Bukaresti Lapok, 1932. január (38. évfolyam, 1-24. szám)

1932-01-01 / 1. szám

Őkirályság 65.80 százaldé, Erdély és Bánság 27.76 százalék, Besszarábia 5.37 százalék, Bukovina 3.07 százalék. A fentebbi kimutatás tehát nyilvánvalan azt igazolja, hogy az elmúlt évben Erdély és Bánság, a Nemzeti Bank által folyósított össz-visszleszámítolási hitelek 27.76 százalékát élvezte. Ennyi jutott tehát ennek a tartományinak. Mint mondottuk, a bankjegyforgalom a viaszos zárni toló és hitelek emelkedése folytán közel öt milliárddal emelkedett. Ugyanez idő alatt a Nemzeti Banknál leszámítolt kereskedelmi váltók, illetve a kereskedelmi váltótárca 5 milliárd 869 millióval emelkedett. A váltótárca emelkedése azért nagyobb, mint a bankjegyforgalom, mert kihitelezésekből egy bizonyos összeg visszakerült a Nemzeti Bankihoz. És ebből az összehasonlításból azt láthhatjuk, hogy 1931 év folyamán a mezőgazdaság jóformán semmi hitelt nem él‘vezett, mert ha ez nem így lett volna, úgy a mezőgazdasági váltótárca is emelkedést mutatna. Ugyancsak az idei év eseményeiből szűrhetjük le azt a megállapítást, hogy a folyósított összegek nagy részét az Ókirályság, illetve főleg a bukaresti pénzpiac kapta. Mert a Nemzeti Bank mindössze három nagybank talpraállítására több mint két és fél milliárdot fordított. Az öt milliárdig terjedő többi összeg pedig eloszlik úgy, hogy Erdélyre Bánságra alig esik valami. Ilyenformán tehát a vissz leszámítolási hitel táblázatban Erdély és Bánság egész elenyészően nagyobb összeggel, mintegy 27—28 százalékos arányszámmal szerepel, ami alig jelent emelkedést az elmúlt évi kimutatással szemben. Ezzel az összehasonlítással nem célunk különösebb vádat emelni. A visszaszárolási hiteleket ugyan arányosan el kell osztani és nem pedig néhány olyan vállalatba vagy bukaresti intézménybe tömni, amelyeknek aktívumát a helytelen gazdálkodás valósággal elsorvasztotta és mikor az esedékességek fedezésére kerül sor, akkor kiderül, hogy elúszott a rájuk bizont közvagyon, összeg egyes lejáratai összeg annuitásaival együtt bő meg 70 évre vannak kitolva. Ebben az összegben benne vannak foglalva a háború előtti kötvények, a gyanús kibocsátású állami bonok, az osztrák-magyar, orosz és francia hadi kötvény tartozások, amelyeknek kérdését a hágai reparációs tárgyalások alkalmával olyképpen rendezték, hogy azokból Romániának csak bizonyos feltételekkel kell törleszteni. Van azonban az úgynevezett „cupon", amelynek törlesztésére az állami költségvetésben évente 7 milliárdot tüntetnek fel. Ez a „cupon“ az állami stabilizációs és invesztíciós kötvények törlesztési részleteit jelenti. Ezeket a kötvényeket a romám állam 1929-ben a lej stabilizálása alkalmával bocsátotta ki, a másik részét pedig 1930-ban, amikor a stabilizációs kölcsön második részletét folyósították az európai jegybankok. A kölcsönöket a román állam az autonóm pénztárakká átszervezett közintézményekkel( dohány jövedék, vasút, erdő pénztár stb.) garantálta. Ezek az intézmények minden hónap elsején és tizenötödikén kötelesek a francia jegybank ellenőrzése alatt álló román Nemzeti Bank pénztárában a „cupon" törlesztéséhez szükséges összegeket befizetni. Ennek a szigorú eljárásnak tulajdonítható, hogy jelenleg már az 1932 március elsejei esedékességek is le vannak kellően fedezve a Nemzeti Banknál azzal az alappal, amelyhez semmilyen körülmények között sem szabad nyúlni. A lej stabilitását biztosító kölcsönök után tehát Dominia semmilyen körülmények között sem kap moratóriumot, így tehát nem kerülhet egyébről szó, mint a régebbi adósságok konverziójáról, vagy a kamatok leszállításáról, amely jelentősen megkönnyítené Románia gazdasági helyzetét a nemzetközi szempontból. Seres Miklós A mezőgazdaság és a tőkehiány i Szomorú tényként még csak azt kell kiragadnunk a kimutatásokból, hogy a mezőgazdasági hitel teljesen megszűnt.