Bukaresti Lapok, 1932. december (1. évfolyam, 114-137. szám)

1932-12-01 / 114. szám

1932. december í Meghalt Zinovjev Moszkva, november 29 . Ma reggeli jelentések szerint Zinov­­­­iev, a Komintern volt elnöke meghalt. Zinovjev valaha nagy és jelentős sze­­repet játszott Szovjet-Oroszország éle­tében, de hatalma és befolyása Lenin halála után egyre jobban és jobban ha­nyatlott. Zinovjev olyannyira kegyvesz­tett lett, hogy Stalin már a kommunista pártból is ki­karta zárni. Gróf Karácsonyi Jenő nem kapott konverziót Temesvár, november 29 Gróf Karácsonyi Jenő, az általános konverziós kérelmek során maga is kon­verzió iránti kérvényt nyújtott be. A gróf bánlaki uradalma terheire kért konverziót és kimutatta, hogy ezt az uradalmat 30 millió lej adósság terheli.­­ A törvényszék ma foglalkozott ezzel a konverziós kérelemmel és azt elutasítot­­ta. Az elutasításnak az az indoka, hogy a főhitelező nem román állampolgár, és így ezzel a hitelezővel szemben a román törvények nem alkalmazhatók. A grófot a törvényszék az elutasítá­son felül 200 ezer lej perköltség megfi­zetésében elmarasztalta. Visszavonták a csopor­tokban utazók rend­kívüli kedvezményeit Bukarest, november 29 A vasúti vezérigazgatóság december elsejétől kezdve visszavonja a csoport­­utazásokra adott eddigi rendkívüli ked­vezményeket. A régi úgynevezett ren­des kedvezmények továbbra is érvény­ben maradnak, vagyis 30 százalékos ked­vezmény jár abban az esetben, ha leg­­alább 23 személy utazik egy csoportban. Külön vonatokra is érvényesíthető a 30 százalékos kedvezmény abban az esetben, ha legalább 300 utasról, illetve megvásárolt jegyről van szó. Az antiszemitizmus nem gitt a szerelemben ..A ■ Temesvár, november 29 Finkelstein Jakab 33 éves kereskedel­mi utazó tetten érte feleségét egy Avra­­mescu Ion nevezetű állítólagos hirlap­­íróval, aki egyben a Svastica Banatului nevű antiszemita alap exponense is. Az utazó a tettenérés pillanatában rá­vetette magát a csábitóra és a két férfi között elkeseredett birkózás kezdődött. A harc hevében azután Avramescu le­ütötte a férjet, aki eszméletlenül esett össze. A csábitó elmenekült, a férjet sú­lyos sebeivel ápolják. Jl Kincstári bonokkal is lehet adót fizetni Bukarest, november 29. Emlékezetes, hogy annak idején a kor­mány megengedte a textilgyárosoknak az állami szállítások fejében kapott kincstári bonok részleges kompenzálását, azaz adó­fiz­etés céljaira való felhasználását. A pénzügyminisztérium most újabb rende­letet küldött a p­é­nzüg­yigazgatóságok­­nak, amely úgy látszik, a kompenzációs jog meglehetős kiszélesítését célozza. Aszerint a posztógyáraknak jogában áll a július huszonkilencediki 769 szá­ú mi­nisztertanácsi határozat alapján kiadott kincstári bonokat teljes Ös­ségben 1930-as vagy korábbi évbeli (de nem későbbi) állami adó kifizetésére felhasználni. Meg­jegyzendő, hogy a bonokkal nemcsak az illető gyár, hanem bárki adóhátraléka fi­­zeti elő. Ez annyit jelent, hogy a kincs­tári bonoknak pénzértéke lesz és keres­kedni fognak vele, legalább­is adófizetői körökben. Közeledés a két liberális frakció között Bukarest, november 29 Hétfőn délelőtt Bratianu Dinu, a libe­rális párt egyik kiválósága és Bratianu George, az új liberálisok