Budapesti Szemle. 1925. 199. kötet, 574-577. szám
577. szám - MEGEMLÉKEZÉS JÓKAIRÓL. – Berzeviczy Alberttől
MEGEMLÉKEZÉS JÓKAIRÓL. A Jókai Mór születésének századik évfodulója alkalmából főleg a hazában, de az elszakadt részekben s a külföldön is végbement és még véget nem ért ünnepléseknek szinte beláthatatlan sora legvilágosabban mutatja az ő alkotásainak az idővel dacoló becsét és hatását s az írói géniusza iránti elismerésnek osztatlan, szinte egyetemes jellegét. Akadémiánk összhangban találja magát egész hazai irodalmi világunkkal, midőn ez idei ünnepélyes kezülését szintén a Jókai nagy emlékének szenteli. Az ünnepi megemlékezések kétségkívül gazdagítják Jókai-irodalmunkat és hozzájárulnak az ő művészi alkotása s írói egyénisége körül felmerült vitás kérdések újabb megvilágításához és tisztázásához is. Egy oly nagyhatású és roppant alkotóerejű író fölött a vélemények sohasem zárhatók le az ő halálával. Vannak kérdések, melyekre az elfogulatlan és biztos válasz megadása nagyobb időbeli távlatot igényel s másrészt a váltakozó nemzedékek és változó korok megítélésében nyilvánuló szükségszerű eltérések legbiztosabb próbakövei annak, hogy mi válik állandó, szinte változhatatlan irodalmi közvéleménnyé. A Jókai alakja körül ezt az állandósult irodalmi közvéleményt már ma is meglehetősen kialakultnak látjuk. A ma is legolvasottabb írónk, ismerete a külföldön terjedőben van, legszigorúbb bírálóinak véleményét régen enyhítette, kiválóságának, rendkívüliségének elismerésében régóta egyetért az irodalmi közfelfogás. Elnöki megnyitó beszéd a M. Tud. Akadémia 1925. évi május 10-én tartott LXXXV-ik ünnepélyes közülésén. Budapesti Szemle, CLXI. kötet, 1925- 16