Bukaresti Lapok, 1932. június (38. évfolyam, 123-146. szám)
1932-06-01 / 123. szám
< Megtörtént a végsőkig elkeseredett tanítók és tanárok bukaresti felvonulása „A tantestület tagjai a további események miatt elhárítják magukról a felelősséget“ A lámáról* élére állnak* a végsőkig elkeseredett polgárságnál* Kemény és szokatlanul nyílt kritikák a Jorga—Argemaim rezsimről Bukarest, május 50. A romániai tanárok és tanítók országos kongresszusa vasárnap zajlott le Bukarestben. Ez a kongresszus azonban nemcsak a nemzeti és emberi kultúra napszámosainak megnyilatkozása volt, mert valójában a tanárok és tanítók sérelmeinek leszögezésekor az ország minden józan és becsületes állampolgárának elkeseredését és felhördülését tolmácsolták s szögezték le a legteljesebb nyíltsággal és kíméletlenséggel. Senki sem kételkedhetik abban, hogy a tanárok és tanítók országos kongresszusán elhangzott súlyos megállapítások leszögezésére már régen megérett az idő. Negyvenezer tanító él az ország tereién s ez a hatalmas testület már kerek fél esztendeje nem kapta meg munkája ellenértékét és egyéni egzisztenciája alapját: a fizetést. Az ígéretekkel és a kormány cinikus válaszaival már jóllaktak. Egyébbel úgysem lakhattak jól az elmúlt hat hónap alatt. Türelmük elfogyott, elkeseredésük áradata elszakította a türelem gátjait, az éhezés és lerongyolódás elkeseredése kirobbant belőlük. Olyan imponáló keretek között, a megnyilatkozás olyan bátorságával és őszinteségével, amely ezt a kongresszust történelmi jelentőségűvé avatja a romániai kongresszusok történetében. Az alábbiakban alkalmunk lesz bőven és részletesen is beszámolni a kongresszus eseményeirel, de addig is nem árt, ha öszegezzük, hogy miért adott kifejezést a tanárok és a tanítók bukaresti országos nagygyűlése az ország összes józan és jobb sorsot érdemlő állampolgárai jól megalapozott sérelmeinek és kívánságainak. Erőteljes és szokatlan bátorságú bírálat hangzott el az ország közállapotai felől ezen a kongresszuson, feltárva a legteljesebb meztelenséggel a bajok és hibák okait. A szónokok kétségbeesett filippikáiból azonban vezérmotívumok csendülnek ki, amelyek nemcsak a félesztendő óta éhező és cinikus ígéretekkel traktált tanítók szájából törnek elő, hanem éppen olyan joggal mindnyájunkéból is. Ezek az alapmotívumok a következők: 1. A kormány teljesen tehetetlen és nem tud megbirkózni a kormányzás problémáival. 2. Az állam éhezi a közalkalmazottakat. 3. Most is éppúgy lopják a közpénzeket, éppúgy folyik a tékozlás, mint a rendet és purifikációt fogadó Jorga-kormány előtt. És még egy alapmotívum csatlakozik a nagy és általános kormányzati bakklövésekről szóló kijelentésekhez: A romániai tanároknak és tanítóknak ez a kongresszus döntő fontosságú megnyilatkozása már csak azért is, mert ezt tekintik az utolsó békés közeledésnek a tehetetlen kormányzat felé. A hat hónap óta éhező tanítók tehát még mindig várják és óhajtják, hogy a kormány tegye meg kötelességét velük szemben: fizesse meg munkájukat, amely emberöltőkre rakja le az ország kulturális életének alapjait és adja meg nekik azokat a jogokat, amelyeket kulturállamban magától értetődőnek tartaik kongresszus vihros lefolyásáról egyébként a következőkben számolhatunk be: Ez az utolsó békés próbálkozás A tanárok és tanítók országos kongresszusát Harmuzescu egyetemi tanár nyitotta meg. Beszédeken hangsúlyozta, hogy a kongresszus döntő fontosságú ezért számolni kell azzal, hogy ez az utolsó békés próbálkozás megfosztott jogaik visszaállítására. 4. Utána V. V. Toni képviselő, a tanítók országos szövetségének elnöke emelkedett szólás*« Beszédét Társa r»i»ic=noxelnök és közoktatásügyi miniszter szereplésének erőteljes bírálatával kezdette. — Jorga — mondotta Toni — 1929-ben még azzal dicsekedett, hogy ő az ország első tanítója. Egy kongresszuson ígéretet és ünnepélyes fogadalmat tett arra, hogy ha valamikor kormányra kerülhet, paradicsomot varázsol a romániai közoktatásból. Jorga megérte álmai álmát ,és miniszterelnök lett belőle. Nagyhangú ígéreteiből azonban nem tudott semmit sem beváltani. Ehelyett az ország 40.000 tanítóját a legborzalmasabb éhségbe és nyomorba döntötte. Az ország tanítói hat hónap óta nem kaptak fizetést. Karácsonykor és húsvétkor a kormány szemkiszúrásból