Bukaresti Lapok, 1932. augusztus (1. évfolyam, 12-36. szám)
1932-08-01 / 12. szám
lr' r /t- Jh A .►s 1932. augusztus tw ms NÉMETORSZÁG AZ URNÁK ELŐTT Az utolsó pillanatban Schleicher miatt súlyos külpolitikai bonyodalom támadt Németország és Franciaország között Papen és a kormány azonosítja magát Schleicher fegyverkezési programmjával Hitler a délnémetekkel békülni akar . A nemzeti szocialisták cáfolják, hogy a rohamosztagokat mozgósították volna Berlin, július 31. Egy nappal a birodalmi választások előtt, Németország külpolitikai ege is beborult. Annak idején jelentette a Bukaresti Lapok, hogy Schleicher tábornok ,a berlini rádióban beszédet mondott, amelyben a többek között a leendő harmadik birodalom külpolitikáját illetőleg is programmot adott. Ebben a beszédéiben Schleicher kihangsúlyozta, hogy a fegyverkezési egyenlőség elvét a Népszövetség és a lefegyverzési konferencia mondja ki, mert amennyiben ez meg nem történik, Németország sem maradhat meg azok között a védelmi korlátok között, amelyekre a békeszerződések kényszerítették. Ez a burkolt kijelentés más .Szóval azt jelenti, hogy amennyiben az „államok nem szerelnek le, Németország felfegyverkezik. Schleicher tábornok beszédének ez a r része kínos megdöbbenést keltett külföldön, de főképpen Franciaországban és Angliában. A lapok egyéürelmüleg megállapították, hogy Schleicher szöges ellentétben áll azzal a p nitikával, amelyet Papén követ. Papén lausanneban megállapodásra jutott Francaországgal és a többi hatalmakkal, mert meg volt benne a hajlandóság és a jóérzés arra, hogy végre békét kössenek. A Inasaiméi egyezmény sohasem jöhetett volna létre, ha iPapen nem tanúsít engedékenységet. Ezzel az engedékenységgel szemben Schleicher egyenesen kihívó és harcias magatartást tanúsít, amikor ilyen beszédeket mond és éppen ezért — így^ írták a párisi és londoni lapok — kizárt dolognak tartják, hogy Schleicher beszédje Papén politikáját fedje. Negyvennyolc óráig sem tartott a lapoknak ez az éles kifakadása és Franciaország máris diplomáciai lépés SCHLEICHER ben kért magyarázatot és elégtételt Schleicher beszédét illetőleg. Ma reggel megjelent a német külügyminisztériumban Francois Poncet, Franciaország berlini követe és felvilágosítást kért a külügyminisztériumtól a Schleicher beszédének értelmezését illetőleg. Francois Poncet kérdést intézett a német külügyminiszterhez, váljon Schleicher ismeretes rádióbeszéde fedi-e a német kormány álláspontját és osztja-e azt a kancellár. A külügyminiszter a kérdésre kategorikus rövidséggel válaszolt és közölte Franciaország követével, hogy Schleicher beszéde teljes egészében fedi Németország kormányának felfogását. A kapott felvilágosítás után a francia követ eltávozott a külügyminisztériumból és kormányának a kapott választ azonnal letáviratozta. Schleicher beszéde és az a körülmény, hogy Schleicher külpolitikai nyilatkozatát a német kormány magáévá tette egész új helyzetet teremt a külpolitikai fronton. Párisban teljesen értetlenül állanak ezzel a durva sértéssel szemben, mert hiszen Németország Schleicher beszédét megelőzőleg alig huszonnégy órával fenntartás nélkül csatlakozott ahhoz a barátsági egyezményhez, amelyet Lausanne után Franciaország Angliával kötött és amelyhez sietve csatlakozott Olaszország is. Párisban nem értik a hirtelen pálfordulást és nem találnak magyarázatot arra, hogy mikor Németországnak benn, az országon belül soha még át nem élt nehézségei vannak, ugyanakkor, az utolsó pillanatban és a választás előestéjén ilyen komoly és súlyos külpolitikai bonyodalmaknak tüzét is élesztgetik. Diktátor a mikrofon előtt Schleicher panaszkodik, de dicsekszik is, azt mondja: jót tud aludni A francia-német