Budapesti Szemle. 1941. 260. kötet, 758-763. szám
761. szám - TUDOMÁNY ÉS NEMZET. (I.) - Kornis Gyulától
Itt mindjárt nagy nehézségekbe ütközünk : egy nemzet sokféle társadalmi csoportból és rétegből áll, ezeknek sokszor ellentétes hajlamai, törekvései és cselekvései vannak. Hogyan tudunk úrrá lenni ezen a tarkaságon? Mikép találhatjuk meg a tipikus közös nevezőt, amely mindegyikre sajátszerűen és egységesen jellemző? A másik nehézség : ez a nemzeti jellem hosszabb időszakok folyamán átalakul ; lehet-e a történetileg egy-egy korszakban jelentkező nemzeti pszichográfiát egyetemes és időtlen érvénnyel felruházni? Azután : a nemzeti jellem mechanikusan nem rakható össze elszigetelten megfigyelt vonásokból, mert itt ezeknek korrelációján, együttes eleven egész szerkezetén, benső totálisan felfogott összefüggésén, együttes stílusformáján fordul meg minden. A kutatónak a nemzeti jellemnek azt az élő magját kell szellemileg kitapogatnia, amelyből a többi tulajdonság természetszerűen sarjadzik ki s érthető meg. Ezt a szellemi magot a vizsgálódó csak a maga lelkének mozgalmas fantáziájával s beleélőképességével tudja megragadni. A nemzeti szellem nem jelentkezik vaskosan, kézzelfogható módon, hanem sok szellemi, tárgyi és személyi dokumentumból kell kimunkálni , s ebben a szellemi munkában mindig sok a szubjektív, egyenest művészinek nevezhető, módszeres fogalmi síkra alig tolható, irracionális elem, amelyet a kutatónak értékfelfogása, érzületi habitusa, beleélőképességének a priorija eleve színez. Sokkal nehezebb a nemzeti jellem gócpontját megtalálni, mint az egyéni jellemét, mert egy nemzet életének megnyilvánulásai jóval tarkábbak, gazdagabbak és többrétűek, sokkal inkább változnak, kevésbbé egységesíthetők, e mellett sok évszázadba és sokféle társadalmi rétegbe nyúlnak gyökerei. Továbbá : a nemzeti jelleget meghatározó tényezők tele vannak ellentmondással, a különféle társadalmi rétegek egymás ellen való állásfoglalásával, törekvésekkel és ellentörekvésekkel, drámai forróságú feszültségekkel. A nemzeti jellemet idők folyamán idegen szellemi javak átvétele és áthasonítása is jelentékenyen módosíthatja. Bonyolítja a nemzeti jellemvonások világos kibogozását s szerves egységben látását mint erre Spranger E. rámutat (Wie erlasst mann einen Nationalcharakter ? 1939., 5. 1.) — úgy, ahogy az egyénnél, akkép