vezére találkoz­t­ak egymással a Konstancából Bukarest elé haladó gyorsvonaton. A két egymás­­sal szemben álló politikus között hossza­­s bizalmas beszélgetés fejlődött k­i s ma m­ár egész Bukarest ezzel a találkozással van tele. Polit­ikai körökben igen komo­lyan híresztelik azt, hogy a két liberális párt a közeledés utján van, ami belpolitikai szempontból azért különös értékű szenzáció, mert amennyiben a kibékülés megtörténik s az ifjú liberálisok visszatérnek a régi liberális párt keretébe, úgy kétségte­len, hogy az ország leghatalmasabb pártja m­egint csak a liberális párt lesz. m. e ilium­­i k­edvezmény az a«S4»lB4Mrálék­osok«mak Bukarest, november 29. Madgearu pénzügyminiszter a sürgős pénzügyi intézkedésekről szóló törvény hetedik szakasza alapján újabb kedvezményeket biztosított azoknak az adózóknak a javára, akik hátralékos adójukat 1932 december 20-ig teljes egészében kifizetik. Az újabb kedvezmények kihirdetésére és azonnali alkalmazására vonatkozó­lag távirati rendelkezést küldtek ki az összes pénzügy igazgatóság­­ukhoz az aláb­bi értelemben: Azok, akik az 1927 évig esedékes adóhátralékukat fizetik ki, 25 százalékos en­gedményt kapnak. Az 1928 évi hátralékos adó kifizetése után 20 százalékos, az 1929 évi után 15 százalékos, az 1950—~1—32 évi hátralékos adók kifizetése után p­edig 10 százalékos engedményt adnak azon kívül, hogy a késedelmi kamatokat mindez egyes esetben elengedik A kedvezmény a fön­ éver kinti eloszlásban jár azoknak is, akik több évről szóló hátralékukat fizetik ki egy összegben. CHUNCHICC: Az egész leszerelési vita undorító London, november 29. Churchill ma az egyik előkelő angol folyóiratban megismételte legutóbbi an­gol alsóházi beszédének lényegét. Chur­chill szerint az egész leszerelési vita undorító. A leszerelési vita nem egyéb, mint tak­tika, amellyel a leszerelésben résztvevő államok maguknak­­ katonai előnyöket akarnak szerezni. Új háborúra készülődik a világ, új ka­tonai tervek vannak és új politikai ala­kulatok és közben egyre inkább lesze­relésről beszélnek. Ezt a hazugságot és álszenteskedést nem lehet szó nélkül eltűrni. Szerinte addig nem lesz béke és nem tudják a leszerelést keresztül tud­­ni, amíg az ilyen vita­pontokat, mint például a dannyi korridor kérdése is, el nem in­tézik. C­hurchill cikke Londonban élénk fel­tűnést keltett. “Párisi ”>irek­ s szerint: Románia és a külföldi hitelezők közüli rövidesen létrejön a megegyezés Bukarest­, november 29. A főváros politikai köreiben nagy fel­tűnést keltett a párisi Le Temps leg­újabb számának a híradása, amely sze­rint. Románia és a külföldi hitelezők között talán már a jövő hét folyamán létrejön a végleges megegyezés. A külföldi hitelezők nem mentek bele abba, hogy Románia kevesebb kamatot fizessen a kölcsönök után, mint eddig, vi­szont hozzájárultak ahhoz, hogy a tőke­törlesztések fizetését egy időre felfügges­­­szék. A kamatfizetés részben devizában, részben lejletétekkel történik, ezzel kap­csolatban azonban Romániának klíring­­egyezményt kell kötnie Franciaországgal, hogy árucsere útján lehessen a lejletéteket devizákká átalakítani. Bukarestben a Le Temps cikkével kap­csolatban elterjedt az a hír, hogy a Com­ most hazaérkezett