Bukaresti Lapok, 1931. november (37. évfolyam, 251-276. szám)

1931-11-01 / 251. szám

4 vényes formája. Kovásznát kell megkér­dezni, hogy mit szól hozzá, mert most már 5 az anyaközség. A kovásznai tanács megvonogatta a vállát: nem kértük, hogy hozzánk csa­tolják s nem fáj, ha most önállóért jak. Hát persze, hogy ezért történt az egész! Amit Papolcz község soha nem tett volna meg, azt megtette Kovászna. Igaz is, mi köze neki hozzá, hogy a har­madik község határán egy uj községet alakítanak ?! Az uj község Papolcz ha­tárán fekszik, sőt a község magántulaj­donát képező területén,­­tehát ez Pa­polcz baja, tiltakozzék ellene ő. Papolczot azonban most már nem kér­dezték meg. Komandó önállósítására elég volt a kovásznái határozat is. A három­székmegyei ideiglenes tanács rövidesen jóváhagyta a­ határozatot s így az uj ro­mániai nagyközség, amely egy másik község területén épült fel, a­melynek magántulajdona nincs egy talpalattnyi föld s amelyben korlátlan­ul mindenki felett egy magáncég, adván az alkalmazottaiból a község la­kosságát (hat csángó telepes család ki­vételével!) a község tanácsát és minden hivatali személyiségét, leszámítva a köz­ségi jegyzőt, — ez a közigazgatási szörnyszülött, mondom, különféle köz­­igazgatási görbék találkozása­­ folytán, napvilágra jött. Papolcz megkezdi az Önvédelmi harcot Lehet, hogy kissé későn, de a végén Papolcz is rájött, hogy tulajdonképpen mire megy a játék. Persze, nem a cég kü­lön célkitűzései fájtak neki, bár ehez is van valami köze, hanem az hogy mind­ezt az ő kárára követik el. A községi ta­nács nyomban felebbezést adott be a bel­ügyminisztériumhoz (amely ebben az ügyben egyszer már Papolcz javára dön­tött), a kolozsvári tartományi kormány­zósághoz és a megyei tanácshoz, hogy vegyék revízió alá ezt a közigazgatási le­hetetlenséget. A felebbezés kísérete ter­jedelmes és mindenféle aktákkal felsze­relt memorandum volt, amit Kolozsvárra küldöttség vitt a tartományi kormányzó­sághoz. Itt átvizsgálták a memorandumot , megnyugtatókig jelentették ki, hogy ilyen közigazgatási tréfát igazán nem le­het eltűrni. A küldöttség megnyugodva tért haza. Néhány nap múltán aztán ugyanannak az urnak az aláírásával, aki igazat adott Papolcznak és meg­nyugtatta a küldöttséget, megérkezett a felebbezés visszautasítása és Koman­dó község önállóságának a jóváha­gyása. Pedig lényegé­ben az történt, hogy amit a belügyminisztérium azelőtt egy évvel kategorikusan visszautasított, azt most Kovászna és Komandó ügyesen megcsi­nálták. A területnél­küli község tehát véglege­sen sikerült. Igen, de ez még csak a gomb, amihez kabát is kellene. A köz­­igazgatási törvény területnélkü­li közsé­get nem ismer, tehát Komandónak terü­let kell — kabát a gombhoz! Ezért indult meg most a harc második fele. A legkényesebb igényű hölgyek is a Cadum használa­tával próbálgatásukat befejezik! Annyiféle szappan van forgalomba, hogy a nők ingadoznak a Cadumot kipróbálni, pedig ez az a szappan, amelyik minden igényt kielégít. Ha ön kipróbálja, meg fogja érteni, hogy miért fogyasztanak Cadumot minde­nütt, ahol a pipere gyártmányokra különös gondot fordítanak. A Cadum az arcszínt gyöngéden felfrissíti és megtisztítja a bőrt anél­kül, hogy ingerlő hatást váltana ki. Az anyák olyan tisztának és finom­nak tartják, hogy teljes bizalommal használják úgy a maguk, mint gyer­mekeik számára. Illata lágy és kel­lemes. Kemény és tartósságánál fogva a Cadum redkívül gazdaságos. Egy gondos szárítás minden csepp ned­vességtől mentesítette. A gyártása annyira modern és higiénikus, hogy senki m ástól érintve nem les­­z ön kezén kívül. Egy szilárd szap­pan, melynek utolsó részecskéje is kihasz­nálható. JELKÉPE­­ TISZTASÁGNAK Cadum szappan M­­inl­rimárok és jegyzők gyors váltakozása Időközben megjött a Jorga-kom­ány, a­melynek a nemzeti-paraszt párt közigaz­gatási törvénye nem tetszett s ezért új lehetőségeknek nyitott ajtót Megkezdő­dött a közigazgatási visszarendezkedés. Papolcz újra nagyközség lett jegyzőt kapott. De Komandót nem kapta vissza. A ko­­mandói ügynök ugyanis az uj rezsim alatt is akadt befolyásos pártfogója. Jorga miniszterelnök a sógorát, Popescu Grigoret nevezte ki háromszékmegyei prefektusnak. Az uj prefektus öregrendű­ ember már, talán fáradt is egy kicsit. Vi­szont testes és minden korpulensége elle­nére is eléggé mozgékony fia van, aki a papa mellett olyan magán­titkárféle sze­repet vállalt. Néha bele-belevegyül a prefektusi teendőkbe is, tehát föltétlenül vármegyei hatalmasság. Ez a prefektus­ ki nyúlt most Bejan volt főszolgabíróval a komandói ügy hó­na alá. Szükség is volt rá. A Jorga-kor­mány rendeletei ugyanis arra is módot nyújtottak, hogy Papolcz község újra megtámadhassa az eddigi végzéseket. Meg is tette. A kinevezett interimárbi­­zottság dolgozni kezdett: gyűjtötte a nyilatkozatokat a komandóiaktól, hogy őket annak idején csellel, becsapással vették rá arra, hogy Komandó községgé nyilvánítása mellett nyilatkozzanak. Az interim árbizottság ezeknek az alapján is kérte az ügy revízióját s egyben tiltako­zott a tervezett kisajátítás ellen, amely Papolcz község elsőrendű érdekeit­­ ve­szélyezteti. De nem maradt tétlen a komandói front sem. Először is Varga József jegyző rövid idő alatt végig jegy­zősködött mindazon falvak­ban, amelyeknek a dologhoz valami közük van. Ezalatt az idő alatt történt az is, hogy a papolczi községi irattárból eltűntek azok a nyilatkozatok, amiket a koman­­dón­ak adtak.­­ A fő cél azonban az volt, hogy olyan tanács kerüljön Papolcz élé­re, amely mindenbe beleegyezik és nem támaszt semmi akadályt. Ha a tanács nem eléggé kezes bárány, úgy a jegyző a hibás. Papolczon tehát gyors iramban kezd­ték változtatni a jegyzőket Egy év se telt el és öt jegyző került Papolczra és el onnan. De ugyanilyen gyors iramban változ­tak az interimárok is, mert nem tudott a főszolgabíró és a prefek­tusi magántitkár olyan interimárt fog­ni, amely a község érdeke ellen cse­lekedett volna. Sőt! A legutóbbi interimár ügyvédet mert fogadni. Hires közigazgatási jo­gászt, aki beadványában mindjárt az elején kilátásba helyezte a közigagatási bíróság előtti pert. Ez már olyan dolog volt, ami gyors ellenhúzást követelt! VAN-E CIGÁNY A FALUBAN? Az interimárt hirtelen felfüggesztették , nyomban utána a prefektus szabály­rendeletet bocsátott ki, hogy a községi tanácsnak nincs joga ügyvédet fogadni a falu érdekeinek védelmében. Erre küldöttség ment a prefektushoz. Előre kérte a kihallgatást és a prefektus jelezte, hogy várja a papolcziakat. A küldöttség megjelent a vármegyeházán, de nem juthatott a prefektus elé. A prefektus fia ugyanis, a magántit­kár, jól megtermett fizikumával állotta el a bejáratot. Nem engedte be őket. — De minket a prefektus úr maga ké­retett! — Semmi közöm hozzá. Nem lehet be­menni. — De miért? — Nem engedem s kész! Egyidejűleg kiadták a jelszót is: Olyan tanácsot kell állítani Papolcz élére, amely engedelmeskedik a prefektusának. A ki­szállás megtörtént s Varga, most írár zá­­goni jegyző, vette kezébe a dolgot: Majd én találok embereket! De nem igen ta­lált, akiben egészen megbízhatott volna Végre elveszítette a türelmét: — Van a faluban cigány? — Van. — Na, ak­kor az lesz az interimár el­nöke! így rendelkezett ő, a zágoni jegyző. Cigány azért nem került a tanácsba. De bekerült két földhözragadt szegény juh­­p­ász­tor. N­incs semmijük. A harmadik