Bukaresti Lapok, 1931. december (37. évfolyam, 277-300. szám)

1931-12-02 / 277. szám

A *­ 1 Ára tétI Ss­er dl a Főszerkesztő 2??. sszám 1931 . december 2 Szefe Béla dr, . xxxvn. evtotvom Ara lej ílotti &*uxpa ahogyan előkészítik a leszerelést. Csat­tanó pofonok, öklöző dulakodás, harsogó tiltakozás között. Ma már nemcsak lesze­relni nem könnyű, de azt előkészíteni sem. Az urak elkéstek. Sokáig komédiáz­­tak. Túlságosan komótosan és nagykőny­­­ere csinálták a dolgot. Azt hitték, ha be­­­­szélnek róla, ha jegyzéket bankjegyet, fehérneműt váltanak, már gátá. A világ­nak elég, ha lázas munkának láttatják a semmittevést. Ha lőpor helyett egyelőre port hintenek a valóságot és végleges , békét követelő emberiség szemébe. A párisi botrány, mely megakasztotta a nyugalmas előkészítést, alapos figyel­meztetés, hogy fogytán a türelem. Nem­csak háborút nem akar többé a világ, ha­nem olyan politikát sem, mely minden hazudozása és képmutatása ellenére is feltarthatatlanul visszasodor a háborúba. A butaság és önzés politikáját nem akar­ja, a dilettantizmus és gyűlölet politi­káját, mely készebb az egész Euró­pát ú­j­ra lángba borítani, mintsem az egykori halálos ellenséget nem is számáritanus irgalomból, hanem a saját jobb érdeké­ből is talpraállítani. Annak a tiltakozó csoportnak a dü­hös öklözéséből és üvöltéséből az igazi békeakarat és becsületes megbékülés aku­­r rat­a robbant ki, akárhogy próbálják is jelentéktelen rendzavarásnak, alacsony fajtájú demonstrációnak nyilvánítani. A földrengést is moraj előzi me­g és d­ör­i és a villámlást és a nagy felforduláso­­at is kisebb zavarok, csalhatatlan elő­jelei az elkövetkező viharos időinek. Ha bűn húzni-halogatni a leszerelést, még nagyobb bűn nem venni tudomásul, hogy nem parciális érdekek, hanem egye­temes emberi akarat követeli azt, s hogy csak addig lesz igazán értékes és áldá­sos az emberiségre, ameddig önként, meg­­győződésből, a békére való belső kész­ségből történik s nem a pár is. tüntetést ezerszeresen megnagyitó forradalmi meg­mozdulás hatása alatt. Ez a leszerelés már borzalmas és végzetes volna, s azok irtóznának meg tőle legelőször, akik a béke hamis és hazug jelszavával halogat­­­­­ják a teljes leszerelés megvalósítását. A népszövetségi diplomácia nem veszi tudomásul a népek hallatlan szenvedését, amit főkép a hatalmak állandó f­egy­ver­bénán­ása okoz. Az a felfogása erről, mint a forró vízben főtt rákokról a szakács­­nénak, akinek az embertelenségét vetet­ték a szemére: a szegény állatok már megszokták ezt. Már megszoktuk. Az egymásra követ­kező generációkat is elevenen dobhatják a forró vízbe. Őket is meg lehet főzni így gondolják a genfi és párisi szakács­nők. Azért is öldökölhetik egymást kínai­ak és japánok vagy helyesebben: mé­szárolhatják le a ispánok tömegesen a kínaiakat, az erősebb a gyöngét, a pro­tekciós az elhagyottat, a hamisság az igazságot. Ez a másik nyitánya a leszerelésnek. Agy úszó, gépfegyver, városok, falvak *­­rommá lövése, százezrek földönf­utása, in­­ség, döghalál, kétségbeesés. Szabad egy ilyen háborút lelkiismere­tes békefórumnak egyetlen napig is meg­­tűrni? Nem lett volna már az összeütkö­zés első pillanatában a Népszövetség kö­telessége, hogy teljes energiával tilta­kozzék a fegyveres szembeállás ellen? S kivált a hatalmas Japánt rákényszeríte­ni, hogy a vitás ügyet, ágyuk helyeit választott bíróságra bízza? Dehát mennek-e a hatalmak a hatalom ellen? Hadrian császárnak vitája volt Favoricus bölccsel, s ez v­égül is enge­dett. S mikor filozófustársai szemére ve­tették meghátrálását, ezt válaszolta: — Hát ne volna bölcsebb atílamnál, aki harminc légiónak parancsol? Japán harminc légiónak parancsol, s­­ Franciaország még többnek. Ők a böl­cseb­bek. Ők nem akarnak leszerelni. S a filozófus meghátrál, de