Bukaresti Lapok, 1931. november (37. évfolyam, 251-276. szám)

1931-11-01 / 251. szám

FEJEK AZ ANGOL VÁLASZTÁSI HARCBÓL Felforgatja a vtágois az angol konzervatívok győzelme Bukarest, október 30. A „tory“-k, a brit nehézipart és bank­tőkét képviselő konzervatívok minden várakozást felülmúló győzelme meglehe­tős nyugtalanságot és aggodalmat keltett külföld­ön. Mindenekelőtt persze az Ang­liával valamilyen módon vetélkedő or­szágokban, mint az Amerikai Egyesült Államokban, Német- és Franciaország­ban, valamint — last, not least — a Szov­jetunióban. S méltán. Mert kétségtelen, hogy a konzervatívok, akik a múltban is a kemény ököl külpolitikáját igyekeztek érvényesíteni, most, amikor szinte párat­lanul álló többség van a hátuk mögött, fokozott eréllyel fogják védeni a brit vi­lághatalmi­ság megingott pozícióit. ELSŐNEK A JENKI SZISZ­­SZÉN FEL.... Az egészen biztosra vehető, hogy a konzervatív pórázon járó nemezti kor­mány hamarosan a magas védvám, a protekcionizmus politikájával váltja le a majdnem évszázados szabadkereskedel­mi hagyományt, megvalósítva Beaver­­brook lord programútját, amely zárt gaz­dasági egységgé akarja tenni a 450 mil­lió lakost felölelő birodalmat. Igaz, en­nek a tervnek a keresztülvitele nem lesz egyszerű, mert a domíniumok a háború óta nagy mértékben önállósultak gazda­ságilag, de ha megfelelő kedvezményeket kapnak az anyaországtól különösen ag­­r­ár-termékeik előnyös felvételére, úgy nagyjában vállalhatják ezt az új vám­uniót. Ez elsősorban az Amerikai Egye­sült Államokat sújtaná érzékenyen, a­mely az utóbbi években már az angol gyarmatok területein is mind komolyab­ban szorongatja a brit gazdasági hege­móniát. Emlékezetes, hogy a legutóbbi konzer­vatív Baldwin-kormány uralma alatt rendkívül feszült volt a viszony Anglia és az USA között a flotta­versengés mi­att, amely valójában a gazdasági birkó­zás hevét tükrözte vissza. Ez a feszült­ség három évvel ezelőtt már olyan fe­nyegető volt, hogy az Atlanti óceán­ mind­két partján latolgatni kezdték a kérdést, h­ajjon kerülhet-e sor háborúra a két testvérnemzet között a tengerek uralmá­­ért? Értekezések, sőt tekintélyes köny­vek jelentek meg, melyek mint bekövet­kezhető lehetőséggel foglalkoztak ezzel a­­ problémával. A flotta-kérdés kiélesedé­sének nem kis része volt a legutóbbi konzervatív kormány bukásában, mi­után Austen Chamberlain lord akkori külügyminiszter a franciákkal kötött flot­ta-paktummal csak elmérgesítette a hely­zetet. Már csak emiatt is jönnie kellett MacDonaldnak, aki két évvel ezelőtti washingtoni látogatása során lenyelte a keserű pirulát: belement az USA-val való flotta-egyenlőség elvébe, John Bull nevé­ben megosztotta a tengerek fölötti hege­móniát Uncle Sam-mel A hivatalos amerikai körökben ezek­­után joggal tartanak attól, hogy az új angol konzervatív kormány ezúttal még ádázabban veszi majd fel a harcot a jen­ki-imperializmussal, amennyiben már korlátlanul használhatja a kitiltó vámok fegyverét, amelyet eddig az angol köz­felfogás nem tartott megengedhetőnek. Az amerikai export nemcsak magába Angliába, hanem az egész birodalom te­rületére meg fog nehezülni s ezzel su­­lyosbbodni fog az USA amugyis mély válsága, amelyet közel 10 millió munka­nélküli jelez. FRANCIAORSZÁG ÖRÜL... Hasonló hatásától aggódnak a konzer­vatív diadalnak Németországban is. A német és angol szén küzdelme újból he­vesebbé válik s emellett az angol védvá­­mok rengeteg német ipari terméket fog­­nak kiszorítani a brit piacokról. De nem­­ csupán gazdaságilag, hanem politikai­­­i szempontból is hátrányos Németország­ra nézve a „tory”-politika hatalomraj­u­­tása, hiszen köztudomású, hogy a kon­­­­zervatív Chamberlain és Cashendun is ugyancsak franciabarát