Bukaresti Lapok, 1932. augusztus (1. évfolyam, 12-36. szám)

1932-08-01 / 12. szám

lr' r /t- Jh­ A .►s 1932. augusztus tw ms NÉMETORSZÁG AZ URNÁK ELŐTT Az utolsó pillanatban Schleicher miatt súlyos külpolitikai bonyodalom támadt Német­ország és Franciaország között Papen és a kormány azonosítja magát Schleicher fegyverkezési programmjával Hitler a délnémetekkel békü­lni akar . A nemzeti szocialisták cáfolják, hogy a rohamosztagokat mozgósították volna Berlin, július 31. Egy nappal a birodalmi választások előtt, Németország külpolitikai ege is beborult. Annak idején jelentette a Bu­karesti Lapok, hogy Schleicher tábornok ,a berlini rádióban beszédet mondott, a­melyben a többek között a leendő har­­­madik birodalom külpolitikáját illetőleg is programmot adott. Ebben a beszédé­iben Schleicher kihangsúlyozta, hogy a fegyverkezési egyenlőség elvét a Népszö­vetség és a lefegyverzési konferencia­­ mondja ki, mert amennyiben ez meg­­ nem történik, Németország sem maradhat­­ meg azok között a védelmi korlátok kö­zött, amelyekre a békeszerződések kény­­­szerítették. Ez a burkolt kijelentés más .Szóval azt jelenti, hogy amennyiben az „államok nem szerelnek le, Németország felfegyverkezik. Schleicher tábornok beszédének ez a r része kínos megdöbbenést keltett külföl­­dön­, de főképpen Franciaországban és Angliában. A lapok egyéürelmüleg meg­­állapították, hogy Schleicher szöges el­lentétben áll azzal a p­ nitikával, amelyet Papén követ. Papén l­ausanneban megál­lapodásra jutott Franc­aországgal és a többi hatalmakkal, mert meg volt benne a hajlandóság és a jóérzés arra, hogy végre békét kössenek. A Inasaiméi egyez­­­mény sohasem jöhetett volna létre, ha iPapen nem tanúsít engedékenységet. Ezzel az engedékeny­ségg­el szemben Schleicher egyenesen kihívó és harcias magatartást tanúsít, amikor ilyen beszé­deket mond és éppen ezért — így^ írták a párisi és londoni lapok — kizárt do­lognak tartják, hogy Schleicher beszédje Papén politikáját fedje. Negyvennyolc óráig sem tartott a la­poknak ez az éles kifakadása és Franciaország máris diplomáciai lépés­ SCHLEICHER­ ben kért magyarázatot és elégtételt Schleicher beszédét illetőleg. Ma reggel megjelent a német külügy­minisztériumban Francois Poncet, Fran­ciaország berlini követe és felvilág­osítást kért a külügyminisztériumtól a Schlei­cher beszédének értelmezését illetőleg. Francois Poncet kérdést intézett a né­met külügyminiszterhez, váljon Schlei­cher ismeretes rádióbeszéde fedi-e a né­met kormány álláspontját és osztja-e azt a kancellár. A külügyminiszter a kérdésre katego­rikus rövidséggel válaszolt és közölte Franciaország követével, hogy Schleicher beszéde teljes egészében fedi Németország kormányának felfogását. A kapott felvilágosítás után a francia követ eltávozott a külügyminisztériumból és kormányának a kapott választ azonnal letáviratozta. Schleicher beszéde és az a körülmény, hogy Schleicher külpolitikai nyilatkoza­tát a német kormány magáévá tette egész új helyzetet teremt a külpolitikai fron­ton. Párisban teljesen értetlenül állanak ezzel a durva sértéssel szemben, mert hi­szen Németország Schleicher beszédét meg­előzőleg alig huszonnégy órával fenn­tartás nélkül csatlakozott ahhoz a ba­rátsági egyezményhez, amelyet Lausan­­ne után Franciaország Angliával kötött és amelyhez sietve csatlakozott Olasz­ország is. Párisban nem értik a hirtelen pálfor­­dulást és nem találnak magyarázatot ar­ra, hogy mikor Németországnak benn, az országon belül soha még át nem élt ne­hézségei vannak, ugyanakkor, az utolsó pillanatban és a választás előestéjén ilyen komoly és súlyos külpolitikai bonyodal­maknak tüzét is élesztgetik. Diktátor a mikrofon előtt Schleicher panaszkodik, de dicsekszik is, azt mondja: jót tud aludni A francia-német