diplomáciai zavarral egyidejűleg Schleicher tábornok a L‘Intransigeant munkatársának interjút adott, amelyben arról panaszkodik, hogy a politika mai vezetőiben nincs erély és akarat és nincs értelmesség. Ami értelmesség a vezetőkben még akad, azt is elnyomja a közöny s az idegesség. Nem mernek semmiért felelősséget vállalni és meg vannak félemlítve. — Bennem van erély és bennem felelősségvállalási merészség is van — mondotta Schleicher —, amit a legjobban az bizonyít, hogy ha én lefekszem, tíz perc alatt alszom is. Nincsenek lelkiismeretfurdalásaim. Látom a célt és annak irányába haladok is. Elmondotta Schleicher, hogy vamt katona, nagyon jól ismeri a döntés előtti perceknek azokat az aggódásait, amelyek most Németországon is erőt vettek, de azért mégsem érti, hogy a vezető politikusok miért nem tudnak eréllyel határozni és álhatatosan cselekedni. Ez a nyilatkozat nagyon érdekes. Arra mutat ez a nyilatkozat, hogy Schleicher háta mögött meggyengült a hátvéd. A „döntő“ pillanatok most érkeztek el és Schleicher azt panaszolja, hogy párthívei ,,idegesek“. A Papen mögé tömörült porosz földbirtokos osztály és katonai klikk e pillanatban már tisztán látja, hogy a hatalom, mint érett alma, nem hűlök a kezükbe. Azért nemcsak balfelé, a kommunizmus, a szociáldemokraták és a demokrata polgárság irányába kell harcolni, hanem jobbfelé is és nem merik a Schleicher által emlegetett felelősséget vállalni. Az a front, amely ma Schleicher mögött áll, szívesen fogadta volna a hatalmat, ha azt, akár a gesztenyét, részére kikaparják, de így, amikor a baloldali terror letörése után, a jobboldali fasizmus hasonló erejű terrorjától kell napnap mellett és pillanatonkint reszketni, már nem nagyon kívánja. Ennyit ez a hatalom nem ér. A politikai vérbosszú a hatalomért igen drága ár. SIKERÜNK TITKA ] BÚTORAINK minőségében és jutányos ÁRAIBICBAN rejlik! SZÉKELY és RÉTI bútorgyjr r. t. BRASOV BUKURESTI TAROU-MURE9 Hitler régens, tahi tagadja, hogy mozgósított volna A Berliner Tageblatt mai választási felhívásában nyíltan és hangosan leszögzi, hogy Hitlernek az a terve, hogy augusztus elsejével, mint a birodalom régense, átveszi a hatalmat. A „régens“ a király vagy a császár helyettese. Ebből a kommentár nélküli lapjelentésből világosan kitűnik, hogy Hitler is fél a Papen—Schleicher alakulattól és koncessziókat akar tenni. Hitler tehát augusztus elsején kikiáltja a monarchiát, de annak élére önmagát akarja régensként odaállítani. A régensi hatalom a hatalom, amelynek kezében a hadsereg és a saját maga külön katonai ereje és ez a hatalom csak akkor adja át a hatalmat a monarchiának, amikor éppen akarja. Arról van tehát szó, hogy Papen és Schleicher fölé, formailag, monarchia kerül az ország élére, de király és császár nélkül. Körülbelül hasonlítana ez az állapot ahhoz a magyarországi állapothoz, amelyben ma a kormányza uralkodik, rendületlenül és változatlanul. Egyébként Hitler tagadja, hogy csapatait mozgósította volna és megcáfolja annak hírét is, hogy a pomerániaiakat Berlin ellen vonultatná. Közönséges választási kortesfogásnak minősíti ezt a hírt, amelyet azért talált ki az ellenpárt, hogy a nemzeti szocialistáknak alkotmány-tiszteletét diszkreditálja. Ezzel szemben párisi források változatlanul fenntartják azt a híradásukat, hogy Hitler igenis mozgósított és vasárnap Berlin ellen vonul. Valószínű is, hogy a párisi jelentéseknek lesz igazuk, mert vájjon hogyan akarja augusztus elsején, a választás utáni napon Hitler a tényleges uralmat átvenni, ha nem fegyveres erőre támaszkodottan. Egyébként Hitler a bajorok felé is mosolyog. Frankfurt am Mainból érkezett jelentések szerint Hitler tegnap Bajorországban járt és ott választási