És ez annak tulajdonítható, hogy a bankok mindennemű hitelfolyósítást megtalapadnak a mezőgazdák számára, tekintve,hogy az agráradósságok rendezetlensége miatt az ilyen természetű követelések behajthatatlanokká váltak Mivel a bankok nyújtanak be a Nemzeti Bankhoz levezeti földműves váltókat, a mezőasáti tárca teljesen változatlan ma 1931-ben. Értesüléseink szerint a mezőgazdaság , illetve a gabonaexport támogatására a Nemzeti Bank bevezeti az úgynevezett szezonális hitelrendszert. Ez egy egészen új kifejezés, amely Románia pénzügyi történetében nem fordult elő. Arról van szó, hogy a jegybank azokra az időszakokra, amikor a gabonakivitel intenzívebben nyilvánul meg, speciális hiteleket fog folyósítani úgy, hogy ezek a tőkék lehetőleg ne csökkentsék a gazdasági élet iöbbi ágazatainak folyósított hitelek öszsezegét. A szezonális hitelművelet lebonyolításához a Nemzeti Bank a külföldi tőke segítségét fogja igénybe venni. Egyizben már történt is ilyen kísérlet. Mint emlékezetes, a nyár folyamán a román Nemzeti Bank szerződést kötött a Banque d‘Acceptation Parisiennel államilag támogatott francia pénzintézettel 400 millió lej rendkívüli hitel folyósítására. A szerződést azonban nem lehetett megvalósítani, mert annak megkötése a gabonakampány megindulása után, tehát megkésve történt. A Nemzeti Bank azonban ezt a szerződést a közeljövőben újból fel fogja újítani, ami nagyobb összegű tőkékhez fogja juttatni a romániai árukivitelt. Argetoianu pénzügyminiszter néhány nappal ezelőtt külföldre utazott különböző függő pénzügyi kérdés rendezése végett. Alig utazott el a pénzügyminiszter, már egy távirat jelezte, hogy a francia jegybankkal sikerült egy megállapodást kötni, amely sezrint a Banca National a 250 millió frank, illetőle 1 milliárd 600 millió lej rendkívüli hitelt kap. A két esemény azt a furcsa hírt röpítette világgá az európai sajtó útján, hogy Románia az európai államok egy részének mintájára moratóriumot készül kérni. A hírnek a külföldi pénzpiacokon súlyos kihatása volt, amennyiben a párisi és londoni tőzsdéken a hitelekkel szoros összefüggésben álló állami kötvények 20 •—39 pontos kurzus veszteséget szenvedtek. Ezzel szemben a belföldi pénzpiac ezeket a moratórium híreket a legnagyobb higgadtsággal fogadta. A főváros pénzügyi körei tudniillik tisztában vannak azzal, hogy Románia teljes moratóriumot nem kér- >• hét, legfeljebb csak részlegeset. A legutolsó kimutatás szerint Románia összes adósságai 1931 december 31-én 124 milliárd 863 millió 368.300 lejt tesznek ki. Ebből az összegből alig 13 milliárd belfödi adósság, a többi pedig külföldi tartozás. A hatalmas summa ijesztően nagy és azt főleg az teszi horribilissá, hogy az B. L. 2. OLDAL Ne borotvapengét kérjen hanem követelje • ezír képviselet: C.DuisDera Buturesti I.Str. Carol Nr.5 Ékszerrablás, amelyért három ártatlan ember fizetett az életével Egy francia ékszerkereskedő moziba illő története Brüsszelben Brüsszel, december 30. Willen Cats párisi kereskedő, üzleti ügyekből kifolyólag a belga fővárosba érkezett. Podgyászként mindössze egy kis bőröndöt vitt magával, amelybe kétszázezer frank értékű ékszergyűjteményt csomagolt A kereskedő