érzelmektől ve­­­zettették magukat s tevékenységüket s bizonyos francia engedményekért vég­eredményben mindig a kontinensen való gall hegemónia malmára hajtották a vi­zet. Elég ebben a tekintetben arra a ma­gatartásra utalni, amelyet Chamberlain a kisebbségi kérdés és a lefegyverzés terén tanúsított. Mindkettőben következetesen győzelemre segítette a francia tézist. Valószínű, hogy most az angol konzer­vatívok még szabadabb kezet fognak en­gedni a francia mindenhatósági törekvé­seknek a kontinensen, ha ennek ellené­ben továbbra is jelentékeny előnyöket csikarhatnak ki a közben méginkább megerősödött Franciaországtól más vo­natkozásban. A Szovjetunió aggodalmaskodását alig­ha kell behatóbban indokolni, ha emlé­keztetünk a hírhedt Arcos-ügyre, amely mögött Sir Henry Deterdingnek, az an­gol-holland Royal-Dutch petroleumtröszt vezérének a szovjet petroleum elleni had­járata húzódott meg. Tudvalevő, hogy a legutóbbi konzervatív kormány megsza­kította a diplomáciai kapcsolatokat a szovjettel, amelyeket szintén csak a MacDonald-kabinet vett fel újra. Nagyon valószínű, hogy Litvinov tö­­röko­rszági és athéni útját s általában a szovjetnek Franciaországhoz való köze­ledését, úgyszintén a japán-kínai konflik­tussal szembeni magatartását már az angol külpolitika előrelátott fordulata sürgette meg. A szovjet eleve biztosítani A munkáspárti kormány külpolitikája az Amerikával való megegyezés mellett a német törekvések támogatásával töre­kedett ellensúlyozni a franciák neo-napo­­leonizmusát s ezért kontinentális politi­kát folytatott. Ezzel szemben a konzerva­tívok hajlandók kiszolgáltatni a konti­nens uralmát a francia Marianne-nak. Ennek ellenére a párisi börze is meg­lehetősen kedvezőtlenül reagált a túl­zott „tory“-győzelemre, de csak az angol védvám-politika kilátása miatt. Politikai szempontból viszont a francia sajtó ért­hetően nagy örömmel üdvözli Baldwinék és Chamberlainék döntő sikerét, hiszen ez a közelmúlt tapasztalataiból ítélve csak üdvös lehet a gall imperializmus további előretörése szempontjából. A világbiro­dalmi, nehézipari Angliának szövetséges­re van szüksége az USA ellen s a Quai d'Orsay mindig jól kihasználta az örülő harmadik szerepét a két nagy angolszász állam vetélkedésében. igyekszik hátvédeit az angol agresszivi­tás várható felújulására való tekintettek Ez a futólagos közszemle is mutatja, milyen messzemenő következményei le­hetnek annak, hogy ismét a konzervatí­vok jutottak az angol politika élére, mégpedig sokkal nagyobb súllyal, mint bármikor ebben az évszázadban. S ha még szem előtt tartjuk, hogy ép­pen most sorsalakító döntések előtt áll úgy a világgazdaság, mint a világpolitika l aranyprobléma, lefegyverzési értekez­let, nemzetközi adósságok ügye, stb.) úgy megérthet­jük, mekkora a jelentősége an­nak a fordulatnak, amelyet a keddi angol választás hozott. Körösi Sándor. És a Szovjet?... 1. Baldwin, a konzervatívok vezére. 2. MacDonald. 3. Lloyd George, a liberálisok vezére. 4. Henderson, az ellenzéki mun­káspárt vezetője. ül. DAL A választás utáni hangulat London, október 30. A parlamenti választások lezajlása után a MacDonald-kormány tagjai pén­teken délután tartottak először minisz­tertanácsot. A minisztertanács határoza­tairól nem adtak ki kommünikét. A sajtó és a közvélemény azonban bizo­nyosra veszi, hogy a mostani kabinetet át kell szervezni s MacDonaldnak az új kormányban megfelelő helyet kell bizto­sítania a konzervatív párt embereinek. MacDonald egyébként november 9-én a Lord-Mayor avatási lakomáján tartja meg nagy politikai beszédét, amelyben a közeljövőben követendő kormányprog­­rammról emlékezik meg. Henderson, aki a választási küzdelem­ben megbetegedett, tegnap visszaérkezett