aki nem filozo­fál, az már beveri az előkészítő konfe­rencia ablakát. Ma az ablakot, holnap a fejét, a holnapután? Majd leszerelik azo­kat, akik nem akarnak leszerelni. t Kibcifil­a­m liberális frakció Bratianu György au­tenciát kért a királytól Bukarest, november 30. Florica községben tegnap gyászünne­pélyt tartottak Bratianu Jones és Vinti­­la sírjánál, amelyen megjelent Bratianu György is, akit Iancred Constantinescu kibékített családjával. Ez a kibékülés nagy politikai horderő­teszt­­vel bir, amennyiben valószínűvé hogy Bratianu György pártja visszaolvad a régi liberálisok pártjába. A kibékülést aláhúzza az a körülmény is, hogy Bratianu kedden délre audienciát kért a királytól. SZENZÁCIÓS BEJELENTÉSEK Is MURMOTOSH-BANX BETÉTES 6TDLÉSE<: Ezt Joaniá kormánybiztos mondja: *• A banknál nem sikkasztottak. 2. Az állam 1 milliárdnyit átvesz a bank vagyonából s ezt a be­étesek kapják Ezt a betétesek mondják: A politikusok fizessék vissza az évek során felvett apa­názst és pausálékat, mert nyilvánosságra hozzák neveiket Bukarest, november 30. A Mark­tprosch bank betétesei tegnap gyűlést tartottak, amelyen Ioanid kor­­mánybizos kilenc pontban összefogva a következő felvilágosítást adta a betéte­seknek: Mindenek előtt bejelentette hogy a bankban nem tör­tént sikkasztás és hogy a bankot kizárólag a betétesek által okozott pánik miatt kellett bezárni. A továbbiakban elmondotta, hogy a Mar­­moroseb bank 1931 márciusától egészen a bezárásig 30 ezer betétesnek több mint 3 milliárd lejt fizetett ki. Nem igaz, sze­rinte az sem, hogy Blank Arisztidnek, Tabacovitsnak és Söpkéznek bármilyen bűne volna a pénzintézet körül. Végül közölte a bank mellé delegált kormánybiztos, hogy tárgyalások foly­nak arra vonatkozólag, hogy az állam egy milliárd lej erejéig vegye át a bank vagyonállományának egy részét, így többek között az olancsti birtokot és ezt az összeget elsősorban a betétesek kielégítésére for­dtanák. Elsősorban a kisbetéteseket, a jótékony­­sági intézeteket és a jogi személyiségű egyesületeket fogják kifizetni. A gyűlés határozati javaslatot foga­dott el, amelyben mindenek előtt követe­lik, hogy szorítsák a bank adósait tarto­zásaik kifizetésére, majd felszólítják mindazokat a politikuso­kat, akik éveken keresztül apanázst és nausálékat hoztak a bankból, hogy azt fizessék vissza, különben nyilvánosság­ra hozzák neveiket. A kormány vidéki propaganda­­gyflieseken ismerteti a konver­tálási javaslatot Az első gyűlés a Regátban volt, ahol Radian államtitk­ár,a javaslat megalkotója ismer­­tette a kormány intencióit Bukarest, november 30. A kormány elhatározta, hogy a sok ol­dalról támadott konvertálási tervezettel kapcsolatban vidéki propaganda-gyűlé­seket tart s ezeken a gyűléseken magá­nak az érdekelt parasztságnak magya­rázza meg, hogy miért volt elkerülhe­tetlen a törvény, miért szánta rá magát a kormány és mi a konvertálás lényege. Az első ilyen gyűlés Caracalban volt, ahová mintegy 2000 parasztot gyűjtöttek össze. A kormányt a népgyűlésen Ra­dian, a földmivelésügyi államtitkár kép­viselte, a Liga Agrara nevében pedig Cemeteanu jelent meg és tartott szó­noklatot. Com­eteanu örömmel és lelkese­déssel üdvözölte a kormányt, amely vég­re meghallotta a nép szavát és kidolgoz­ta a konvertálási törvényjavaslatot. Hosszú és részletekre kiterjedő beszéd­ben mesélte el, hogy a Liga Agrara men­­nyit küzdött ezért a javaslatért, mert már régóta látta, hogy a föl­é­veseknek ez lehet az egyedü­li menekülésük a tel­jes tönkremenés elől. Aztán Radian államtitkár tartott szó­noklatot. A tömeg nagy tapssal fogadta, hiszen ő a javaslat tulajdonképpeni megszerkesztője. Radian megmagyarázta a hallgatóságnak, hogy mi a konvertálás s aztán a javaslat ellen irányuló táma­dásokat utasította vissza. Nincs