Budapesti Viszhang, 1855. január-június (2. évfolyam 1. félév, 1-25. szám)
1855-04-08 / 14. szám
42!) ami levelet Apafi a nagyvezértől ezen tárgyban kapott, abban a legelső sor ezen kezdődött: „te kutyahitű!“ A fejedelem nem hagyhatta magán századni ezt a nevet, hanem tovább adta ,,a kutyahitűt“ Cibinius uramnak, Cibinius uram pedig kiosztotta azt a tímárok és fehér cserzők, s azoknak pártfogói között, a min azok csak még jobban hajba kaptak, s megint csak az lett a véghatározat, hogy fizetni épen nem lehet.. Ezt felelték a czéhek Cibiniusnak, Cibinius a fejedelemnek, a fejedelem a nagyvezérnek, a nagyvezér a Zoltánnak, ahelyett, hogy ki ki fizetett volna a hozzá intézett kérdés szerint. Még egyszer megtette ugyanezen kérdés és felelet az utat Sztambultól Kolozsvárig és Szebenig, és vissza; ekkor azután megdühödött a nagyvezér s azt irta Apafinak mérgében, hogy „ha énnekem még egy mivel hogyat és te hátlant küldesz levélben pénz helyett, magam megyek hozzád s azokat hajtom el, a kiket legjobban szeretsz. Apafi is hasonló haragba jött Cibinius ellen, mint ő ellene a nagyvezér s azt szente neki, hogy ha eljön a nagyvezér, azt fogja mondani neki, hogy a Szebenieket szereti legjobban. Cibinius haragja nem volt kisebb a tímárok és fehércserzők ellen, kiknek tudtul is oda menten, hogy ha a fejedelem kezesül akarja adni a város legtekintélyesebb férfiait, ő a tímárokat és fehércserzőket liquidálja, mert azok csinálnak most legnagyobb lármát. Erre a szóra kissé meghökkentek az illető czéhek s megkérték szépen Cibiniust, hogy ne haragudjék, hiszen majd kiegyenlítik a dolgot. Cibinius uram is megnyugtató a fejedelmet azon üzenettel, hogy legközelebb egy egész küldöttség élén fog nála megjelenni, s szépen rendbe hoz minden követelést. Apafi följegyzé a kalendáriumba a napot, melyen meg kellett nála jelenni a küldöttségnek s megiratta a nagyvezérnek, hogy ez s ez napon meg fogja küldeni a kívánt háncsot. A nagyvezér már azt jelenté a Zoltánnak, hogy a pénz már útban is van. A kérdésben forgó naptól olyan sok szépet és jót várt mindenki : a czéhek it kizáró, bezáró szabadalmakat, Cibinius uram nemesi oklevelet, Apafi kegyelmi kaftánt, Kapriki palotát, lovat, a padisábán egy pár szép hollandi tulipánt, melyek láttára a halovány szultána elmosolyodjék, s egy ilyen mosoly nem érne e százötvenezer tallért, melybe néhány hollandi tulipán kerül ? JÓKAI MÓR. (Vége következik.) 27*