Brüsszelben saját autóján kereste fel üzletfeleit. Egy szálloda előtt, ahol valami dolga volt, megállította kocsiját s miután a motort patentkulccsal lezárta, felment a hotelbe. Egy ismeretlen tolvaj, aki valószínűleg hosszabb idő óta követhette Woient, csak azt a pillanatot várta, hogy a kereskedő eltűnjön a szálló bejárata mögött Az autóba ugrott, álkulcsával felnyitotta a motort s heves száguldásunk eredt. A körmönfont ékszertolvaj, a lopást jobban érthette, mint az autóvezetést, mert már az első forgalmasabb utcakereszteződésnél elvesztette uralmát a gép fölött. Az autó felrohant a járdára, ahol három gyanútlan járókelőt gázolt halálra. A szerencsétlenség következtében kitört pániky kapóra jött a banditának, aki a zurztm&t perceit használta fel, hogy az ékszereket magához véve, kereket oldjon. A rendőrség erélyes nyomozást vezetett be, hogy a vagyont kitevő ékszergyűjtemény tolvaját kézrekerítse. ............................................jaaAAÜAIAÍA Méo eov »igéül ajhínd&H Megalakul a Törlesztési pénztár, amely pénzzel, vagy értékpapírokkal fogja kiegyenlíteni a nyugdíjhátralékokat és az állam más magántartozásait Bukarest, december 30. A Monitorul Oficial december 28-iki számában megjelent és ezzel életbe lépett az úgynevezett Törlesztési Pénztár (Casa de Amortizare) létesítéséről szóló törvény, amelyet a jövő évi állami költségvetéssel szoros összefüggésben szavaztatott meg a kormány a parlamenttel. Ennek az új pénztárnak ugyanis — amint erre a javaslat beterjesztése kapcsán részletesen rámutattunk — elsősorban az a hivatása, hogy rendezze az állami büdzsé 11 milliárd lejre rugó rendkívüli részét. A törvény közzététele folytán a Törlesztési Pénztár január 2-án meg is kezdi működését Bukarestben. Evégből törvényadta jogánál fogva a pénzügyminisztérium királyi dekrétummal kinevezte a nagy fontosságú intézet fővezetőit. A Casa de Amortizare igazgatótanácsának az elnöke Andrei Corteanu képviselő, közgazdasági publicista és a költségvetés volt előadója, ügyvezető elnöke (administrator permanent) I. Tutuc professzor, vezérigazgatója pedig D. S. Ionescu, a központi nyugdíjpénztár volt vezérigazgatója tett. Az intézet igazgatótanácsa egyébként összesen 12 tagból fog állani, akik közül hatot 5 évre a pénzügyminisztérium, illetőleg a földmivelésügyi és kereskedelemügyi mnisztérium, valamint a Nemzeti Bank nevez ki, míg a másik hatot jogszerint delegálják a különböző intézmények. Ezeken kívül még egy aligazgatót is kinevez a pénzügyminisztérium. Aki és hogyan törleszt a Törlesztési Pénztár? Ennek az új pénztárnak a működése széles rétegeit érdekli az ország lakosságának. Feladata tudniillik a Casa de Amortizare-nak többek között az is, hogy felszámolja az államnak mindazon magánosokkal szemben fennálló kötelezettségeit, tartozásait és egyben követeléseit, amelyek 1931 december 31-ikéig kiegyenlítetlenül maradtak. Amint tehát az idei költségvetési év lezárul, szóval december 31-ikétől kezdve, a tisztviselőknek és nyugdíjasoknak, akiknek hátralékban maradt illetménye- Prima Fabrica Bánátbaná «> Obiecte a argint veriabü S.fl. TIMISOARA Első bánáti valódi ezüstáru-gyár R. I. — Erste Banaler Silberwaren Fabrik R. C. Raktár BUKAREST I., Pas.smobiliar 6. Nagy választék valódi ezüst tárgyakban, hivatalosan fémjelezve. Evőeszközök, lavilrinben, művésziesen kidolgozva Tea, kávé, mocca készetek, dohányzó garnitúrák, gyümölcsös tálak, gyer yatartók, kandeláberek cukortartók, cigaretta tárcák sportserlegek stb Különféle készletek