Bukaresti Lapok, 1931. augusztus (37. évfolyam, 173-198. szám)

1931-08-01 / 173. szám

Schullenburg lesz az új bukaresti német követ Bukarest, július 30. A külügyminisztériumból szerzett ér­tesülésünk szerint a román kormány hoz­zájárult ahhoz, hogy a visszahívott buka­resti német követ helyét a német köztár­saság Schullenburg diplomatával töltse be. Az új követ augusztus első felében érkezik meg és mutatja be megbízó le­velét a román kormánynak. Erdély minisztere ellenőrző körútra indul Bukarest, július 30. A miniszterelnökség óhajára Pap Valér erdélyi miniszter a közeljövőben ellen­őrző körútra indul Erdély nagyobb váro­saiba. A miniszter a városok helyi viszo­nyait és szükségleteit tanulmányozza és vizsgálat tárgyává teszi a prefektusok eddigi működését. Benfentes helyről nyert értesülésünk szerint a kormány azért halasztotta el a tervezett prefektusi kicseréléseket, hogy ezt a munkát később Pop Valér jelentése és javaslata nyomán végezhesse el. A hét végéig megkötik a román-magyar keres­kedelmi szerződést Bukarest, július 30. Szinajából érkező jelentések szerint a román-magyar kereskedelmi tárgyalások a legkedvezőbb mederben folynak és a vitás pontok nagy részét sikerült közös megegyezéssel áthidalni. A munkálatok előrehaladottságára való tekintettel több, mint valószínű, hogy péntekig a megbe­szélések befejeződnek, szomb­aton pedig megkötik a kereskedelmi szerződést, a­mely a két állam kormányainak jóvá­hagyása után azonnal életbe lép. A két állam megbízottai jelenleg az utolsó vitás pontról, az élőállat tranzak­ciójáról tárgyalnak. Január elsején életbeléptetik a patentafixát Bukarest, július 30. A pénzügyminiszter ma táviratot inté­zett az ország összes pénzügyigazgatói­hoz, amelyben kéri, hogy azonnal küld­jenek be kimutatásokat a kereskedelmi adóbevételekről 1929-ig visszamenőleg. A pénzügyminiszter a pénzügyigazgatósá­gok által beküldendő adatok alapján sür­gősen el akarja készíteni a kisiparosok és kiskereskedőkre alkalmazandó leszö­gezett adó, úgynevezett patemt­i fixa be­vezetésére vonatkozó törvényt. A kisegzisztenciáknak régi követelése a rendszer bevezetése, amelyért éveken ke­resztül harcoltak az ország kereskedelmi testületei minden eredmény nélkül. A patenta fixának legfőbb előnye az, hogy a hatóságok alapos és körültekintő vizs­gálat után megállapítják a kisiparos és kiskereskedő évi jövedelmét és annak alapján öt évre előre vetik ki az adót. Ilyenformán tehát a kisiparosok és kiskereskedők a jövőben nem lesznek ki­téve az adókivető bizottságok kénye ked­­vének és nem fog kellemi évenként meg­járni a felebbezések golgotháját, tekint­ve, hogy csak öt évenként vetik ki az adót. Melyik állomásokra kötelező a perronjegy Bukarest, július 30. A CFR bukaresti vezérigazgatósága új és érdekes rendeletet adott ki a per­­ronjegyek vásárlását kötelezővé tevő ed­digi rendelet módosítására. Az új rende­let kimondja, hogy bár az utasok nagy­része a nyári időszakban kedvezményes és nyaralójegyekkel utazik, ami megle­hetősen megnehezíti a perronjegyek el­lenőrzését, az állomási hatóságok mégis mindent kövessenek el az erre vonatkozó rendelet pontos betartására. Az ellenőrzés megkönnyítése érdeké­ben megengedi a vasúti vezérigazgatóság, hogy a nagyobb állomásokon úgynevezett állandó jellegű perronjegyet adjanak ki havi 100 lejért. Egyben kimondja a ren­delet azt is, hogy Erdélyben és a Bán­ságban csak a következő állomásokon kötelező a perronbérlet, vagy az eseten­­kinti öt lejes perronjegy vásárlása: Bras­só, Segesvár, Medgyes, Nagyszeben, Arad, Karánsebes, Lugos, Temesvár, Nagyvá­rad, Szatmár, Már­amar­ossz­iget, Kolozs­vár, Dés és Marosvásárhely. 