Bukaresti Lapok, 1931. augusztus (37. évfolyam, 173-198. szám)
1931-08-01 / 173. szám
Schullenburg lesz az új bukaresti német követ Bukarest, július 30. A külügyminisztériumból szerzett értesülésünk szerint a román kormány hozzájárult ahhoz, hogy a visszahívott bukaresti német követ helyét a német köztársaság Schullenburg diplomatával töltse be. Az új követ augusztus első felében érkezik meg és mutatja be megbízó levelét a román kormánynak. Erdély minisztere ellenőrző körútra indul Bukarest, július 30. A miniszterelnökség óhajára Pap Valér erdélyi miniszter a közeljövőben ellenőrző körútra indul Erdély nagyobb városaiba. A miniszter a városok helyi viszonyait és szükségleteit tanulmányozza és vizsgálat tárgyává teszi a prefektusok eddigi működését. Benfentes helyről nyert értesülésünk szerint a kormány azért halasztotta el a tervezett prefektusi kicseréléseket, hogy ezt a munkát később Pop Valér jelentése és javaslata nyomán végezhesse el. A hét végéig megkötik a román-magyar kereskedelmi szerződést Bukarest, július 30. Szinajából érkező jelentések szerint a román-magyar kereskedelmi tárgyalások a legkedvezőbb mederben folynak és a vitás pontok nagy részét sikerült közös megegyezéssel áthidalni. A munkálatok előrehaladottságára való tekintettel több, mint valószínű, hogy péntekig a megbeszélések befejeződnek, szombaton pedig megkötik a kereskedelmi szerződést, amely a két állam kormányainak jóváhagyása után azonnal életbe lép. A két állam megbízottai jelenleg az utolsó vitás pontról, az élőállat tranzakciójáról tárgyalnak. Január elsején életbeléptetik a patentafixát Bukarest, július 30. A pénzügyminiszter ma táviratot intézett az ország összes pénzügyigazgatóihoz, amelyben kéri, hogy azonnal küldjenek be kimutatásokat a kereskedelmi adóbevételekről 1929-ig visszamenőleg. A pénzügyminiszter a pénzügyigazgatóságok által beküldendő adatok alapján sürgősen el akarja készíteni a kisiparosok és kiskereskedőkre alkalmazandó leszögezett adó, úgynevezett patemti fixa bevezetésére vonatkozó törvényt. A kisegzisztenciáknak régi követelése a rendszer bevezetése, amelyért éveken keresztül harcoltak az ország kereskedelmi testületei minden eredmény nélkül. A patenta fixának legfőbb előnye az, hogy a hatóságok alapos és körültekintő vizsgálat után megállapítják a kisiparos és kiskereskedő évi jövedelmét és annak alapján öt évre előre vetik ki az adót. Ilyenformán tehát a kisiparosok és kiskereskedők a jövőben nem lesznek kitéve az adókivető bizottságok kénye kedvének és nem fog kellemi évenként megjárni a felebbezések golgotháját, tekintve, hogy csak öt évenként vetik ki az adót. Melyik állomásokra kötelező a perronjegy Bukarest, július 30. A CFR bukaresti vezérigazgatósága új és érdekes rendeletet adott ki a perronjegyek vásárlását kötelezővé tevő eddigi rendelet módosítására. Az új rendelet kimondja, hogy bár az utasok nagyrésze a nyári időszakban kedvezményes és nyaralójegyekkel utazik, ami meglehetősen megnehezíti a perronjegyek ellenőrzését, az állomási hatóságok mégis mindent kövessenek el az erre vonatkozó rendelet pontos betartására. Az ellenőrzés megkönnyítése érdekében megengedi a vasúti vezérigazgatóság, hogy a nagyobb állomásokon úgynevezett állandó jellegű perronjegyet adjanak ki havi 100 lejért. Egyben kimondja a rendelet azt is, hogy Erdélyben és a Bánságban csak a következő állomásokon kötelező a perronbérlet, vagy az esetenkinti öt lejes perronjegy vásárlása: Brassó, Segesvár, Medgyes, Nagyszeben, Arad, Karánsebes, Lugos, Temesvár, Nagyvárad, Szatmár, Máramarossziget, Kolozsvár, Dés és Marosvásárhely. 