tanácstag is teljesen vagyontalan. Ezek aztán megtesznek majd mindent, amit a „prefektura“ akar... Papolcz ügyvédje erélyesen visszauta­sította a szabálytalan prefektusi szabály­rendeletet , kilátásba helyezte a közigaz­gatási bíróság előtti pert. Talán mégsem lehet mindent keresztül­­vinni, még Romániában sem?! Kacsó Sándor, mely pusztító munkát végzett közöttük A vérfürdő rendezőit a csendőrök el­­fogták, de még mindig folyik a vizsgálat és óráról-órára újabb letartóztatások vár­hatók­. Miután a Bűneset statáriális bíró­ság elé tartozik, nem kétséges, hogy a bánokszentgyörgyi parasztl­egények kö­zül a főbűnösök hóhérkézre kerülnek. A nagykanizsai törvényszék elnöke már­is összehívta a statáriális bíróságot. TTTTTTT­TTTTTVTTTTTVYTT­TTTTTVTT — Adj le tíz százalékot, akkor kifizet­jük a számládat— Nagyváradról jelentik. A nagyváradi városházán házi vizsgálat indult meg. A vizsgálat napjául egy fel­jelentés szolgált, amely el­őadja, hogy a városnak szállító cégek csak akkor jut­hatnak hozzá a pénzükhöz, ha egy ma­­gasrangú városházi szem­élyiségnek a számla értékéből 10 százalékot „leadnak”. A szenzációs ügyben eddig húsz embert hallgattak ki. 6. OLD­AL. fTTTTTTTrTTTTSTTTTTTTTTTSTSTTTTSTVMTYTTTTTTTTTTTmysYTTTT A temesvári táblánál megnyertek peraikat az elbocsátott magyar vasalások Temesvár, október 30. Rendkívül fontos, ügyben hozott ma ítéletet az itteni tábla. Még július else­jén történt, hogy a CFR vezérigazgatósága több magyar vasutast elbocsátott állá­sából, azzal az indokolással, hogy nem bírják a román nyelvet. Közülök öten, Jászer Bálint volt pályaőr, Izsó László volt állomásfőnök, Tölgyi István vasúti munkás, Balogh Kálmán és Bajusz János főtök pert indítottak a vasút ellen és követelték visszahelyezésüket. A tábla ma hozott ítéletet az ügyben és az elbocsátott magyar vasutasok megelégedésére kimondotta, hogy az elbocsátás érvénytelen, egyben kötelezte a vasutigazgatóságot, az öt vasú lap vissza­vételére. Indokolásában kimondotta a bí­róság, hogy valamennyien véglegesített vasutasok voltak, akiket csak fegyelmi úton lehetett volna elmozdítani és a rom­án nyelv nem tudása ilyen formán nem elegendő indok az elbocsátásra. A tárgya­láson egyébként kiderült, hogy a vasuta­sok egészen jól beszélnek románul, hisz­en már többször sikeresen ki is állották a nyelvvizsgát. Magyarországon újra statáriális Regionál bíróság tárgyalásra készülnek elé kerülnek a bá­nokszentgyörgyi parasztok,akik sortüzet adtak a falu cigánynegyedére Nagykanizsa, október 30. Magyarországon újra statáriális tár­gyalásra készülnek. Ezúttal a nagykani­zsai törvényszék fog gyorsított eljárással ítélkezni Bánokszentgyörgy község pa­raszt­jai­ felett,­ akik sortüzet adtak le a falu határában le­vő cigánynegyedre. A golyók két cigányleányt, Kolompár Rózsit és Vilmát azonnal megölték, egy hároméves kislányt halálosan, többeket pedig súlyosan megsebesítettek A véres incidensre az adott okot, hogy Báno­kszentgyrögy parasztlakossága va­lami miatt összezörrent a cigányokkal. A parasztok rögtön fegyvert v­ettek maguk­hoz és a szó szoros értelmében megostromol­ták a cigánynegyedet. A viskókba szorult cigányok borzalmas jajveszékeléssel fogadták a sortüzet, a reroute nozae ‘■iRASsÓ. Telefon 45.________ MA PÉNTEKEN 7 órakor EDGAR WALLACE re­génye nyomán, a néme filmipar büszkesége 10 nagy német stárral, CARL LAMA­C­­ rendezésében, a világ l&i­llágyob­b B ®‘ noszlevüjének filmreviltbiillg­i drámája Az ei­­ éktár­gyak kisorsolása végett kérin­t a 10 perces szünidő­­ alatt a jegypénztár által a belépőjelynaz mellekett íven a „Zliff CE4TÍ • meg nevezni és azt az előcsalnosnan te állított ,,K! A Z NK ® R‘‘ ládába dobni. i/

Next