Bukaresti Lapok, 1932. november (1. évfolyam, 90-113. szám)
1932-11-02 / 90. szám
1932. november 2 mms A Dermata-sztrájk súlyos fejleményei Kolozsváron egymásután lépnek sztrájkba a gyárak munkásai Kolozsvár, november 1. Lapunk más helyén részletesen beszámoltunk a Dermata-sztrájk újabb fejleményeiről. Ehhez jelentik most a késő esti órákban: A letartóztatott Mundrut Józsefet és Kovács Katót a központi rendőrségre vitték be, amely elé rövidesen mintegy ötszáz főnyi munkás vonult fel. Delegáció alakult közülük, amely felkereste Iatiegami rendőrkvesztort és kérte a letartóztatottak azonnali szabadlábra helyezést. Hatiegam kvesztor válaszában kijelentette, hogy ő nem tehet eleget a kérésüknek, mert neki a foglyokat tovább kell adnia az ügyészségnek. Ez rövidesen meg is történt. Ekkor a hatalmas munkástömeg az ügyészség elé vonult át és itt Bircescu törvényszéki ügyész előtt ismételték meg kérésüket. Bircescu ügyész megígérte, hogy a B? sürgősebben lefolytatja az ügyben a vizsgálatot és ha a fogvatartás nem lesz indokolt, úgy a két letartóztatottat szabadlábra fogja helyezni. Ma délután egyébként szenzációként terjedt el a hír, hogy a cipészsztrájk nem maradt izolált. A mai délután folyamán a cipészek sztrájkjához más ipari üzemek is csatlakoztak. Leállt a Rappaport-féle vízvezetékszerelő vállalat 54 munkása, nemsokára ezután beszüntette a munkát a Transsylvánia-bútorgyár 180 munkása, amelyhez rövidesen egy másik bútorgyár a Victoria 70 munkása is csatlakozott. Ugyancsak leállt az Iris porcellángyár. Ennek 220 munkása vonult ki a telepről és csatlakozott a sztrájkolókhoz. Kolozsváron ebben a pillanatban a cipőgyáriakon kívül még ötszáz munkás sztrájkol és a munkabeszüntetés ugy látszik ezzel korántsem áll meg. A rendőrség udvarán két század csendőrség táboroz, ugyancsak riadókészültségben van a rendőrlegénység is. Beperelték a nagyváradi Egyesült Bankot nyugdíjas tisztviselői Leszállíthatja-e a bank nyugdíjasai járandóságait ? Nagyvárad, november 1. Érdekes perben hirdet holnap ítéletet a nagyváradi iparhatóság. Az Egyesült Bank és Takarékpénztár több nyugdíjas tisztviselője. Hollós József, Fleischer László, Fischer József és Kralik József, pert indítottak a bank ellen, mert négy-ötezer lejben megállapított havi nyugdíjukat váratlanul ezerháromszáz lejre szállította le, amely eljárásnál a bank egy 1921-ben hozott nyugdíjszabályzatra hivatkozik. A tisztviselők nem fogadták el a bank álláspontját és így került perre a sor. Az iparhatóság holnap hirdeti ki ítéletét, amely elé széles körben nagy érdeklődéssel tekintenek. VILÁGPOLITIKA Szóbeli világrend „Nem a valóság, hát annak égi mása...“ Az Arany évfordulóból arra lehetne következtetni, hogy ez az idézet az ő emlékének szól, mert tőle való. De mert most van a fazizmusnak is évfordulója,ezt a poétikai aranyszabályt inkább Musolininek szánjuk, mint Aranynak. Jobban is megérdemli a nagy talián, hogy nevéhez ezt a költői útmutatást fűzzük, mint a szárnyaszegett magyarság bánatának igaz nagy poétája. Sem Arany, sem más romantikusok és epikusok nem vitték oly tökélyre az emberiségnek szegőzben és beszédfordulatokban való megfőzését és megszédítését, mint a jubiláló diktátor. A fasizmus tíz éve után leleplezett igazság, hogy az egyszerűim szóbeli világrend. A valóságok világában a fasizmus egyszerűen rendőri intézmény és semmi más. Csak ott, a levegőben, a szóbeliség párái között alakul ki egy égi mása, ama másik fasizmus, amely szüntelenül újra éled Mussolini beszédeiben. A valóságban a