diplomáciai zavarral egyidejűleg Schleicher tábornok a L‘In­­transigeant munkatársának interjút adott, amelyben arról panaszkodik, hogy a po­litika mai vezetőiben nincs erély és aka­rat és nincs értelmesség. Ami értelmesség a vezetőkben még akad, azt is elnyomja a közöny s az idegesség. Nem mernek semmiért felelősséget vállalni és meg van­nak félemlítve. — Bennem van erély és bennem felelős­ség­vállalási merészség is van — mon­dotta Schleicher —, amit a legjobban az bizonyít, hogy ha én lefekszem, tíz perc alatt alszom is. Nincsenek lelkiismeret­­furdalásaim. Látom a célt és annak irá­nyába haladok is. Elmondotta Schleicher, hogy vamt ka­tona, nagyon jól ismeri a döntés előtti­­ perceknek azokat az aggódásait, amelyek most Németországon is erőt vettek, de azért mégsem érti, hogy a vezető politi­kusok miért nem tudnak eréllyel hatá­rozni és álhatatosan cselekedni. Ez a nyilatkozat nagyon érdekes. Ar­ra mutat ez a nyilatkozat, hogy Schlei­cher háta mögött meggyengült a hát­véd. A „döntő“ pillanatok most érkeztek el és Schleicher azt panaszolja, hogy párthívei ,,idegesek“. A Papen mögé tömörült porosz föld­­birtokos osztály és katonai klikk e pilla­natban már tisztán látja, hogy a hatalom, mint érett alma, nem hűlök a kezükbe. Azért nemcsak balfelé, a kommunizmus, a szociáldemokraták és a demokrata pol­gárság irányába kell harcolni, hanem­­ jobbfelé is és nem merik a Schleicher ál­tal emlegetett felelősséget vállalni. Az a front, amely ma Schleicher mö­gött áll, szívesen fogadta volna a hatal­mat, ha azt, akár a gesztenyét, részére kikaparják, de így, amikor a baloldali terror letörése után, a jobboldali fasiz­mus hasonló erejű terrorjától kell nap­nap mellett és pillanatonkint reszketni, már nem nagyon kívánja. Ennyit ez a hatalom nem ér. A politi­kai vérbosszú a hatalomért igen drága ár. SIKERÜNK TITKA ] BÚTORAINK minőségében és jutányos ÁRAIBICBAN rejlik! SZÉKELY és RÉTI bútorgyj­r r. t. BRASOV BUKURESTI TAROU-MURE9 Hitler régens, tahi tagadja, hogy mozgósított volna A Berliner Tageblatt mai választási felhívásában nyíltan és hangosan leszög­­zi, hogy Hitlernek az a terve, hogy au­gusztus elsejével, mint a birodalom ré­­gense, átveszi a hatalmat. A „régens“ a király vagy a császár helyettese. Ebből a kommentár nélküli lap­jelen­tésből világosan kitűnik, hogy Hitler is fél a Papen—Schleicher ala­kulattól és koncessziókat akar tenni. Hitler tehát augusztus elsején kikiáltja a monarchiát, de annak élére önmagát akarja régensként odaállítani. A régensi hatalom a hatalom, amelynek kezében a hadsereg és a saját maga külön katonai ereje és ez a hatalom csak akkor adja át a hatalmat a monarchiának, amikor éppen akarja. Arról van tehát szó, hogy Papen és Schleicher fölé, formailag, monarchia kerül az ország élére, de király és csá­szár nélkül. Körülbelül hasonlítana ez az állapot ah­hoz a magyarországi állapothoz, amely­ben ma a kormányza­­ uralkodik, ren­dületlenül és változatlanul. Egyébként Hitler tagadja, hogy csapatait mozgósí­totta volna és megcáfolja annak hírét is, hogy a pomerániaiakat Berlin ellen vonultatná. Közönséges választási kortesfogásnak mi­nősíti ezt a hírt, amelyet azért talált ki az ellenpárt, hogy a nemzeti­ szocialisták­­nak alkotmány-tiszteletét diszkreditálja. Ezzel szemben párisi források változat­lanul fenntartják azt a híradásukat, hogy Hitler igenis mozgósított és vasárnap Berlin ellen vonul. Valószínű is, hogy a párisi jelentések­nek lesz igazuk, mert vájjon hogyan akarja augusztus elsején, a választás utá­ni napon Hitler a tényleges uralmat át­venni, ha nem fegyveres erőre támasz­­kodottan. Egyébként Hitler a bajorok felé is mo­solyog. Frankfurt am Mainból érkezett jelentések szerint Hitler tegnap Bajor­országban járt és ott választási beszédet