2. OLDAL 150 milliós rendkívüli Midi napok­ a fölamivolcsügyi mi­­nisztrvlom A kenyérbélyegből finanszírozzák a gabonaértékesítési akciót Bukarest, július 30 A pénzügyminisztérium királyi dekrétum­mal két rendkívüli hitelt folyósított a föld­­mivelésügyi miniszternek, a gabonaértékesíté­si törvény finanszírozására. Az egyik, 50 millió lejes hitel , a szelekcio­­nált búzamagvak megvásárlására és az ez­zel kapcsolatos kiadások fedezésére fog szolgálni. A második hitel 100 millió lejnyi összegben, a tízezer lejes exportprémiumok kifizetésére fog szolgálni A földmivelésügyi minisztériumnak kiutalt 150 millió lejes rendkívüli hitelt a kenyérbé­lyeg adókból folyósították. Kolozsvári bonyodalmak a középeurópai időszámítás m­iatt kereskedelmi alkalmazottak kárpótlást köve­telnek az 1 órával meghosszabbított munkaidőért Kolozsvár, julius 30. Kolozsváron újabb kavarodás támadt a középeurópai időszámítás körül. Az új időszámítás bevezetésekor megfelelő utasítások híjján a legnagyobb tájéko­zatlanság uralkodott az üzletek zárórá­ja kérdésében. Voltak kereskedők, akik reggel 8 órakor nyitottak, mások 7 óra­kor, sőt 9 órakor is, viszont a déli zár­óra az egész vonalon 1 órakor volt. Már emiatt sok volt a panasz az alkalmazot­tak körében, akiknek a munkaideje így megnőtt 1—2 órával. Még nagyobb za­var volt a délutáni üzletnyitás kérdésé­ben, mert az alkalmazottak azt kíván­ták, hogy a meghosszabbított délelőtti munkaidőre való tekintettel délután csak 4 órakor nyissanak és 6 órakor zárjanak. Egyes kereskedőszakmák az alkalma­zottak kívánságára és a nyári forgalom­nélküliségre való tekintettel is hajlan­dók lettek volna a nyitás és a zárás idő­ pontját megváltoztatni, mások viszont nem. A kérdés békés megoldására úgy a kereskedelmi és iparkamara, mint a Statul Negustoresc folytattak tárgyalá­sokat, sőt a munkaügyi felügyelőség is beavatkozott, miután az új rendszer folytán sok helyen az alkalmazottak többet dolgoztak a törvényes 8 órai mun­kaidőnél. Végül is a Statul közvetítésé­vel megegyezés jött létre olyan érte­lemben, hogy az összes üzletek délután 4 órakor fognak nyitni. A megállapo­dást azonban sok cég nem tartotta be, illetve nem tartotta magára nézve köte­lezőnek. Erre az alkalmazottak a mun­kaügyi minisztériumhoz fordultak, hogy teremtsen rendet a zárórakérdésben. A munkaügyi minisztérium az alkal­mazottak javára döntött és elrendelte, hogy délután az üzletek augusztus 31-ig csak 4 órakor nyissanak. A miniszteri döntés alapján az alkal­mazottak most azt követelik, hogy má­jus 15-ig visszamenőleg a főnökök fizes­sék meg az 1 órai különbözetet, amel­­­lyel többet dolgoztak. A munkaadók persze hallani sem akarnak erről és így újabb bonyodalmak várhatók a zár­órakérdésben. aaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaa Magyarázat espy CFR­ rendelethez Bukarest, július 30. Pár nappal ezelőtt leközöltük Ionescu vasúti vezérigazgató legújabb rendeletét, amely az áthelyezések kérdésével kap­csolatban állítja fel a legújabb szabályo­kat, kimondva, hogy áthelyezéseket csak nagyon indokolt esetekben szabad foga­natosítani, mert az átköltözködési költ­ségek súlyosan megterhelik a vasút pénz­tárát. A rendeletnek ez a része talán örö­met okozhatott