vezérigazgatója, Sta­­nescu is ebben az ügyben folytatott tár­gyalásokat a külföldön s talán éppen neki köszönhető az, hogy a megegyezés rövi­desen, de december 15­-ig egészen bizo­nyosan létrejöhet. Ezt az utóbbi hírt illetékes helyről cá­folják, viszont megerősítik a Le Tem­ps jelentését azzal a kiegészítéssel, hogy a kamatfizetések terén is remélhető a hi­telezők mérsékelt engedékenysége. Itt említjük meg azt is, hogy a kor­mány közvetlen környezetéből származó hírek szerint ebben a pillanatban Auboin francia szakértő tárgyal Párisban Romá­nia érdekében. Legutóbb hosszú távirat­ban tett jelentést az elért eredményekről s ennek a jelentésnek az alapján került a világsajtóba a közeli megegyezésről szóló híradás. Már Schleicher is feladta a harcot és így biztosan újból Papon következik Berlin, november 29. Schleicher kétségbeesett erőfeszítést visz véghez, hogy valahogyan megállapo­dásokat tudjon létesíteni és hatalomra ke­rülhessen. Erre azonban nem sok a re­mény. A Völkischer Beobachter, Hitler lapja, most nyíltan megírja, hogy a nemzetiszocialista párt semmiesetre sem tűri Schleicher kabinetjét. Kifejti, hogy most, mikor a munkanélkü­liség nő, a kommunizmus pedig terjed, a legnagyobb bűnt követte el a köztár­saság elnöke, amikor Hitlert és pártját egyszerűen félretolta, így a Schreicher­­kormány nem Németország u­jrnéltetője, hanem Németország tem­etője lesz A cikk végezetül leszögzi, hogy a nemzetiszocialista párt semmiesetre sem megy bele abba hogy a tavaszig f­e­gy­ver­szünetet kössenek és tűrjék, hogy a Schreicher-diktatúra ez alatt a fegyverszüneti idő alatt kiélhesse ma­gát. Mivel a nemzetiszocialisták ennyire harciasak és annyi konc­essziót sem akar­nak tenni, hogy legalább a tavászig tűrjék Schleichert, ismét Papen került előtérbe ui­­ j harci kormányával. Annyi bizonyos, h­ogy amennyiben tényleg ismét Papja kap megbízást, a kancellár és a birodalmi gyűlés ismét nem tudnak majd együttműködni Arra számítanak, hogy ebben az eset­ben a birodalmi gyűlést egybehív­ják ugyan, de az legfeljebb egy-két ülést tart és majd Papen ismét megtalálja a módját, hogy feloszlathassa a birodalmi gyűlést és az alkotmány 48. paragrafusa alapján diktátori hatáskörrel uralkodjék. Ebben az esetben természetesen hatvan napon belül ismét ki kell írni a választá­sokat és ha Papén e tekintetben engedel­meskedik is majd az alkotmány előírásai­hoz, mésjis megtalálja a módját, hogy a kiírt választásokat a terminus lejártakor ne tartsa meg. Papen csak akkor tartaná meg az új választásokat, ha a kedélyek 3. oldal már lecsillapodtak és azzal számolhat, hogy a szavazók nyugodtan és felelőssé­gük tudatában állhatnak az urnák elé. SCHLEICHER BERLINBE IN­VITÁLJA HITLERT Egyébként ma délelőtt Berlinbe érke­zett Strasser és Frick, a nemzetiszocialis­­ták pártjának két vezetője. Schleicher, abban a pillanatban, amelyben megtudta, hogy Strasser és Frick Berlinbe érkezett, megkereste őket azzal, hogy tárgyaljanak. A két nemzetiszocialista vezér azonban kijelentette, hogy sem Hitlertől, sem a­ párttól nem kaptak megbízást arra, hogy Schleicherrel tárgyalhassanak és így legnagyobb sajnálatukra Schre­cher­­nek rendelkezésére nem állhatnak. A két vezér azonban azt ajánlotta, hogy