fasizmus rendőrkapitalizmus. Nem arról beszélünk e pillanatban, hogy mint ilyen jó-e vagy rossz, helyesebben, ahogy szükséges-e, vagy elkerülhető, csak jegyszerűen megállapítjuk, hogy micsoda az ist lelkesítő gondolat és világrend, amelyért kun a jobbmódú emberek jól nevelt fiai és az éhező kistisztviselők és gyengén fizetett tisztikarok rajonganak. Van valami homályos ösztön, hogy a százszázalékos összetartás és fegyelem nagy teljesítményekre képes, ami kétségtelenül igaz is. Az összetartás és fegyelem két összetevője i aztán különböző arányokban keveredhetik. A fáraók piramisait olyan tömegek építették, amelyeknél az egység volt a fegyelem-rabszolgaság — és így az összetartás kérdése föl sem merült, mert annak már amúgy sem lett volna szerepe. Kezdve ezen a leplezetlen és teljes rabszolgaságon föl a háború előtti prosperitásig, amikor a kapitalizmus a maga apotézisét élte, számtalan keverési arány és formula képzelhető el eközött a két munkabiztosító erő között. A fasizmus egészen kétségtelenül az erőszak és fegyelem tényezőin tartja a kizárólagos egyensúlyt és ha valakinek olyan ízlése van, hogy önként még lelkesedni is hajlandó a saját elnyomatásáért, úgy ebben az egyetlenirányban teljes szabadság van és ezekből az elemekből áll az a tábor, amely lelki rugók, összetartás és szociális összeműködés rugóitól is hajtva vesz részt a társadalom munkájában. Ez a fasizmus mai fejlődési vonalának a magassági pontja. Igazságosnak kell lenni és el kell ismerni, hogy ez nem mindig volt így és hogy pályája kezdőszakában a fasizmus valóban tömegmozgalom volt. Hogy nem őszinte vezetés alatt indult, hogy Mussolini xnár kezdetben minden valóságot meghamisítva a vidéki középiskolák frázisfúvó történelemtanárainak kaptájára gyártotta az émelyítő ürességeket a fejvesztett tömeg számára, az nem tartozik a probléma lényegéhez. A megszédített tömeg is tömeg és a magánjogi elv, hogy „volenti non fit injuria“, ami paraszt nyelven annyit jelent, hogy mindenki egye meg, amit főzött magának — a szociális tömegmozgások világában is érvényes. A tömeg meghőkölt a saját forradalmának végső konzekvenciái elől, vezérei megtántorodtak és ekkor a végkifejlés elől visszavonuló szocialista mozgalom a Mussolini ibelcantójának esett áldozatul. És itt kell megállani ezekben az ünnepi pillanatokban, mikor Mussolini saját szobra tövében saját maga történelmének kétnemű kilójaként ünnepli a fasizmus tízéves születésnapját. Olaszországban a készre szervezett munkástömegek a félig ölükbe hullott zsákmányt vitték Mussolini lábai elé. Jól jegyezzék ezt meg azok, akik akár Németországban, akár Magyarországon akár Romániában védjegybitorlásra készülnek a Mussolini rendszere ellen. Ha hiányzanak a munkástömegek, vagy hiányzik a forradalmi kudarc, akkor nem jöhet a fasizmus. Mind a két föltétel hiányzik Romániában, a forradalmi kudarc hiányzik Németországban Magyarországon pedig mindkettő csak félig van meg. Sokan azt mondják, hogy kétszázezer ember van politikai fogságban ma is Olaszországban. Lehet velünk alkudni, mondjuk, hogy csak ötvenezer. De egy bizonyos, hogy ettől a vitás tételtől eltekintve, a fasizmus nem adott egyetlen komoly realitást sem Olaszországnak. Naivitás mindazt, ami Olaszországban ma van a fasizmusnak tulajdonítani. Olaszország győztes ország, fejlett ipara ország és népe született és örökletes képességekkel van felruházva a kultúrára és a haladásra. Ki van annyira megszédülve a Mussolini cintornájának a fázisaitól, hogy elhigyje, hogy a fasizmus