2. OLDAL 150 milliós rendkívüli Midi napok a fölamivolcsügyi minisztrvlom A kenyérbélyegből finanszírozzák a gabonaértékesítési akciót Bukarest, július 30 A pénzügyminisztérium királyi dekrétummal két rendkívüli hitelt folyósított a földmivelésügyi miniszternek, a gabonaértékesítési törvény finanszírozására. Az egyik, 50 millió lejes hitel , a szelekcionált búzamagvak megvásárlására és az ezzel kapcsolatos kiadások fedezésére fog szolgálni. A második hitel 100 millió lejnyi összegben, a tízezer lejes exportprémiumok kifizetésére fog szolgálni A földmivelésügyi minisztériumnak kiutalt 150 millió lejes rendkívüli hitelt a kenyérbélyeg adókból folyósították. Kolozsvári bonyodalmak a középeurópai időszámítás miatt kereskedelmi alkalmazottak kárpótlást követelnek az 1 órával meghosszabbított munkaidőért Kolozsvár, julius 30. Kolozsváron újabb kavarodás támadt a középeurópai időszámítás körül. Az új időszámítás bevezetésekor megfelelő utasítások híjján a legnagyobb tájékozatlanság uralkodott az üzletek zárórája kérdésében. Voltak kereskedők, akik reggel 8 órakor nyitottak, mások 7 órakor, sőt 9 órakor is, viszont a déli záróra az egész vonalon 1 órakor volt. Már emiatt sok volt a panasz az alkalmazottak körében, akiknek a munkaideje így megnőtt 1—2 órával. Még nagyobb zavar volt a délutáni üzletnyitás kérdésében, mert az alkalmazottak azt kívánták, hogy a meghosszabbított délelőtti munkaidőre való tekintettel délután csak 4 órakor nyissanak és 6 órakor zárjanak. Egyes kereskedőszakmák az alkalmazottak kívánságára és a nyári forgalomnélküliségre való tekintettel is hajlandók lettek volna a nyitás és a zárás idő pontját megváltoztatni, mások viszont nem. A kérdés békés megoldására úgy a kereskedelmi és iparkamara, mint a Statul Negustoresc folytattak tárgyalásokat, sőt a munkaügyi felügyelőség is beavatkozott, miután az új rendszer folytán sok helyen az alkalmazottak többet dolgoztak a törvényes 8 órai munkaidőnél. Végül is a Statul közvetítésével megegyezés jött létre olyan értelemben, hogy az összes üzletek délután 4 órakor fognak nyitni. A megállapodást azonban sok cég nem tartotta be, illetve nem tartotta magára nézve kötelezőnek. Erre az alkalmazottak a munkaügyi minisztériumhoz fordultak, hogy teremtsen rendet a zárórakérdésben. A munkaügyi minisztérium az alkalmazottak javára döntött és elrendelte, hogy délután az üzletek augusztus 31-ig csak 4 órakor nyissanak. A miniszteri döntés alapján az alkalmazottak most azt követelik, hogy május 15-ig visszamenőleg a főnökök fizessék meg az 1 órai különbözetet, amellyel többet dolgoztak. A munkaadók persze hallani sem akarnak erről és így újabb bonyodalmak várhatók a zárórakérdésben. aaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaa Magyarázat espy CFR rendelethez Bukarest, július 30. Pár nappal ezelőtt leközöltük Ionescu vasúti vezérigazgató legújabb rendeletét, amely az áthelyezések kérdésével kapcsolatban állítja fel a legújabb szabályokat, kimondva, hogy áthelyezéseket csak nagyon indokolt esetekben szabad foganatosítani, mert az átköltözködési költségek súlyosan megterhelik a vasút pénztárát. A rendeletnek ez a része talán örömet okozhatott