dobozokban ajándéknak Lei 400-tól. Minták utáni megrendelések elfogadtalak. — A veszünk tárgyakat aranyozás, ezülstözés és javítás céljából. GYÁRI ÁRAK! ik vannak, már nem az állam kincstárával, hanem ezzel a félig kereskedelmi jellegű törlesztési pénztárral lesz dol—guk , ezzel kell megegyezniök járandóságaik kifizetésére nézve. S ugyanígy mindazoknak is, akiknek valamilyen közszállításból kifolyólag van követelésük az államtól, úgyszintén a hadikárosultaknak. A Törlesztési Pénztár csak anyagi lehetőségeihez képest fogja rendezni ezeket az állami restanciákat. A törvény 11. cikkelye szerint joga van felvásárolni ezeket az állammal szemben fennálló követeléseket, amennyiben kétségtelenek és esedékesek, de egyaránt fizetheti azokat készpénzzel, állami járadékkötvényekkel, vagy saját, államilag garantált kötvényeivel. Megeshetik ennélfogva, hogy az állami tisztviselőket és nyugdíjasokat, akiknek még többhavi illetményük jár visszamenőleg, a pénztár úgy elégíti ki majd, hogy #■ a szóbanforgó összegnek megfelelő névi értékű kötvényt ad nekik, amelyeknek 1, azonban az árfolyama csak a felét teszi a névértéknek. Ami a hadikárosultakat illeti, ezeknek nincs joguk a bíróságilag megítélt összegeket sem követelniük a Törlesztési Pénztáron. Mindenesetre azok, akiket a törvény szerint ez a pénztár kell kielégítsen, egyelőre nem várhatják azt, hogy hozzájussanak pénzükhöz. A Törlesztési Pénztár anyagi alapjai ugyanis csak fokozatosan alakulhatnak ki, miután bevételei a kezdetben meglehetősen szerények lesznek. A következő bevételekből tevődnek esszéi a pénztár alapjai: 500 milliónyi álami szubvenció, az adóés vámbüntetésekből befolyó összegek, az 1932 előtti költségvetések jövőbeli esetleges fölöslegei, 5 százalékos részesedés 88 állami javak koncesszionálásának és eladásainak az árából, saját kötvények kibocsátásával eszközölt kölcsönök s általában azok a nyereségek, amelyeket különböző kötvény-vásárlásokkal és eladásokkal elér. Emellett a Törlesztési Pénztár kezelésébe megy át az állam minden ingó értékvagyona és a magánvállalatokban valói részesedése. Végül pedig a pénztárverseny felelő egyezménybeli jutalék elleniben felszámolhatja, vagy érvényesítheti az állam, megyék, községek, valamint az autonóm pénztárak különböző követeléseit, ha ezzel speciálisan megbízzák, összefoglalva, a fentebbiekben áll a Törlesztési Pénztár hatásköre. A városi és nem mezőgazdasági adósságok egyeztetés, vagy felszámolás útján való rendezésének a feladatát, mint már ismeretes, kivették egyelőre ebből a törvényből, minthogy ezt a kérdést a mezőgazdasági adósságok konvertálásával együttesen szándékoznak tisztázni. * 1 Végeredményben tehát újévtől egy pénztárral több fog működni, bő alkalomat nyújtva a kormány kegyeltjeinek az elhelyezésére. És a szerencsétlen nyugdíjasok a jövőben már nem csupán a díjpénztárnál fogják járni a kálváriát hanem a Törlesztési Pénztárnál is, amelyről még igazán nem tudni, mikor kezdi meg a törlesztést? A neve és főleg az igazgatósága mindenesetre már megvárta JANIJA» l ! NEM HULL KI m haja, ha a PETROCE HAHN hygienikus lottot használja, mely biztos hatású hajhullás, korpa és a fejbőr viszketése ellen. A PETROCE HAHN megtisztítja és fényessé teszi a hajat anélkül, hogy zsirosítaná Megrögzíti a frizurát és megőrzi annak természetes báját Kapható: Gyógyszertár, drogéria, illatszertár üzletekben, fésülőszalonokban stb. Képviselet Romániában: Agence Générale Francaise en Roumanle Strada H. Filipescu No. 12. — BucuregU. (crnest Thiriet)