nélkül Olaszország malomokban heverne. Olaszország évszázadok óta angol nyomás alatt áll, még a császári védelem sem tudta ez alól teljesen függetleníteni. Az egész ország jóformán egyetlen tengerpart, amelynek szomszédjában vannak a leghatalmasabb angol flottabázisok. Olaszország nem tehet Anglia ellenére és a Mussolini mostani franciaellenes ágálása is angol parancs. Ez az úr, aki mint ikszedik Napoleon beszél és viseli magát, lényegileg egy idegen hatalom zsoldosa és hűbérese, tehát szent hazájának kifelé való félelmetes hatalmát nem alapozta meg. Befelé eddig a fasizmus is csak kapitalizmus. Megvan a vállalkozói nyereség, megvan a tőkekamat, a bank, az uzsora, mitől volna tehát jobb dolga, nagyobb jövedelme a dolgozóknak, mint másutt? Csak több dolga van, az igaz. Kezdetben Európa összes tőkései a Mussolini segítségére siettek, hogy bebizonyítsák a fasizmus értékeit. „Ha lemondasz osztályharcodról — így szóltak az európai munkássághoz, — akkor jó dolgod lesz“. És befektettek és vállalkoztak. Most ő i benne vannak részben, részben pedig Mussolini teljes garancia arra, hogy a vállalkozás végsorban nem veszíthet, mert a törvényhozói és végrehajtói hatalom teljes birtokában, végső esetben minden veszteséget átvállal a közösség terhére. Mindenütt az állam húzta ki a bukott bankokat, de olyan szédületes milliárdokat, mint Mussolini, senki sem adott az ipari vállalatoknak és bankoknak, mint az olasz diktátor. Nem a valóság, hát annak égi mása... Egy göbös lábú állatformájú alsótestrn, az eltor*zult kapitalizmusra van ráragasztva, mint a kentauroknál, egy kecskeszakállas szatírtörzs és fej, a vigyorgóan fuvolázó vesszővel és börtönnel dolgozó fasizmus. Ez a képzelt, mitikus alak a Mussolini klasszikus Rómájának egyetlen maradványa. A valóságban elkésve bár, de kísért a nyomor és a gazdálkodás csődje éppen úgy, mint a szabadkapitalizmus országaiban, azzal a különbséggel, hogy ezekben a szabadság látszata és a tömegek önbizalma egy sivár jelen fölé egy jobb jövő reményét is ívelik. Mussolininál a tíz évben benne van a múlt is, a jövő is. Ez az utolsó fasiszta jubileum Olaszországban. Az olaszok követőinél még az első születésnapig sem jut el a fasizmus. Tanódy Endre 1 Meryéiül Kereskedelmi és Iparkamarák kongresszusa a munkakamarák ellen Kolozsvár, november 1. Az erdélyi Kereskedelmi és Iparkamarák kiküldöttei nagyszabású gyűlést tartottak vasárnap délelőtt a kolozsvári Kereskedelmi és Iparkamara dísztermében. A gyűlésen a nagyváradi, brassói, nagyszebeni, lugosi, dévai, gyulafehérvári és marosvásárhelyi kamarák képviselői jelentek meg. Az értekezlet főtárgya a kormánynak a munkakamarák felállítására vonatkozó tervezete volt, amelyhez elsősorban Vlad Aurél volt miniszter, a dévai kamara jelenlegi elnöke szólott hozzá. Fulmináns beszédben kelt ki az előző kormányok gazdasági politikája ellen, amely Romániát a csőd szélére juttatta. Megállapította, hogy a munkakamarák felállítása nem védi meg sem a kisiparosok, sem a munkásság érdekeit, mert hiszen a mai viszonyok között a nagyipar és a kisipar, valamint a munkaadók és munkások érdekei szorosan összefonódnak. Papp János, a nagyváradi ipar- és kereskedelmi kamara főtitkára, szintén a munkakamarákról szóló törvény végrehajtása ellen foglalt állást s ehelyett azt javasolta, hogy inkább olyan gazdasági szervet létesítsenek, amely egyaránt magába foglalja úgy a nagyipar és kereskedelem, mint a mezőgazdaság és munkásság képviselőit egyforma arányú részvétellel. Az értekezlet magáévá tette Papp