odalökött nekik egy-egy morzsát, hogy ezzel is fokozza azt a mesterséges nyomort, amelybe az ország tanítói jutottak. A Jorga-kormány uralma alatt, amikor sem a tanítók, sem a köztisztviselők és nyugdíjasok fizetésére nem volt fedezet, a lehető legnagyobb lelkiismeretlenséggel lopták és pocsékolták a közpénzeket. A kormányautók száma veszedelmesen felszaporodott, a miniszterek és államtitkárok száma pedig megduplázódott. — Furcsa folytatta megrázó beszédét Toni képviselő, hogy ilyen körülmények között Jorga professzor mentséget igyekszik magának keresni a tanítók és tanárok hat hónapos éheztetéséért. Mi azonban tisztán látjuk a helyzetet és azt az embert, aki a nemzet legnagyobb tanítójának tartotta magát, semmi sem fogja mentesíteni a felelősség alól. Felvesszük a harcot a kormánnyal szemben és a küzdelmet annyira visszük, hogy ha törekvéseinket nem sikerül megvalósítani és jogainkat kivívni, úgy inkább golyót kapjunk a fejünkbe. Toni beszéde a kongresszus résztvevői között rendkívül mély benyomást keltett. Kialakította azt az elkeseredett és viharos hangulatot, amely a gyűlés egész lefolyását jellemezte. A kongresszuson megjelent Fortu egyetemi tanár, volt közoktatásügyi államtitkár is, akit a tanárok és tanítók arra szólítottak fel, hogy mondjon beszédet. Az izgatott hangulatban Fortu professzor engedett a kérésnek és példátlanul álló bátorsággal sorolta fel a kormány hibáit és azt a lelketlen cinizmust, amellyel az illetékes kormánytényezők a tanítók és az ország köztisztviselőinek sorsát intézik „Meddig tűritek?...“ Beszédének következő részlete váltotta ki a legnagyobb izgalmat a kongresszus résztvevőiből: — A tanítók és tanárok éheznek. A kormány pedig a legteljesebb tehetetlenségben és felelőtlenségben vergődik. Meddig tűrik még a tanárok és tanítók azt az embertelenül megalázó állapotot, amelybe jutottak? Nem kell nekünk az a kormány, amely tönkreteszi az országot. Az ország nem a kormányé, hanem a polgárságé és így annak jogában áll azt az ország élére ültetni, akiben megvan a bizalma, hogy a köz ügyeit jól fogja vezetni. Tévedés azt hinni, hogy Romániát csak az általános nemzetközi bajok ölik. Követeljen kimondottan eredeti Otta-t mely évtizedek óta elismert és vezető minőségi A Jorga-kormány okozza a nehézségeket, mert tökéletlenül kormányoz akkor, amikor egy kis jóindulatú hozzáértéssel mindent rendbe lehetne hozni. És a kormány nemcsak hogy tehetetlen, de felháborítóan cinikus is. Egy ízben egy tanári küldöttség élén megjelentem Jorgan professzornál és emberségesebb elbánást követeltem. A professzor azonban mindannyiunk legnagyobb megdöbbenésére így válaszolt: „Ha nem tetszem nektek, vessetek a tengerbe!“ i „Argetoranu ur.... végezz magaddal!“ _— Beszéltem Argetoranu pénzügyminiszterrel is — folytatta beszédét Fortu professzor — de Ő nem tagadta meg magát és hallatlan cinizmussal válaszolt kéréseinkre: „Ha nincs mit ennetek, lőjjétek főbe magatokat!“ Erre a felháborító cinizmusra pedig azt üzenem: Argetoiam ur, ha tehetetlen vagy és tönkretetted az iskolákat, végezz magaddal! Drámai hatású beszédének végén Fortu professzor az uralkodóhoz intézi szavait és kéri, hogy azonnal távolítsa el ezt a kormányt, mert ha így folytatja tovább munkásságát, az ország visszatarthatatlanul zuhan az összeomlásba. — Ha pedig ez a cinikus kormány mégsem vonná le a konzekvenciákat — mondotta zugó helyeslés közben Fortu professzor — szindikalizálni kell a romániai tanárok és tanítók összes szervezeteit meg kell teremteni az ország legerősebb polgári szervezetét. Meg fogjuk alapítani a jó polgárok blokkját, napilapot adunk ki, amelyben a következő követeléseket fogjuk propagálni: T Halálbüntetéssel sutjsák a közpénpénzek tolvajait. 2. Szorítsák meg a miniszteri felelősséget. 3. Vegyék revízió alá a lopott vagyonokat s azokat kobozzák el. — Végül azt javasolom — mondotta Fortu — hogy küldjön a kongresszus táviratot az uralkodónak és tárják fel előtte, leplezetlenül a nyomorba taszított tanárok és tanítók kétségbeesését. Fortu egyetemi tanár rázó beszéde. meg- „Jorga úr, nem bízunk Önben..!