volna a kisebbségi vas­utasok körében, ha nem következett vol­na utána mindjárt a másik szakasz, a­mely kimondja, hogy a kisebbségi és a román nyelvet teljesen nem bíró vasuta­soknak a regáti városokba való áthelye­zését indokoltnak tartja. Ehhez a rendelethez, illetve a rende­letnek ehhez a részéhez, most kiegészítő és magyarázó közlemény jelent meg a vasút hivatalos lapjában. Ionescu vezér­­igazgató szép és humánus szavakkal ma­gyarázza meg, hogy a legutóbbi vasutas nyelvvizsgák alkalmával még mindig számosan voltak olyanok­ a kisebbségi alkalmazottak között, akik nem beszéltek kielégítően románul. Tekintettel azonban a mai gazdasági viszonyokra, a rendkívül nehéz megélhetésre és egyebekre, nem akarja ezeket eltávolítani a szolgálatból, hanem újabb terminust ad a hivatalos nyelv tökéletes elsajátítására. Ez év decemberében, illetve a jövő év januárjában lesznek az újabb , ezúttal a legutolsó nyelvvizsgák, amelyek aztán végleg megpecsételik azoknak a sorsát, a­kiket a bizottság ezúttal is gyengéknek talál a­­ román nyelvben. A kisebbségi vasutasok áthelyezése azt akarja meg­könnyíteni, hogy az állam nyelvét az áthelyezett vasutasok nagyobb megeről­tetés nélkül elsajátíthassák. Kifejti azonban a magyarázó közle­mény azt is, hogy az újabb vizsgára csak azok állhatnak, akik tagjai a vas­utasok nyugdíjintézetének és segély­­pénztárának. Ionescu vezérigazgató széphangú­ fu­volája aligha tévesztheti meg a kisebb­ségi vasutasokat. A legutóbbi nyelvvizsgával kapcsolat­ban ugyanis már kidobálták a vasútról azokat a magyar tisztviselőket és alkal­mazottakat, akiket a bizottság nem talált eléggé felkészülteknek a román nyelvből és irodalomból. Azt is tudják a kisebb­ségi vasutasok, hogy már számtalanszor kellett mindig új és újabb vizsgák elé állannok még azoknak is, akik megelőző­leg már sikerrel levizsgáztak. Ezúttal is csak ezekről lehet szó. A rendelet tehát, bármilyen szépen fu­­volázik is, újra csak azt a célt szolgál­ja, hogy szétdobálhassák azokat a ki­sebbségi vasutasokat, akiknek semmi idejük nem kívánja az áthelyezést s így sokan közülük nem is foglal­ják el új állomáshelyüket. Ionescu vezérigazgató újra rostálni akar, ő talán még akar valamit! A legutóbb kidobált magyar vasutasok közül perrel támadták meg a vasutat azok, akik tag­jai a vasutasok nyugdíj- és segélypénz­­tárának. Néhány ítélet már el is hangzott s meghozta a vasutasok igazát. Joa­»n­ez indította Ionescut kegyeshangú rendelete kiadására, nem mulasztva el ezúttal sem, hogy újabb kálváriautat készítsen elő a kisebbségi vasutasok számára. Mi van Ionescu tábornok engedékenysége mögött A Nemzeti Bank épületébe is tilos a bemenet Bukarest, július 30 A minisztériumok aj fainak lezárása után most sor került a Banca Nationalara is. Szerdán délelőtt a bankkormányzó rendeletet adott ki, amelynek értelmé­ben a nagyközönség ezentúl csak a p pénztárig nyomulhat elő, a többi oszta­­gokba és irodákba való belépése azon­ban szigorúan tilos. Rendkívül fontos ügyekben a bank­­kormányzó tovább is ad audienciákat, ha a kérvényező erre külön engedélyt kap s ennek birtokában jelentkezik a kor­mányzó titkáránál. 