Bukaresti Lapok, 1931. november (37. évfolyam, 251-276. szám)
1931-11-01 / 251. szám
FEJEK AZ ANGOL VÁLASZTÁSI HARCBÓL Felforgatja a vtágois az angol konzervatívok győzelme Bukarest, október 30. A „tory“-k, a brit nehézipart és banktőkét képviselő konzervatívok minden várakozást felülmúló győzelme meglehetős nyugtalanságot és aggodalmat keltett külföldön. Mindenekelőtt persze az Angliával valamilyen módon vetélkedő országokban, mint az Amerikai Egyesült Államokban, Német- és Franciaországban, valamint — last, not least — a Szovjetunióban. S méltán. Mert kétségtelen, hogy a konzervatívok, akik a múltban is a kemény ököl külpolitikáját igyekeztek érvényesíteni, most, amikor szinte páratlanul álló többség van a hátuk mögött, fokozott eréllyel fogják védeni a brit világhatalmiság megingott pozícióit. ELSŐNEK A JENKI SZISZSZÉN FEL.... Az egészen biztosra vehető, hogy a konzervatív pórázon járó nemezti kormány hamarosan a magas védvám, a protekcionizmus politikájával váltja le a majdnem évszázados szabadkereskedelmi hagyományt, megvalósítva Beaverbrook lord programútját, amely zárt gazdasági egységgé akarja tenni a 450 millió lakost felölelő birodalmat. Igaz, ennek a tervnek a keresztülvitele nem lesz egyszerű, mert a domíniumok a háború óta nagy mértékben önállósultak gazdaságilag, de ha megfelelő kedvezményeket kapnak az anyaországtól különösen agrár-termékeik előnyös felvételére, úgy nagyjában vállalhatják ezt az új vámuniót. Ez elsősorban az Amerikai Egyesült Államokat sújtaná érzékenyen, amely az utóbbi években már az angol gyarmatok területein is mind komolyabban szorongatja a brit gazdasági hegemóniát. Emlékezetes, hogy a legutóbbi konzervatív Baldwin-kormány uralma alatt rendkívül feszült volt a viszony Anglia és az USA között a flottaversengés miatt, amely valójában a gazdasági birkózás hevét tükrözte vissza. Ez a feszültség három évvel ezelőtt már olyan fenyegető volt, hogy az Atlanti óceán mindkét partján latolgatni kezdték a kérdést, hajjon kerülhet-e sor háborúra a két testvérnemzet között a tengerek uralmáért? Értekezések, sőt tekintélyes könyvek jelentek meg, melyek mint bekövetkezhető lehetőséggel foglalkoztak ezzel a problémával. A flotta-kérdés kiélesedésének nem kis része volt a legutóbbi konzervatív kormány bukásában, miután Austen Chamberlain lord akkori külügyminiszter a franciákkal kötött flotta-paktummal csak elmérgesítette a helyzetet. Már csak emiatt is jönnie kellett MacDonaldnak, aki két évvel ezelőtti washingtoni látogatása során lenyelte a keserű pirulát: belement az USA-val való flotta-egyenlőség elvébe, John Bull nevében megosztotta a tengerek fölötti hegemóniát Uncle Sam-mel A hivatalos amerikai körökben ezekután joggal tartanak attól, hogy az új angol konzervatív kormány ezúttal még ádázabban veszi majd fel a harcot a jenki-imperializmussal, amennyiben már korlátlanul használhatja a kitiltó vámok fegyverét, amelyet eddig az angol közfelfogás nem tartott megengedhetőnek. Az amerikai export nemcsak magába Angliába, hanem az egész birodalom területére meg fog nehezülni s ezzel sulyosbbodni fog az USA amugyis mély válsága, amelyet közel 10 millió munkanélküli jelez. FRANCIAORSZÁG ÖRÜL... Hasonló hatásától aggódnak a konzervatív diadalnak Németországban is. A német és angol szén küzdelme újból hevesebbé válik s emellett az angol védvámok rengeteg német ipari terméket fognak kiszorítani a brit piacokról. De nem csupán gazdaságilag, hanem politikaii szempontból is hátrányos Németországra nézve a „tory”-politika hatalomrajutása, hiszen köztudomású, hogy a konzervatív Chamberlain és Cashendun is ugyancsak franciabarát érzelmektől