“ A megrázó erejű beszéd után az ország különböző részeiből delegátusok tettek jelentést a tanárok és tanítók megdöbbentő nyomorúságáról, a teljesen impotens kormányra hárítva minden felelősséget a romániai oktatás siralmas lezüllesztéséért. Ezután került sor a határozati javaslat megszövegezésére amelynek első pontjaiban Jorga közoktatásügyi miniszternek a kongresszushoz intézett levelére adták meg a méltó választ. Ebben a levélben Jorsa önérzetesen hivatkozik a tanítók és tanárok érdekében tett megbecsülhetetlen szolgálatokra és az oktatási reformokra. A fizetés pontos folyósításáról azonban az önérzetes kormányfő egy árva szót sem szólt. Mintha a félesztendő óta éhezők jóllaknának az ő öndicséretével. Az adott válasz azonban azt mutatja, hogy igenis jóllaktak a Jarga-féle ígéretekkel. A válasz tudniillik a határozati javaslatban így hangzik: — Iorga miniszterelnök és közoktatásügyi miniszter az összes tantestületeket maga ellen fordította, a tanárok és tanítók tízezreit juttatta sötét nyomorba s lezüllesztette a romániai közoktatást. A tanárok és tanítók fizetéséről hat hónapon keresztül nem gondoskodott s közi' kormánya legnagyobb felelőtlenséggel és lelkiismeretlenséggel pocsékolta a közpénzeket. Mindezek miatt a kongresszus kijelenti, hogy a tanárok és tanitók nem biznak Jorgában és igy nem is hajlandók tovább támogatást kérni tőle. A határozati javaslat további pontjai a következőképpen hangzanak: 1. Tiltakoznak az ellen, hogy az iskolákat, az államélet utolsó intézményeiként kezeljék és azok egzisztenciáját a kormánytényezők semmibe se vegyék. . 2. Tiltakoznak a közigazgatási hatóságoknak, valamint a prefektusoknak a közoktatási ügyekbe való beavatkozása ellen. 3. Követelik hogy a hat hónap óta kifizetetlenül maradt járandóságokat azonnal folyósítsák. 4. A jövőben rendesen fizessék a tanítókat és tanárokat. 5. Az előléptetéseknél tartsák meg a törvényes formákat és szűnjenek meg a visszaélések. Amennyiben ezeket a követeléseket nem teljesítenék, — mondja befejező szavaiban, — úgy a tantestületek a további események miatt, amelyek az egész államéletet alapjaiban megrendíthetik, elhárítják magukról a felelősséget. A határozati javaslatot a kongresszus egyhangúlag elfogadta s úgy döntött hogy annak egy-egy példányát eljuttatják az uralkodóhoz, megküldik a kormány összes tagjainak, továbbá a politikai pártok vezéreinek. A viharos kongresszus a főváros különben is izgatott politikai köreiben is óriási feltűnést keltett s egészen bizonyos, hogy hatása rövidesen érezhető lesz valamilyen irányban. Jorga fölveszi az odadobott Leziyit Az elkeseredett hangú tantestületi kongresszusnak — úgy látszik — komoly és kellemetlen következményei lesznek, ha ugyan a módfelett haragvó Iorgának lesz ideje kiélni bosszúvágyát. Hétfőn reggel a közoktatásügyi minisztériumban értekezletet tartottak, amelyen Popescu közoktatásügyi vezértitkár, Craciunescu vallásügyi vezértitkár, Kiritescu, Bratu és Purcariu tanácsosok vettek részt. Ezt a bizottságot Jorga hivatta össze s nyilván azt is Jorga mondotta meg, hogy mit határozzanak. Egyébként azt határozták, hogy a tantestületek kongresszusával kapcsolatban azonosítják magukat a közoktatásügyi miniszter véleményével a határozat értelmében felfüggesztették állásából Stancis Bradisteanu kultuszügyi vezérigazgatót, akit mint az állami tisztviselők szövetségének a kiküldöttje beszélt a kongresszuson és mondott éles kritikát a kormányzás fölött. Természetesen megindították ellene a fegyelmi eljárást is. Ugyancsak fegyelmi eljárást indítottak Fortu professzor ellen is, akit ezen kívül még a rendes bíróságnak is kiadnak, mert a minisztérium véleménye szerint izgatott és lázított az államrend ellen. A többi „bűnösök“ sorsa fölött kedden dönt a bizottság. Az írek nem fizetnek Angliának Dublin, május 10. Az ír szabadállam és Anglia politikai köreiben nagy feltűnést keltett Lemas ír miniszter nyilatkozata, amely azt szögezi le, hogy Írország nem fizet többé kártalanítást Angliának, sőt a régebbi kormányok útján folyósított kártalanítási összegeket is vissza fogja perelni az angol kincstártól. — BÚTOROKAT FOGLALNAK RÁDIÓHÁTRALÉKÉRT. Aradról jelentik: Aradon megkezdődött a foglalás a hátralékos rádiódíjakért. A foglalás a legszigorúbban folyik és nemcsak rádiókat, hanem bútorokat is lepecsételnek és elvisznek. Értesülésünk szerint nagyon sokan leszerelték rádiójukat, mert nem képesek a díjat fizetni.