földrai­­zos, mondotta, aki ne tartaná szükséges­nek ezt a javaslatok Az nem igaz, hogy a javaslat bankár­ellenes célzatú volna. A kormány éppenúgy tisztában van az­zal, mint mindenki ebben az országban, hogy a gazdálkodáshoz is szükség van a hitelre, amit a bankok nyújtanak. A törvény tehát nem irányulhat a bankok ellen, mindössze arról van szó, hogy ez­úttal a bankároknak kell némi áldozatot hozniuk a föld népének érdekében. A hitelélet ezzel nem kerül veszedelembe, mert hiszen az ország érdeke egyenes arányban van az ország produkciójával. A javaslat célja az, hogy a paraszt újra nyugodtan dolgozhassák és termelhessen, világos tehát, hogy csak megszilárdítja a hiteléle­tet. Aztán arról beszélt Radian, hogy a törvényjavaslat teljesen alaotmányos, elkerülhetetlenül szükséges és semmi forradalmi jellege nincs, amint azt a kormány ellenségei állítják. IVERESCU általános purifi­­kációt követel Bukarest, november 30. A néppárt tegnap gyűlést tartott a főváros­ban, amelyen Averescu tábornok is felszólalt. A tábornok kijelentette, hogy sürgős tiszto­gató munkára van szükség, amelynek felülről lefelé kell irányulnia. Amennyiben ez nem történik meg, — jelentette ki Averescu, —■­ogy az országban nagy megrázkódtatás kö­ve­kezik, amely azonban ép ellenkező irány­ban fog végbemenni, még­pedig alulról föl­felé. Averescu lakonikus szavait széles körben­ kommentálják. Planio elutazott Bukarestből Bukarest, november 30. Maniu Gyula tegnap es­t a 11 órás expres­­­szel elhagyta a fővárost és Kolozsvárra uta­zott, ahol találkozni fog Vajda Sándorral. Maniu bukaresti tárgyalásainak állítólag az lett az eredménye, hogy most már véglegesen megállapodtak abban, hogy a nemzeti pa­­rasz párt új elnöke Titulescu lesz, akihez Lu­­gojanu utazik ki Londonba, Maniu levelével. Ennek ellenére még mindig tartja magát a hír, hogy Maniu mégis vissza fog térni a párt élére, aminek első jelét Manoilescu elejtésében látják. A magán­tisztviselők a királyt kérték, hogy tegye lehetetlenné az áldozati taxát Bukarest, november 30. Az elmúlt vasárnap a bukaresti ma­gántisztviselők blokkja újból több nép­gyűlésen tiltakozott a magántisztviselők tervbe vett áldozati megadóztatása elleni sőt nem maradt el az utcai felvonulás sem. A Barátiér utcában és az Óboron az eddig megszokott gyűléseknél is sok­kal népesebb és zajosabb összejövetel zajlott le, de ezeken kívül a város min­den kerületében voltak kisebb gyűlések. A déli órákban, amikor a nagyobb tiltakozó gyűlések befejeződtek, a magán­tisztviselők ezerszámra lepték el az ut­cákat, majd rövidesen tü­ntető menetté alakultak ,e­zért sorokban vonultak fel a Calea Victoriein. Itt zajosan éltették a királyt, majd szó­noklatok hangzottak el, amelyekben­ a magántisztviselők vezérei azt kérték, hogy­­ a király maga tegye lehetetlenné az­ embertelen adóztatás bevezetését. A tüntető menet azután a királyi pa­lotától a Bratianu bulevardra vonult fel, ahol rendben szétoszlott. Újabb jelentések a japán - kínai frontról London, november 1 Ő. Tokiói jelentések szerint a mandzsung,a japán haderők főparancsnoka, Honjo tá­­bornok, a japán kormány utasítása értel­­­­mében elrendelte csapatainak Mukdenbő­l való visszavonását. A mukdeni japán fő» I had­szállás jelentése szerint a japán zó­­j­nán kívüli csapatokat visszavonják, illet­­­­ve létszámukat leszállítják és csak Ki­ntiben, Ch­ikaiban és négy-öt más város­ban hagynak megszálló csapatokat. A Népszövetség tanácsának japán meg­­bízottja újabb levelet juttatott Briand­­hoz, amelyben ismételten kijelenti, hogy a japán kormány hajlandó csapatait visszavonni, feltéve, hogy az Iszakkiná­­ban élő alattvalók és az ott állomásozó japán csapatok biztonsága nem forog ve­szélyben. Briand a tanács nevében hol­nap válaszol a jegyzékre. )

Next