volna a kisebbségi vasutasok körében, ha nem következett volna utána mindjárt a másik szakasz, amely kimondja, hogy a kisebbségi és a román nyelvet teljesen nem bíró vasutasoknak a regáti városokba való áthelyezését indokoltnak tartja. Ehhez a rendelethez, illetve a rendeletnek ehhez a részéhez, most kiegészítő és magyarázó közlemény jelent meg a vasút hivatalos lapjában. Ionescu vezérigazgató szép és humánus szavakkal magyarázza meg, hogy a legutóbbi vasutas nyelvvizsgák alkalmával még mindig számosan voltak olyanok a kisebbségi alkalmazottak között, akik nem beszéltek kielégítően románul. Tekintettel azonban a mai gazdasági viszonyokra, a rendkívül nehéz megélhetésre és egyebekre, nem akarja ezeket eltávolítani a szolgálatból, hanem újabb terminust ad a hivatalos nyelv tökéletes elsajátítására. Ez év decemberében, illetve a jövő év januárjában lesznek az újabb , ezúttal a legutolsó nyelvvizsgák, amelyek aztán végleg megpecsételik azoknak a sorsát, akiket a bizottság ezúttal is gyengéknek talál a román nyelvben. A kisebbségi vasutasok áthelyezése azt akarja megkönnyíteni, hogy az állam nyelvét az áthelyezett vasutasok nagyobb megerőltetés nélkül elsajátíthassák. Kifejti azonban a magyarázó közlemény azt is, hogy az újabb vizsgára csak azok állhatnak, akik tagjai a vasutasok nyugdíjintézetének és segélypénztárának. Ionescu vezérigazgató széphangú fuvolája aligha tévesztheti meg a kisebbségi vasutasokat. A legutóbbi nyelvvizsgával kapcsolatban ugyanis már kidobálták a vasútról azokat a magyar tisztviselőket és alkalmazottakat, akiket a bizottság nem talált eléggé felkészülteknek a román nyelvből és irodalomból. Azt is tudják a kisebbségi vasutasok, hogy már számtalanszor kellett mindig új és újabb vizsgák elé állannok még azoknak is, akik megelőzőleg már sikerrel levizsgáztak. Ezúttal is csak ezekről lehet szó. A rendelet tehát, bármilyen szépen fuvolázik is, újra csak azt a célt szolgálja, hogy szétdobálhassák azokat a kisebbségi vasutasokat, akiknek semmi idejük nem kívánja az áthelyezést s így sokan közülük nem is foglalják el új állomáshelyüket. Ionescu vezérigazgató újra rostálni akar, ő talán még akar valamit! A legutóbb kidobált magyar vasutasok közül perrel támadták meg a vasutat azok, akik tagjai a vasutasok nyugdíj- és segélypénztárának. Néhány ítélet már el is hangzott s meghozta a vasutasok igazát. Joa»nez indította Ionescut kegyeshangú rendelete kiadására, nem mulasztva el ezúttal sem, hogy újabb kálváriautat készítsen elő a kisebbségi vasutasok számára. Mi van Ionescu tábornok engedékenysége mögött A Nemzeti Bank épületébe is tilos a bemenet Bukarest, július 30 A minisztériumok aj fainak lezárása után most sor került a Banca Nationalara is. Szerdán délelőtt a bankkormányzó rendeletet adott ki, amelynek értelmében a nagyközönség ezentúl csak a p pénztárig nyomulhat elő, a többi osztagokba és irodákba való belépése azonban szigorúan tilos. Rendkívül fontos ügyekben a bankkormányzó tovább is ad audienciákat, ha a kérvényező erre külön engedélyt kap s ennek birtokában jelentkezik a kormányzó titkáránál. 