vezettették magukat s tevékenységüket s bizonyos francia engedményekért végeredményben mindig a kontinensen való gall hegemónia malmára hajtották a vizet. Elég ebben a tekintetben arra a magatartásra utalni, amelyet Chamberlain a kisebbségi kérdés és a lefegyverzés terén tanúsított. Mindkettőben következetesen győzelemre segítette a francia tézist. Valószínű, hogy most az angol konzervatívok még szabadabb kezet fognak engedni a francia mindenhatósági törekvéseknek a kontinensen, ha ennek ellenében továbbra is jelentékeny előnyöket csikarhatnak ki a közben méginkább megerősödött Franciaországtól más vonatkozásban. A Szovjetunió aggodalmaskodását aligha kell behatóbban indokolni, ha emlékeztetünk a hírhedt Arcos-ügyre, amely mögött Sir Henry Deterdingnek, az angol-holland Royal-Dutch petroleumtröszt vezérének a szovjet petroleum elleni hadjárata húzódott meg. Tudvalevő, hogy a legutóbbi konzervatív kormány megszakította a diplomáciai kapcsolatokat a szovjettel, amelyeket szintén csak a MacDonald-kabinet vett fel újra. Nagyon valószínű, hogy Litvinov törökországi és athéni útját s általában a szovjetnek Franciaországhoz való közeledését, úgyszintén a japán-kínai konfliktussal szembeni magatartását már az angol külpolitika előrelátott fordulata sürgette meg. A szovjet eleve biztosítani A munkáspárti kormány külpolitikája az Amerikával való megegyezés mellett a német törekvések támogatásával törekedett ellensúlyozni a franciák neo-napoleonizmusát s ezért kontinentális politikát folytatott. Ezzel szemben a konzervatívok hajlandók kiszolgáltatni a kontinens uralmát a francia Marianne-nak. Ennek ellenére a párisi börze is meglehetősen kedvezőtlenül reagált a túlzott „tory“-győzelemre, de csak az angol védvám-politika kilátása miatt. Politikai szempontból viszont a francia sajtó érthetően nagy örömmel üdvözli Baldwinék és Chamberlainék döntő sikerét, hiszen ez a közelmúlt tapasztalataiból ítélve csak üdvös lehet a gall imperializmus további előretörése szempontjából. A világbirodalmi, nehézipari Angliának szövetségesre van szüksége az USA ellen s a Quai d'Orsay mindig jól kihasználta az örülő harmadik szerepét a két nagy angolszász állam vetélkedésében. igyekszik hátvédeit az angol agresszivitás várható felújulására való tekintettek Ez a futólagos közszemle is mutatja, milyen messzemenő következményei lehetnek annak, hogy ismét a konzervatívok jutottak az angol politika élére, mégpedig sokkal nagyobb súllyal, mint bármikor ebben az évszázadban. S ha még szem előtt tartjuk, hogy éppen most sorsalakító döntések előtt áll úgy a világgazdaság, mint a világpolitika l aranyprobléma, lefegyverzési értekezlet, nemzetközi adósságok ügye, stb.) úgy megérthetjük, mekkora a jelentősége annak a fordulatnak, amelyet a keddi angol választás hozott. Körösi Sándor. És a Szovjet?... 1. Baldwin, a konzervatívok vezére. 2. MacDonald. 3. Lloyd George, a liberálisok vezére. 4. Henderson, az ellenzéki munkáspárt vezetője. ül. DAL A választás utáni hangulat London, október 30. A parlamenti választások lezajlása után a MacDonald-kormány tagjai pénteken délután tartottak először minisztertanácsot. A minisztertanács határozatairól nem adtak ki kommünikét. A sajtó és a közvélemény azonban bizonyosra veszi, hogy a mostani kabinetet át kell szervezni s MacDonaldnak az új kormányban megfelelő helyet kell biztosítania a konzervatív párt embereinek. MacDonald egyébként november 9-én a Lord-Mayor avatási lakomáján tartja meg nagy politikai beszédét, amelyben a közeljövőben követendő kormányprogrammról emlékezik meg. Henderson, aki a választási küzdelemben megbetegedett, tegnap visszaérkezett