Budapesti Szemle. 1928. 209. kötet, 605-607. szám
607. szám - IRODALOM - 2. A horvát kérdésről. – (Miskolczy Gyula: A horvát kérdés története és irományai a rendi állam korában.) – Hajnal Istvántól
mutatják be a korszak lelkületét és törekvéseit Széchenyiről és Kossuthról szóló sorozatos kiadványaikban. Kornis az akkori Magyarország művelődési eszményeinek alapos értékelésével mintegy szellemi keretbe foglalta a kor mozgalmait össze. Új anyag, új források, nagyszabású felkészültség mindenütt , mintha különböző kiindulópontokból egy magasabb cél felé haladna koncentrikusan a munka. A magasabb cél, az összefoglaló magasabb szintézis, a korszak történetének örök érvényű emberi és nemzeti tanulsága, a tudós munkának egyelőre még csak valóban ösztönös ösztönzője és vágya , ilyen alapvetés azonban szinte követelni fogja a közeljövőtől a nagy végső eredmény kialakítását. A Történelmi Társulat egy újabb kiadványa a legvégzetesebb kérdések egyikének feldolgozását állítja a felvonult sorba Miskolczy Gyulának a horvát kérdésről megjelent munkájával. A nemzetiségi kérdés történetéről tervezett kiadványsorozat bevezetője ez a mű. Miskolczy, igen szerencsés meggondolással, előre is élesen elhatárolja feladatát : nem terjeszkedik ki a magyar nemzetiségi kérdés egész halmazára, sőt még a délszláv kérdés történetének megvilágítását is oly feladatnak tartaná, amely egy egységes közös kiindulópontra nem vezethető vissza. Tehát már e szelekcióval is adva van munkájának egyik legszebb eredménye : a horvát kérdés alapjában véve önálló, sajátos történeti folyamathoz kapcsolódik, amelynek magyarázatához nem elégségesek általános elvi szempontok, szokásos politikai jelszavak. A bécsi és budapesti levéltárak anyaga alapján valóban központi megvilágításba helyezi Miskolczy a kérdést, amelyet eddig a két vitázó fél szempontjából dolgoztak fel csupán. Nemcsak magasabb nézőpontot nyer ezzel, alkalmasat általános szellemtörténeti beállításra is, hanem egyúttal felfedi egy harmadik tényezőnek, a bécsi központi kormányhatalomnak szerepét is, amelyet eddig csak az eseményekből visszafelé következtetve tudtak homályosan körvonalazni. Jellemző az, hogy Miskolczy munkája bátran mellőzheti a horvát kérdés eddigi irodalmára való bizonyító hivatkozást, minthogy csaknem kizárólag az újonnan feltárt levéltári anyagra támaszkodik fejtegetéseiben. Az 1790. évtől az 1847. évig terjedő időszak első felében inkább a közjogi, mint a nemzeti szempont volt az uralkodó a magyar-horvát vitában. II. József halála után ez a szempont kötötte a rendi Horvátország közvéleményét a rendi Magyarországéhoz, együtt ujjongván a császár központosító reformjainak bukásán. Az ezután következett ellentétek is csupán közjogi vitákban merültek ki. a nemzeti