Budapesti Szemle. 1941. 261. kötet, 764-769. szám

765. szám - JEGYBANK-POLITIKÁNK FEJLŐDÉSE. — Jirkovsky Sándortól

JEGYBANK-POLITIKÁNK FEJLŐDÉSE. A volt osztrák-magyar monarchia közös jegybankja, amelynek neve alapításától 1878-ig Osztrák Nemzeti Bank, ettől kezdve pedig az összeomlásig Osztrák-Magyar Bank volt, létrejöttét azoknak a nehéz gazdasági és pénzügyi viszo­nyoknak köszönhette, amelyek a napóleoni háborúk lezaj­lása után az egész Európára bekövetkeztek. A hosszú háború minden ország termésfeleslegét fölemésztette, s a kereslet és kínálat közt mutatkozott viszony az előbbinek a javára változott meg ; ennek következménye a fokozatos drágulás és a fizetési eszközök folytonos szaporítása lett. A monarchiá­ban 1777-ben mindössze 4 millió forint államjegy volt forga­lomban, 1811 márciusában pedig már több mint 1 milliárd. Értéke akkor úgy viszonylott az ezüstpénz értékéhez, mint $33 az 1-hez. A kormány ekkor az elértéktelenedett jegyeket kivonta a forgalomból, még pedig olyképpen, hogy minden 5 forintról szóló jegyet 1 ezüst forintra kiállított ú. n. Ein­lösungs-Scheinre (beváltási jegyre) cserélt ki. Azonban két év múlva ismét kitört a háború s a kormány megint kény­telen volt a fizetési eszközöket szaporítani. A jegyforgalom, amely az átcserélés után mintegy 200 millió forintra csök­kent, újra emelkedett ; 1816-ban már 638 millió forint volt forgalomban, s a háború végén a papírforint értéke úgy aránylott az ezüstforintéhoz, mint 351 az l-hez. A béke megkötése után a kormánynak első dolga volt, hogy az erősen lecsökkent értékű államjegyeket a forgalom­ból kivonja s a monarchia zilált pénzügyeit rendbehozza. Erre a célra az 1816. június 1-ei pátensben nyert felhatalmazás alapján az Osztrák Nemzeti Bankot létesítette. A Bank részvénytársasági alapon alakult 100,000 drb., egyenként 500 Budapesti Szemle. 261. kötet, 194­. augint.u­p. 10

Next