tartott, amelyben nagyon kihangsúlyozta, t 3. oldal hogy ez alkalommal félre kell tenni úgy a vallási, mint a társadalmi és pártkü­lönbségekből származó ellentéteket és a választóknak csak azzal a Németország­gal kell és szabad törődni, amely meg akarja szabadítani a német egységet an­nak minden gátló körülményeitől. Ez a vallási differencia, amelyet Hit­ler kihangsúlyoz, annak a bajor katholi­­cizmusnak szól, amely már nem egyszer szembenállott a hitlerizmussal és amely most legutóbb is komoly nehézségeket teremtett a porosz diktatúra megalapozá­sa és állandósítása alkalmával. Hitler most a bajor katolicizmussal is­­békét akar kötni, mert mindenkinek jó­indulatára szüksége van e percben, ami­­­kor két front felé kell küzdenie: buli felé a kommunisták és szociáldemokraták­­ ellen és testvérei ellen, Schleicher és tár­sai ellen, akik a Hitler által megterem­tett jobboldali Németországot a maguk számára akarják kisajátítani. És közben egyre folyik a vér Míg a taktika és politika a maga zeg­zugos uccáinak hepe-hupás útjait járja, Németországban változatlanul folyik a vér. A birodalom minden részéből össze­ütközéseket jelentenek. Berlinben súlyos összeütközés volt, a­melynek során 130 előállítás történt. Berlin Mittében a Schafer­strassén a kom­munisták lövéseket adtak le a nemzeti­szocialistákra. Három nemzeti­ szocialista meghalt. Esslingenben is verekedések vol­tak. Itt a kommunisták a rendőrökkel ve­rekedtek össze, akiket az éjszaka sötétsé­gében barnainges nemzeti­ szocialistáknak néztek. A verekedés és lövöldözés során két kommunista meghalt, két rendőr és egy kommunista súlyosan megsebesült. Lis­­lingenben számos letartóztatás történt. Hindenburgban agyonlőtték a kommunis­ták vezetőjét. Itt a harc úgy keletkezett, hogy a kommunisták revolverlövéseket adtak le a rendőrökre, akik sortűzzel vá­laszoltak. Hét sebesültet kórházba szállí­tottak. Közben, ugyanezen éjszakán, Papén angol nyelven rádióbeszédet­­ ártott, a­melyben az amerikaiakat világosította fel a német helyzetről és­­ a Schleicher-féle külpolitikáról. Ma este fél nyolckor német nyelven beszél a rádióban Papen, hogy az utolsó pillanatban még egy pár szép szót szóljon a birodalom választóihoz, a­kik reggel az urnák elé vonulnak. És aztán mehet, jöhet a népakarat. Papén ma este még egy rendeletet bo­csátott ki, amelyben megtiltja, hogy au­gusztus elseje és augusztus tizedike kö­zött, tehát a választások után az egymás­után következő napon politikai gyűlése­ket tartsanak. Ő megtiltotta. Vajjon ő fogja-e a rendeletét vissza­vonni is ? Hétfőn reggel a német birodalomnak új gazdája lesz. Herriot francia miniszter­­elnök unokaöccse eleset a marokkói fronton Paris, július 31. A francia hadügyminisztériumhoz ér­kezett hivatalos jelentés szerint De Sandert Rol­ert, Herriot miniszterelnök unokaöccse Rabat körül, a marokkói bennszülöttekkel vívott harcokban hősi halált halt. • A magyar párt képviselői és szenátorai A hivatalos lista Kolozsvár, julius 31 A magyar párt ma délelőtt döntött a kettős mandátumok sorsa felett és egy­ben hivatalos közleményt adott ki a ma­gyar szenátorok és képviselők névsorá­ról, amely a következő: Udvarhely: sze­­nii­­or dr. Balogh Arthur, képviselők dr. Wilier J­ózsef és Laár F­erenc. Három­szék: szenátor dr. Sándor József, kép­viselők: báró Szentkereszthy Béla és dr. Abrudbányai Ede. Csik:: szenátor: dr Gyárfás Elemér, képviselők dr. Pál Gá­bor és dr. Sulyok István. Maros megye dr. Ferenczy Zsigmond, Kolozs megye* dr gerf Bethlen György, Szath­már: Jakabffy Elemér dr.. Szilágy: Jósika, János báró. Torda: dr. Gaál Miklós. Bihar: Hegedűs Nándor. Kiskü­­küllő: Barabás Béla dr. Brassó: Szabó Béni. Uj­­ képviselők ezek közül dr. Fe­­renczy. Gaál Miklós, Sulyok István és Abrudbányai Ede.

Next