Londonba. Kudarca miatt a sajtó értesülése szerint az ellenzéki munkáspárt vezetőségében nagy személyi változások várhatók, bár még a pártvezetőség kérdését nyíltan nem is vetették fel. Nagyon érdekes és jellemző volt az a hatás, amelyet a parlamenti választások eredménye okozott. Régi jó angol szokás szerint a választások megkezdése előtt igen sokan fogadásokat kötöttek a választási eredmény kimenetelére, de a kormányt támogató pártok váratlan győzelme a fogadások megkötőit igen érzékenyen érintette és előre nem látott veszteségekbe sodorta. A veszteségek összege állítólag meghaladja a félmillió angol fontot Amint már megírtuk, az új angol parlament alsóházát november 10-én nyitja meg V. György király. A sajtó értesülése szerint az alsóház ülésszakát megnyitó trónbeszéd szövege rövid, szinte lakonikus lesz s mindössze csak annak megállapítására szorítkozik, hogy a költségvetés kiegyensúlyozása után a kormány kötelessége lesz a kereskedelmi mérleg helyrehozásáról is gondoskodni. Laval amerikai kudarca — még áldásos lesz az általános helyzetre London, október 30. A „Times" párisi levelezője arról értesül, hogy Laval — miután Amerikában visszautasításra talált — maga keresi az összeköttetést Németországhoz. Párisban mindjobban követelik, hogy amerikai segítség híjján, Franciaország maga használja ki az európai helyzetben kínálkozó alkalmakat. A békerevízió újabb emlegetése pillanatnyilag ugyan megkeményítette a francia közvéleményt, ez azonban nem változtatta meg az általános irányt. Lehetséges tehát, hogy az a tény, hogy Lovainak nem sikerült Amerikában biztonsági garanciákat szerezni, még áldásos lesz az általános helyzetre. Tudja-e Ön, mi a Silvo ? Az ezüstáru ideális tisztítószere. Anélkül, hogy a finom felületet megsértené, ez a szer minden értékes ezüstárunak tükörfényt ad, amely emeli annak szépségét. Sok időveszteség, sok munka és fáradság nélkül, kevés SILVO gyorsan tisztít és fényesít. Használja bizalommal a SILVO f A körültekintő háziasszony tisztítószere. Kapható tubusokban minden jobb háztartási cikk-, gyarmatáru-, festéküzletben stb. Semmisítsük meg a fájdalmakat Az artritikus fájdalomra van ítélve. El kell viselnie a bőrbajt (akné, sirály, herpesz, pszoriazisz, sikozisz, ertem’, az izületi fájdalmakat ;köszvény, reuma) valamint az érelemeszedést, amelyből származó főfájások bomlasztó hatásúak. A lábakat gyötri a görcsér, a flébit, a tályog, roncsolva egész szervezetét. A sokoldalú baj gyógyítását eredeti forrásában, a vér betegségében kell keresnünk. Ez okozza a beteg minden fájdalmát, nyomorúságát. A legteljesebb vérmegújító szer a RICHELET VERFELFRISSITO (DEPARATIF RICHELET), amely az artritizmus igazán legtermészetűebb gyógymódja. Az orvosi kar fentartás nélkül a egyhangúan ajánlja és tekinti a RICHELETI VÉRFELFRISSITOT (DEPURATIF RICHELET) mint a terapetika legdrágább kincsét, melyet a mai napig felfedezhettek. Richelet, de Sedan, G, Rue Belfort Bayonne (France) Romániai vezérképviseleti 1, M, Dillan Pitar Mos 4. BucurcgH (3). Mlndnqálunhal érhet szerencse, csak a kínálkozó alkalmat kell megragadni. Ilyen alkalom adódik most, ha Református Kórház sorsjegyet vásárol. Főnyeremény : 1,000.000 Lel több 200.000, 100.000. 50.000, 20 000 és 10 000 lejes nyeremény. Kapható tőzsdékben és a Központi Sorsjegyirodában Cluj, Str, Bratianu 51. Telefon 905. Brassói főbizományos: Tistsek Jenő, Bra$ov NOLM HEH * Odaítélték az orvosi Nobel-díjat Stockholmból jelentik: A Nobel-díj szétosztásával megbízott bizottság legutolsó ülésén úgy határozott, hogy az orvosi és élettani díjat ebben az évben Warburg Otto dr. berlini egyetemi tanárnak adják oda. r T * ◄ r 4