Budapesti Szemle. 1941. 260. kötet, 758-763. szám

762. szám - IRODALOM - 3. Két erdélyi nemzedék két idegen uralom alatt két erdélyi regényben. (Makkai Sándor : Mi Ernyeiek. Wass Albert : Csaba) Kristóf Györgytől

Két erdélyi nemzedék két idegen uralom alatt két erdélyi regényben. Alakkai Sándor : Mi Ernyeiek. Regény. I. k. 302 1. II. k. 367 1. Wass Albert : Csaba. Regény. 339 1. Mindkettő Révai kiadás. Az egyik idegen uralom az osztrák abszolutizmus, a Bach­korszak, a másik a román megszállás. Arról van szó e két regényben, hogy mint viselkedett, hogyan élt, miféle eszmékre tört és mit alko­tott e két idegen uralom alatt Erdély magyarsága, Erdély magyar­ságának egyik rétege, az ú. n. középosztály , a kisbirtokos, legfölebb középbirtokos (de a mértéket erdélyi értelemben használva ; Erdély­ben t. i. a két-háromszáz hold már középbirtoknak számított), nemes­ség és a vele kapcsolatban élő erdélyi értelmiség. A Bach-korszak erdélyi nemzedékének életét Makkai, a román uralom alatt gyötrő­dőét Wass Albert regénye tükrözi elénk. A Makkai regénye családregény. Az események, az elbeszélés központjában az Ernyei-család áll, távolabb is az Ernyei-család rokonsága, atyafisága és az ismerősök. De családi a Makkai regénye sok tekintetben nemcsak költőileg, hanem történetileg is. A regény főhőse, Áron, senki más, mint az író édesatyja ; a leydeni egyetemen doktorizáló Gáborban pedig nem nehéz fölismerni a hírneves vallás bölcsész enyedi teológiai tanárt, Kovács Ödönt. Szerzőnk a főhős, édesatyja személyét öltve magára első személyben napló- vagy emlék­iratszerűleg beszéli el a történetet, adja elő a mesét, amely mindjárt a szabadságharc leverése utáni napokkal, Marosvásárhely és Erdély katonai megszállásával, az aradi és zilahi kivégzésekkel kezdődik s a kiegyezést követő évek közvetlen közelével ér véget. E húsz év alatt az Ernyei-család feje, az apa, a hazafiúi keserűségből fakadt passzív rezisztencia képviselője, de nem bírja végig a harcot, belehal. A na­gyobbik Ernyei-fiú, a tegnap még pelyhesállú s ma üldözött honvéd belelelkesedik a Makk-féle szerencsétlen végű mozgalomba, elfogják, nem éppen halálra, de hosszú börtönbüntetésre ítélik. A fogoly azon­ban megszökik, külföldön bolyong s szép hangjában bízva, mint ének­művész keresi szerencséjét. Azonban elzüllik, kocsmatöltelék lesz belőle Londonban, hol aztán véglegesen nyoma vész. A második fiú, a regény főhőse, a korszak kezdetén nyolc-tízéves gyermek, bekerül a kollégiumba, nem nagy kedvvel, de derekasan tanul, mint rokona, Gábor­ is. Elvégzik itthon a felsőbb tanulmányokat is. Stipendiumot kapnak s külföldre, Hollandiába utaznak, mint akademista papjelöl­tek. Helyüket ott is derekasan megállva hazajönnek — Enyedre

Next