Budapesti Szemle. 1941. 261. kötet, 764-769. szám
765. szám - JEGYBANK-POLITIKÁNK FEJLŐDÉSE. — Jirkovsky Sándortól
JEGYBANK-POLITIKÁNK FEJLŐDÉSE. A volt osztrák-magyar monarchia közös jegybankja, amelynek neve alapításától 1878-ig Osztrák Nemzeti Bank, ettől kezdve pedig az összeomlásig Osztrák-Magyar Bank volt, létrejöttét azoknak a nehéz gazdasági és pénzügyi viszonyoknak köszönhette, amelyek a napóleoni háborúk lezajlása után az egész Európára bekövetkeztek. A hosszú háború minden ország termésfeleslegét fölemésztette, s a kereslet és kínálat közt mutatkozott viszony az előbbinek a javára változott meg ; ennek következménye a fokozatos drágulás és a fizetési eszközök folytonos szaporítása lett. A monarchiában 1777-ben mindössze 4 millió forint államjegy volt forgalomban, 1811 márciusában pedig már több mint 1 milliárd. Értéke akkor úgy viszonylott az ezüstpénz értékéhez, mint $33 az 1-hez. A kormány ekkor az elértéktelenedett jegyeket kivonta a forgalomból, még pedig olyképpen, hogy minden 5 forintról szóló jegyet 1 ezüst forintra kiállított ú. n. Einlösungs-Scheinre (beváltási jegyre) cserélt ki. Azonban két év múlva ismét kitört a háború s a kormány megint kénytelen volt a fizetési eszközöket szaporítani. A jegyforgalom, amely az átcserélés után mintegy 200 millió forintra csökkent, újra emelkedett ; 1816-ban már 638 millió forint volt forgalomban, s a háború végén a papírforint értéke úgy aránylott az ezüstforintéhoz, mint 351 az l-hez. A béke megkötése után a kormánynak első dolga volt, hogy az erősen lecsökkent értékű államjegyeket a forgalomból kivonja s a monarchia zilált pénzügyeit rendbehozza. Erre a célra az 1816. június 1-ei pátensben nyert felhatalmazás alapján az Osztrák Nemzeti Bankot létesítette. A Bank részvénytársasági alapon alakult 100,000 drb., egyenként 500 Budapesti Szemle. 261. kötet, 194. augint.up. 10