11J . FURCSA EAffigo A ÉS A PÉK ^ * Ennek a történetnek a világon semmi értelme nincs. Tűnődök magamban, hogy elmondjam-e, vagy sem. Nem bánom én, ha nincs is értelme, elmondom, mert ami­kor nekem elmondták, igen jól mulattam rajta, hadd mulasson az is, aki olvassa, ha csak egy halovány mosoly erejéig is. Az is valami a mai világban. Hát szóval beállít a péküzletbe egy úriember. Kifogástalanul van öltözve, a ruháján sehol egyetlen gyűrődés, egyet­len pehely. Látszik, hogy igen pedáns ember. Odalép a pulthoz, és felszólítja a pék odatesz egy csomó sósperecet. A pé­k odatesz egy csomó sósperecet. A pe­dáns úriember leveszi a szemüvegét, zseb­­kendővel tisztára törli, visszateszi a sze­mére, aztán rendkívül komoly arccal szemügyre veszi a sóspereceket. Nézege­ti, bírálgatja, bólogat. Végre megszólal: — Mond­ja kérem, tudnának nekem sós­­perecből egy bö betűt sütni? — Mit kérem? — Egy bö betűt. A pék csodálkozik. De hát nem az ő dolga, hogy firtassa a vevők furcsaságait. A rendeld, az rendelő. Hogyne lehetne bö betűt sütni, ha megfizetik. Megalkusz­­nak. A pedáns ár hosszú alku után meg­állapodik az árban, majd pontosan meg­állapodik abban is, hogy holnap délelőtt bejön a sósperec-betűért. Aztán gondola­tokba merülve elmegy. Másnap fél tízkor csakugyan belép az üzletbe. Pontosan, mint az óraütés. — Megvan a betű? — Igenis, tessék parancsolni. A komor úriember megnézi a betűt. C­só­kél­ja a fejét. — Nagy tévedés van itt, kérem. Én nem kis bö betűt gondoltam, hanem nagy Bö betűt. Ezt nem vehetem át. — Nem baj, kérem, holnapra megcsi­náljuk a nagy Bö betűt. Tessék érte be­fáradni. ■— Jó, hát holnap megint eljövök. Alá­­szolga­ja. — Alázatos szolgája. — Ja igaz, holnap valami dolgom lesz fél tízkor. Nem jöhetnék be a betűért már kilenckor? — Dehogy nem, csak tessék befáradni kilenckor. Elmegy, másnap kilenckor jön. A pék elébe tolja a betűt. A pedáns úriember megcsóválja a fejét. —­ Ez nem jó. Én sokkal kisebbet gon­doltam. Nem lehet kisebbet csinálni? Dehogy nem. Csinálunk kisebbet. Körülbelül mekkorát tetszik gondolni? A pedáns úr papirost kér, előveszi töl­tőtollát, felrajzolja pontosan a betűt. A­ pék elteszi a mintát. Megállapodnak az­ uj határnapban. Holnap nem lehet, mert az illető urnak vidékre kell utaznia. De holnapután bejön, még pedig háromne­­­gyed négykor. Megfelel ez az idő? Hogy­ne, megfelel. Holnapután valóban jön a rendelő. Elé­be teszik a betűt. Hosszasan nézi, emel­geti, méregeti. Bólint. — Ez már jó. Csak még egy kis hiba van. Holnapra tegyenek rá több sót. A pék türelmesen ígéri, hogy holnapra ez is meglesz. Tesznek rá egy kevés sóval többet. Vépre elérkezik az utolsó látogatás. A pedáns úriember megnézi a Bö betűt, a­mely sósperecből készült. Helyeslően bó­lint. Előveszi a­pró pénztárcáját, kifizeti. — Becsomagoljuk? — kérdi a pék. — Nem szükséges — felelte az idegen. Azzal veszi a betűt és megeszi. Harsányi Zsolt. Nagy malombukás Magyarországon Miskolc, július 30 A magyar gazdasági életben rendkívül mély benyomást kelt a hír, hogy az ország egyik legelső gőzmalma, a Borsod—Miskolci Gőzmalom, beszüntette üzemét. A leálloti ipartelep egyike volt a legjobban ismert vállalatoknak, amely csaknem vala­mennyi országba, még a tengerentúlra is szál­lított. Az üzembeszüntetés következtében, amely­­nek okát egyébként amerikai és cseh kon­kurenciában látják, kétszázöt­ven munkás és ötven tisztviselő maradt kenyér nélkül. AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA 1931. július 30. Zürich (nyitás), Berlin­­, Amszter­dam 206.60, Newyork 522 háromnegyed, London 2489, Paris 2011, Milánó 2613.50, Prága 1520.50, Budapest 9002.50, Bel­­grád 909.50, Bukarest 304 háromnegyed, Varsó 57.55, Bécs 72.1250. AUGUSZTUS | 1 •t

Next