beszédet tartott, amelyben nagyon kihangsúlyozta, t 3. oldal hogy ez alkalommal félre kell tenni úgy a vallási, mint a társadalmi és pártkülönbségekből származó ellentéteket és a választóknak csak azzal a Németországgal kell és szabad törődni, amely meg akarja szabadítani a német egységet annak minden gátló körülményeitől. Ez a vallási differencia, amelyet Hitler kihangsúlyoz, annak a bajor katholicizmusnak szól, amely már nem egyszer szembenállott a hitlerizmussal és amely most legutóbb is komoly nehézségeket teremtett a porosz diktatúra megalapozása és állandósítása alkalmával. Hitler most a bajor katolicizmussal isbékét akar kötni, mert mindenkinek jóindulatára szüksége van e percben, amikor két front felé kell küzdenie: buli felé a kommunisták és szociáldemokraták ellen és testvérei ellen, Schleicher és társai ellen, akik a Hitler által megteremtett jobboldali Németországot a maguk számára akarják kisajátítani. És közben egyre folyik a vér Míg a taktika és politika a maga zegzugos uccáinak hepe-hupás útjait járja, Németországban változatlanul folyik a vér. A birodalom minden részéből összeütközéseket jelentenek. Berlinben súlyos összeütközés volt, amelynek során 130 előállítás történt. Berlin Mittében a Schaferstrassén a kommunisták lövéseket adtak le a nemzetiszocialistákra. Három nemzeti szocialista meghalt. Esslingenben is verekedések voltak. Itt a kommunisták a rendőrökkel verekedtek össze, akiket az éjszaka sötétségében barnainges nemzeti szocialistáknak néztek. A verekedés és lövöldözés során két kommunista meghalt, két rendőr és egy kommunista súlyosan megsebesült. Lislingenben számos letartóztatás történt. Hindenburgban agyonlőtték a kommunisták vezetőjét. Itt a harc úgy keletkezett, hogy a kommunisták revolverlövéseket adtak le a rendőrökre, akik sortűzzel válaszoltak. Hét sebesültet kórházba szállítottak. Közben, ugyanezen éjszakán, Papén angol nyelven rádióbeszédet ártott, amelyben az amerikaiakat világosította fel a német helyzetről és a Schleicher-féle külpolitikáról. Ma este fél nyolckor német nyelven beszél a rádióban Papen, hogy az utolsó pillanatban még egy pár szép szót szóljon a birodalom választóihoz, akik reggel az urnák elé vonulnak. És aztán mehet, jöhet a népakarat. Papén ma este még egy rendeletet bocsátott ki, amelyben megtiltja, hogy augusztus elseje és augusztus tizedike között, tehát a választások után az egymásután következő napon politikai gyűléseket tartsanak. Ő megtiltotta. Vajjon ő fogja-e a rendeletét visszavonni is ? Hétfőn reggel a német birodalomnak új gazdája lesz. Herriot francia miniszterelnök unokaöccse eleset a marokkói fronton Paris, július 31. A francia hadügyminisztériumhoz érkezett hivatalos jelentés szerint De Sandert Rolert, Herriot miniszterelnök unokaöccse Rabat körül, a marokkói bennszülöttekkel vívott harcokban hősi halált halt. • A magyar párt képviselői és szenátorai A hivatalos lista Kolozsvár, julius 31 A magyar párt ma délelőtt döntött a kettős mandátumok sorsa felett és egyben hivatalos közleményt adott ki a magyar szenátorok és képviselők névsoráról, amely a következő: Udvarhely: szeniior dr. Balogh Arthur, képviselők dr. Wilier József és Laár Ferenc. Háromszék: szenátor dr. Sándor József, képviselők: báró Szentkereszthy Béla és dr. Abrudbányai Ede. Csik:: szenátor: dr Gyárfás Elemér, képviselők dr. Pál Gábor és dr. Sulyok István. Maros megye dr. Ferenczy Zsigmond, Kolozs megye* dr gerf Bethlen György, Szathmár: Jakabffy Elemér dr.. Szilágy: Jósika, János báró. Torda: dr. Gaál Miklós. Bihar: Hegedűs Nándor. Kisküküllő: Barabás Béla dr. Brassó: Szabó Béni. Uj képviselők ezek közül dr. Ferenczy. Gaál Miklós, Sulyok István és Abrudbányai Ede.