Budapesti Szemle. 1941. 260. kötet, 758-763. szám
761. szám - TUDOMÁNY ÉS NEMZET. (I.) - Kornis Gyulától
világfelfogásában, tudományában, politikai és társadalmi szervezetében, ezeknek sajátszerű bélyeget kölcsönözve. Egy nemzet szellemi arculata a legjellemzőbb formában elsősorban nyelvéből, szépirodalmából s művészetéből tekint ránk, mert ezek a belsőt önkénytelenül és szemléletesen külsőleg ábrázolják. A nemzet eredeti tipikus érzés- és akaratvilága népi szokásaiban, erkölcsi érzületében, jogi-politikai szervezetében, nevelési módjában tükröződik, mindabban, ami a nép szemében az értékek normatív rendjét képviseli : mit tart jónak és rossznak, jogosnak és jogtalannak, szépnek és rútnak? Az önkénytelenül elismert s történetileg kikristályosodott normatív rend világánál pillantjuk meg, milyen nemtudatos vagy tudatos eszmények értelmében iparkodik a nemzet a maga jövőjét formálni, Így tárul elénk a nemzet tipikus világnézete. Úgy látszik, mintha a tudománynak lenne legkevésbbé nemzeti jellege, mert célja az igazság, amely minden ember számára általános érvényűségénél fogva egyformán hozzáférhető. Az igazság megismerésének eszköze pedig az ész egyforma logikai evidenciája, amely nem ismer nemzeti jelleget. A kultúrának azok a formái, amelyeket az erkölcs, a jog, a művészet és irodalom képvisel, inkább magukon viselik a nemzeti sajátszerűség bélyegét, mint a tudomány. Az előbbiek ugyanis a lelki életnek homályos, kevésbbé megragadható, egyéni valónkkal mélyebben összefüggő, irracionális érzelmi talajából fakadnak, míg a tudomány lelkünknek világos, másokkal inkább közös, könnyebben megragadható és ellenőrizhető, egyéni valónkkal inkább szembeállítható, racionális gondolati mozzanatain, mintegy az észnek intézményesem) biztosított logikai, változatlan és egyetemes formarendszerén alapszik. Innen van, hogy a tudomány kezdettől fogva inkább az emberiségnek nemzetfölötti elmeterméke, mint az erkölcs, jog vagy művészet. Az utóbbiak az igen konzervatív, a megkezdett irányban lassan tovahaladó és szétsugárzó lelki tényezőnek, az érzelemnek talajából fakadnak, míg a gondolat világos, könnyebben és gyorsabban közölhető és szállítható, az elméknek egyszerűbben hozzáférhető tartalom. Ezért, amióta tudomány van, egyhamar nemzetközi.