János javaslatát s ebben az értelemben fogadott el határozatot, amelyhez még hozzáfűzték, hogy a mai viszonyok közepette tiltakoznak a munkakamarák felállítása ellen. A határozatot a kereskedelmi és iparkamarák szövetsége útján, de külön is eljuttatják a kormányhoz. A temesvári feketeszeszper tárgyalása a tábla előtt Temesvár, november 1. A temesvári tábla hétfőn délelőtt kezdte el tárgyalni Cismariu monopol-felügyelőnek és kilenc társának felebbviteli feketeszesz-perét. Ismeretes, hogy az első fokon a törvényszék a vádlottakat, akik között szerepelt Kun Richárd is, az országos kereskedőmozgalom egyik vezére, kisebb-nagyobb szabadságvesztésre ítélte. A táblai tárgyaláson a vádat Safirescu Demeter ügyész képviseli, míg a védelmet Dotter Demeter, volt ügyész, dr. Ligeti Sámuel, dr. Weiser Sebestyén, dr. Radu- 3. oldal lescu Victor és Mátein Simon látják el. A kincstár képviseletében Bura dr. jelent meg. Meculescu elnök ismerteti az ügyet, amely szerint Narodin szeszfelügyelő, a feketeszesz gyártás vádját emelte a Mezőgazdasági Ipar R. T., valamint a Friedmann Emánuel és Társai 11. T. ellen. Nevezett vállalatok hordóit az Unió szállítmányozási vállalatnál lefoglalta és azokban adózatlan szeszt talált. A felvett egyoldalú jegyzőkönyv szerint az állam kára 52 millió lej. Vádat emeltek ezért Kun Richard, Dán Arthur, Friedmann Béla igazgatók, Grüner Jenő főkönyvelő, Salamon Simon és Danzinger füllel alkalmazottak, valamint három monopol-tisztviselő, Cismarescu Sotariu, Dacia Mihail és egy Stoica nevezetű ellen. A Monopol embereit a szeszbárcák meghamisításával vádolják. Az ügyész emelkedik ezután szólásra és a jegyzőkönyv beszerzését kéri, amelyből azt akarja megállapítani, hogy miképpen károsult az állam ötvenkét millióval. frotier és Ligeti védők ebben a per elhúzásának szándékát látják és hangoztatják, hogy a vádlottak a mai napra elhozták összes tanúikat, mert a legsürgősebben kívánják rehabilitálásukat. Az ügyész rövid vádbeszédében a felmentett Danzingerre és Líoicára vonatkozó elsőfokú ítéletben megnyugszik, Cismarin és Dacia tisztviselők büntetésének súlyosbítását kéri, míg Dán, Friedmann és Kun Richárd bűnösségének minősítését a táblára bízza. Botter,az elsőfokon felmentett két vádlott védője, hangulatpernek minősíti az egész temesvári feketeszesz-ügyet és azt hangoztatja, hogy a terhelő adatok összegyűjtésénél igen felületesen jártak el. Követeli, hogy az ügyben nem a BTK., hanem a szesztörvény alapján ítélkezzenek. Az adó miatt Nagyvárad, november 1. A napokban hosszabb cikkben számoltunk be a nagyváradi kávéházak, szállodák és vendéglők siralmas helyzetéről. Ma bezárt Nagyvárad egyik legrégibb vendéglője, a híres Kék Macska. Ez is, mint a Weiszlovits-szálloda, „adónyomoritás“ miatt adta fel üzemét. Elutasították a nagyváradi mérnökök felebbezését a Faurügyben Nagyvárad, november 1. Beszámoltunk arról, hogy a nagyváradi mérnöki kamara megfelebbezte Faur főmérnök Nagyváradra való kinevezését, akit a szabályok szerint nem lehetett volna megválasztani. A felebbezést a temesvári közigazgatási bíróság most elutasította. Értesülésünk szerint a nagyváradi mérnökök tovább felebbeznek Bukarestbe. Súlyos autóbaleset Temesváron Temesvár, november 1. Súlyos szerencsétlenség játszódott le Temesvár egyik forgalmas utcáján, ahol az 1679. rendszámú temesvári autó, amelyet Frisch László soffőr vezetett, elütötte Kollanda Béla 48 éves gyárvárosi asztalost. A súlyosan sebesült áldozatot a Begaszanatóriumba szállították. Állapota válságos.