Budapesti Szemle. 1926. 202. kötet, 584-586. szám
586. szám - SZÍNHÁZI SZEMLE - Vándor Kálmán: Özv. Varga Ábrisné. – vg-tól - Ferenczy Ferenc: Mimikri. – vg-tól
tartva s egy pillanatig sem lépve át a mindennapi valóság határát. Ez egyszerűségben és változatosságban van a darab ritka sikerének titka. " A Kamara Színház másik új darabja Vándor Kálmán özv. Varga Ábrisné című egyfelvonásos drámája. Az Enoch Arden története, melyet a háború a szárazföldön is aktuálissá tett. A hadifogságból hazatérő férj nem új házasságban találja ugyan feleségét, hanem éppen az új mennyegző küszöbén, hallja, látja is, milyen jó volt az asszonyhoz az ő régi jó barátja, a gyerekeket is szereti, mint egy családdá szoktak, az ő hazaérkezése már csak bajt okozna ; erre nem fedi fel magát az asszony előtt, hanem fogja a vándorbotot és tovább megy. A darabban sok írói ügyesség van, mely a régi tárgyat új vonásokkal ruházza fel, így midőn a Varga Ábris neve hallatára zavarba jövő jegyző szalonnával traktálja a jövevényt, csakhogy haza ne menjen s falatozás közben Ábris elmondja, mint «spekulálta ki»,hogy előbb úgy fog önmagáról beszélni, mint ismerőséről s csak utóbb fedi fel magát, — aztán e megszokott ötletét csakugyan így játsza végig az asszony és új vőlegénye előtt halálra sebzett szívvel is : ez valódi írói gondolat. Kiss Ferenc a tízévi fogságban szinte külsőleg-belsőleg elszlávosodott, szakállas, önmegadó embert megkapó erővel játszotta ; amint a vidámnak képzelt viszontlátásról beszél : felülmúlhatatlan ; midőn fölismeretlenül elbúcsúzik, ott a játék sem tudta elfödni e megoldás hibáját, a lélektani igazság híját, sőt a valószerűtlenséget, mert ez a helyzet nem oldható meg így, kivált nem, midőn egy szó mindent jóvá tehetne s az egész azon fordul meg, hogy sem a feleség, sem a barát fel nem ismerik a férjet, még szeméről, még hangjáról sem s a jegyző sem szól egy szót sem, noha mindent tud, amiért az egész közönség méltán kíván fegyelmit a nyakába. E jelenetből csak azt tanultuk, hogy a hazugságok e világa nem tűr meg semmi hazugságot. Kiss Ferenc sikere annál nagyobb volt, mert ugyanez estén egy másik kis darabban egy keménynyakú, vidám parasztember ábrázolásában egészen más hangnemben nem kevésbbé jeles volt. Két felújításról is meg kell emlékeznünk. Egyik Ferenczy Ferenc Mimikri címen felújított darabja, melyet a Nemzeti Színház annak idején Örök küzdelem címen játszott s melynek főalakja egy tüneményes hazug portraitja, aki mindenkit megnyer, elcsábít, lefülel, pártjára von, még a leleplezések idején is gondolkodóba ejt, míg végre is kudarcot vall, é s akit Pethő Atilla kitűnően játszott. A sajtó ritka méltánylattal fogadta a darabot s e siker talán vissza fogja vezetni a visszavonult írót a színpadra, hol oly szép sikerei voltak.