11J . FURCSA EAffigo A ÉS A PÉK ^ * Ennek a történetnek a világon semmi értelme nincs. Tűnődök magamban, hogy elmondjam-e, vagy sem. Nem bánom én, ha nincs is értelme, elmondom, mert amikor nekem elmondták, igen jól mulattam rajta, hadd mulasson az is, aki olvassa, ha csak egy halovány mosoly erejéig is. Az is valami a mai világban. Hát szóval beállít a péküzletbe egy úriember. Kifogástalanul van öltözve, a ruháján sehol egyetlen gyűrődés, egyetlen pehely. Látszik, hogy igen pedáns ember. Odalép a pulthoz, és felszólítja a pék odatesz egy csomó sósperecet. A pék odatesz egy csomó sósperecet. A pedáns úriember leveszi a szemüvegét, zsebkendővel tisztára törli, visszateszi a szemére, aztán rendkívül komoly arccal szemügyre veszi a sóspereceket. Nézegeti, bírálgatja, bólogat. Végre megszólal: — Mondja kérem, tudnának nekem sósperecből egy bö betűt sütni? — Mit kérem? — Egy bö betűt. A pék csodálkozik. De hát nem az ő dolga, hogy firtassa a vevők furcsaságait. A rendeld, az rendelő. Hogyne lehetne bö betűt sütni, ha megfizetik. Megalkusznak. A pedáns ár hosszú alku után megállapodik az árban, majd pontosan megállapodik abban is, hogy holnap délelőtt bejön a sósperec-betűért. Aztán gondolatokba merülve elmegy. Másnap fél tízkor csakugyan belép az üzletbe. Pontosan, mint az óraütés. — Megvan a betű? — Igenis, tessék parancsolni. A komor úriember megnézi a betűt. Csókélja a fejét. — Nagy tévedés van itt, kérem. Én nem kis bö betűt gondoltam, hanem nagy Bö betűt. Ezt nem vehetem át. — Nem baj, kérem, holnapra megcsináljuk a nagy Bö betűt. Tessék érte befáradni. ■— Jó, hát holnap megint eljövök. Alászolgaja. — Alázatos szolgája. — Ja igaz, holnap valami dolgom lesz fél tízkor. Nem jöhetnék be a betűért már kilenckor? — Dehogy nem, csak tessék befáradni kilenckor. Elmegy, másnap kilenckor jön. A pék elébe tolja a betűt. A pedáns úriember megcsóválja a fejét. — Ez nem jó. Én sokkal kisebbet gondoltam. Nem lehet kisebbet csinálni? Dehogy nem. Csinálunk kisebbet. Körülbelül mekkorát tetszik gondolni? A pedáns úr papirost kér, előveszi töltőtollát, felrajzolja pontosan a betűt. A pék elteszi a mintát. Megállapodnak az uj határnapban. Holnap nem lehet, mert az illető urnak vidékre kell utaznia. De holnapután bejön, még pedig háromnegyed négykor. Megfelel ez az idő? Hogyne, megfelel. Holnapután valóban jön a rendelő. Elébe teszik a betűt. Hosszasan nézi, emelgeti, méregeti. Bólint. — Ez már jó. Csak még egy kis hiba van. Holnapra tegyenek rá több sót. A pék türelmesen ígéri, hogy holnapra ez is meglesz. Tesznek rá egy kevés sóval többet. Vépre elérkezik az utolsó látogatás. A pedáns úriember megnézi a Bö betűt, amely sósperecből készült. Helyeslően bólint. Előveszi apró pénztárcáját, kifizeti. — Becsomagoljuk? — kérdi a pék. — Nem szükséges — felelte az idegen. Azzal veszi a betűt és megeszi. Harsányi Zsolt. Nagy malombukás Magyarországon Miskolc, július 30 A magyar gazdasági életben rendkívül mély benyomást kelt a hír, hogy az ország egyik legelső gőzmalma, a Borsod—Miskolci Gőzmalom, beszüntette üzemét. A leálloti ipartelep egyike volt a legjobban ismert vállalatoknak, amely csaknem valamennyi országba, még a tengerentúlra is szállított. Az üzembeszüntetés következtében, amelynek okát egyébként amerikai és cseh konkurenciában látják, kétszázötven munkás és ötven tisztviselő maradt kenyér nélkül. AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA 1931. július 30. Zürich (nyitás), Berlin, Amszterdam 206.60, Newyork 522 háromnegyed, London 2489, Paris 2011, Milánó 2613.50, Prága 1520.50, Budapest 9002.50, Belgrád 909.50, Bukarest 304 háromnegyed, Varsó 57.55, Bécs 72.1250. AUGUSZTUS | 1 •t