innsbruck 1863. (XII. és 348. lap) 8-0. Az ember megmunkálja, míveli a földet, melyen lakik, s ez által tetemes befolyást gyakorol rája: itt buja viránynyá, ott puszta sivataggá változtatja. De nemcsak egyes területek alakját, természeti viszonyait változtatja meg, egész országokat is képes átalakítani, s folytonos munkálatai által különösen az égalji viszonyokat is módosíthatja, hol szelídebbé, egyenlősebbé, hol mostohábbá, szélsőségesebbé tevén azokat. Mindezekre számos példát hozhatunk fel. Az Eufrat és Tigris mellékei, Palesztina, Egyiptom az ókorban földünk legtermékenyebb területei voltak , az emberi szorgalom tette vala azzá; most kopár sivatagok, s ennek ismét az emberek értelmetlensége, lustasága az oka. Görögország is hajdan termékeny ország volt; az emberek SS SZíiZfidok folytában kipusztították erdőségeit, s ennek következtén elvesztette egykori termékenységét.— Azonban nem kell messzire mennünk, hogy az ember munkálkodásának káros befolyását az ország természeti viszonyainak megváltozására bebizonyítsuk. Saját hazánkban is találunk rá elég példát. Dalmátországban, Horvátország egy részében s a magyar tengerparton részint a régibb századokban, részint csak az elmúlt 50—60 év óta kipusztították az erdőt, ennek következtén a partvidékek kopár sziklasivataggá lettek, a forróság és szárazság sarbora a szél ereje nagy mértékben növekedett, úgy, hogy most a gabnatermesztés már csaknem egészen lehetetlen. A Bánság talajának természeti termé-