Budapesti Szemle. 1936. 241. kötet, 701-703. szám
703. szám - EMLÉKEZÉS JUSTH ZSIGMONDRA. – Anonymustól
megoldásait sem lehetett elítélni minden szélsősége ellenére sem. A XIX. század alkonyának volt a gyermeke ő is, és ha Justh Proust-ra emlékeztet, Batthyány Géza Róbert de Montesquieu-t, Huysmans reftorsjának Des Esseintes néven megörökített elfinomult, fin de race hősét juttatja eszünkbe. A nyolcvanas évek derekán, amidőn a Teréz-körúti palota felépült, az aranyifjúság ottan találkozott és vitatott egetverő eszméket. Megannyi Ikarus, kik túlságosan magasra igyekezvén repülni, mint meteorok hulltak rövid, de csillogó pályafutásuk után az enyészetbe. Csáky István, Reviczky-Esterházy Dénes, Széchenyi Lajos, Keglevich István, Pálffy Rudi, hogy csak párat említsek, alig fejezték be tanulmányaikat. A palota jól ismert homlokzata ugyan halvány másolata a nagy Benedetto da Majano mesteralkotásának, a Firenzében emelkedő palazzo Strozzinak, de viszont belseje a legelőkelőbb Régence felfogásra vallott. A méltóságteljes fehérmárvány lépcsőház, a hatalmas bronz candelaberek, az egymásból nyíló fogadótermek, az értékes műtárgyak, minden részlet keresett előkelősége kétségkívül a főváros legfényűzőbb, sőt legösszhangosabb otthonává tették a Batthyánypalotát. Maga a szeretetreméltó háziasszony, a hajporos pastellekhez hasonló Emanuella grófné teljesen beleillett ebbe az ünnepélyes és bizonyos fokig mesterkélt Mise en scéne-be, miként az üvegszekrényekben menüette-ező, hajlongó meisseni és sévres-i porcellánfigurák. Kedves és kecses volt tényleg Emanuella grófné és mintha egy boldogabb, egy gondtalanabb korból varázsolták volna jázmin-illatos boudoijába. De éppen ezt tekinthettük a rózsaszín ernyők alatt derengő helyiségek kiváltságának, hogy a hétköznapi való durvaságai onnét ki voltak zárva s szerencsés lakóik a képzelet világában kerestek megelégedést. Hogy Justh Zsiga mennyire elemében érezte magát ebben a pazar hajlékban, azt mi sem bizonyítja világosabban, mint egy az Országnágban, ha jól emlékszem 1883. vagy 84-ben megjelent és képekkel díszített ismertetése. A világháború, mint annyi sok mást, a Teréz-körúti ábrándok várát is megsemmisítette. Ma legfeljebb emléke él még azok között, akik elég szeren-