Londonba. Kudarca miatt a sajtó értesü­lése szerint az ellenzéki munkáspárt ve­zetőségében nagy személyi változások várhatók, bár még a pártvezetőség kér­dését nyíltan nem is vetették fel. Nagyon érdekes és jellemző volt az a hatás, amelyet a parlamenti választások eredménye okozott. Régi jó angol szokás szerint a választások megkezdése előtt igen sokan fogadásokat kötöttek a vá­lasztási eredmény kimenetelére, de a kormányt támogató pártok váratlan győzelme a fogadások megkötőit igen érzékenyen érintette és előre nem lá­tott veszteségekbe sodorta.­­ A veszteségek összege állítólag megha­ladja a félmillió angol fontot Amint már megírtuk, az új angol par­lament alsóházát november 10-én nyitja meg V. György király. A sajtó értesü­lése szerint az alsóház ülésszakát meg­nyitó trónbeszéd szövege rövid, szinte lakon­ikus lesz s mindössze csak annak megállapítására szorítkozik, hogy a költ­ségvetés kiegyensúlyozása után a kor­mány kötelessége lesz a kereskedelmi mérleg helyrehozásáról is gondoskodni. Laval amerikai kudarca — még áldásos lesz az általános helyzetre London, október 30. A „Times" párisi levelezője arról érte­sül, hogy Laval — miután Amerikában visszautasításra talált — maga keresi az összeköttetést Németországhoz. Párisban mindjobban követelik, hogy amerikai se­gítség híjján, Franciaország maga hasz­nálja ki az európai helyzetben kínálko­zó alkalmakat. A békerevízió újabb em­legetése pillanatnyilag ugyan megkemé­­nyítette a francia közvéleményt, ez azon­ban nem változtatta meg az általános irányt. Lehetséges tehát, hogy az a tény, hogy Lovainak nem sikerült Ameriká­ban biztonsági garanciákat szerezni, még áldásos lesz az általános helyzetre. Tudja-e Ön, mi a Silvo ? Az ezüstáru ideális tisztítószere. Anélkül, hogy a finom felületet megsértené, ez a szer minden értékes ezüstárunak tükörfényt ad, a­mely emeli annak szépségét. Sok időveszteség, sok munka és fáradság nélkül, kevés SILVO gyorsan tisztít és fé­nyesít. Használja bizalommal a SILVO f A körültekintő háziasszony tisztítószere. Kapható tubusokban minden jobb háztar­tási cikk-, gyarmatáru-, festéküzletben stb. Semmisítsük meg a fájdalmakat Az artritikus fájdalomra van ítélve. El kell viselnie a bőrbajt (akné, sirály, herpesz, pszoria­­zisz, sikozisz, ertem’, az izületi fájdalmakat ;kösz­­vény, reuma) valamint az érelemeszedést, ame­­­­lyből származó főfájások bomlasztó hatásúak. A lábakat gyötri a görcsér, a flébit, a tályog, ronc­solva egész szervezetét. A sokoldalú baj gyógyítását eredeti forrásában,­ a vér betegségében kell keresnünk. Ez okozza a­ beteg minden fájdalmát, nyomorúságát.­­ A legteljesebb vérmegújító szer a RICHELET VERFELFRISSITO (DEPARATIF RICHELET),­­ amely az­ artritizmus igazán legtermészetűebb gyógymódja. Az orvosi kar fentartás nélkül a egyhangúan ajánlja és tekinti a RICHELETI VÉRFELFRISSITOT (DEPURATIF RICHELET)­ mint a terapetika legdrágább kincsét, melyet a mai napig felfedezhettek. Richelet, de Sedan, G, Rue Belfort Bayonne (France) Romániai vezérképviseleti 1, M, Dillan Pitar Mos 4. BucurcgH (3). Mlndnqálunhal érhet szerencse, csak a kínálkozó alkalmat kell megra­gadni. Ilyen alkalom adódik most, ha Református Kórház sorsjegyet vásárol. Főnyeremény : 1,000.000 Lel több 200.000, 100.000. 50.000, 20 000 és 10 000 lejes nyeremény. Kapható tőzsdékben és a Központi Sorsjegyirodában Cluj, Str, Bratianu 51. Telefon 905. Brassói főbizomá­nyos: Tistsek Jenő, Bra$ov NO­LM HEH * Odaítélték az orvosi Nobel-díjat Stockholmból jelentik: A Nobel-díj szét­osztásával megbízott bizottság legutolsó ülésén úgy határozott, hogy az orvosi és élettani díjat ebben az évben Warburg Otto dr. berlini egyetemi tanárnak adják oda. r T * ◄ r 4

Next