amennyiben Schleicher a párttal tárgyal­ni óhajtana, lépjen közvetlen összekötte­tésbe Hitlerrel. Schleicher nagyon zokon vette ugyan ezt a merev el­utasítást, de ennek ellenére is kénytelen volt a tanácsot megfogadni és Hitlert Berlinbe invitálta. Berlinben úgy tudják, hogy Hitler a meg­hívást nem utasít­ja el, Schrei» l­errel talál­kozni fog ugyan, de ez a találk­ozás bizto­san eredménytelenül végződik. Hitler Semmiesetre sem egyezik m­eg Schleicherrel és igy Schleichernek sem marad más útja-módja, minthogy meg­bízását Hindenburgnak visszaadja. Ez esetben aztán tényleg és hűiét Pa­pén következik. Vannak, akik azt állítják, hogy Papén kinevezése már holnap megtörténik. 50 százalékos utazási kedvezményt ad a­­ ÍR a lipcsei vásárra utazóknak Bukarest, november 29 A vasúti vezérigazgatóság rendeletileg ötven százalékos utazási kedvezményt biztosított azoknak, akik 1933 március 3 és 15 közöt­t a lipcsei minta­vásárra utaz­nak. * A kedvezmény visszautazáskor érvé­nyesíthető, amennyiben a megőrzött és a minta­vásáron is lepecsételtetett jegy vis­szafelé érvényes a kiindulási állomásig. A kedvezményt az országon átutazó ide­genek is élvezhetik. Harminchárom milliós vagyont akart szerezni a gyilkos bukaresti ügyvéd Bukarest, november 29. A bukaresti kettős gyilkosság ügye a gyil­kos ügyvéd minden ravaszkodása és köntör­falazása ellenére, a teljes tisztázás felé halad. A nyomozást vezető hatóságok ma hivatalos jelentést adtak ki, amely megcáfolja azon híresztelést, hogy Nicolaescu ügyvéd összes eddigi vallomásait visszavonta volna. Tény, hogy vallomásai telve vannak ingadozással és visszatáncolással, de végeredményben egyre jobban megtörik és fokozatosan ha­lad előre a beismerés útján. Eddig szóban, sőt írásban is többször beis­merte a bűntény értelmi szerzőségét s míg előbb azt bizonygatta, hogy az egész gyilkos­ság gondolatát a soffőr vetette fel először, most már bevallja, hogy ő volt a felbujtó. De eddig az éjj­l-nappal folyó vallatások és keresztkérdések ellenére sem vállalja azt, hogy saját kezével hajtotta végre a kettős gyilkosságot. Viszont a soffőr a bűntett idejére alibit igazolt és mondhatni, teljesen gyanún kí­vül áll. A vizsgálat még számos érdekes adatot de­rített ki az infernális tragédia hátteréről. Először is kiderült, hogy Boteanu asszony vagyona kerek 55 millió lejre rúg, teljesen adósságmentes, tiszta va­gyon, amelyre az öregasszony még az adót is kifizztte 1952 végéig. Nicolaescu jól tudta, hogy milyen nagy té­tért vállalta a bűn kockázatát. Megállapítást nyert továbbá, hogy Nicolaescu a soffőrnek az asszonyok meggyilkolására vonatkozó ajánlatot először az Olimpia asszonnyal va­ló házasságkötése után két napra tette. A harmadik megállapítás, hogy Nicolaescunak még régebben volt egy menyasszonya, aki uzsorakölcsönt vett fel Boteanu asszonytól. A dologból per lett és Nicolaescu a leány vé­dője gyanánt, a bíróság előtt ismerkedett meg az egykori bordélyháztulajdonosnővel. Nemsokára meghalt a régi menyasszony s ekkor jött létre a házasság Boteanu asszony unokahuga, Olimpia és az ügyvéd között. Ennek a frigynek természetesen semmi sze­relmi alapja sem volt: az asszonyok polgári nevet és társadalmi állást kívántak egy fia­tal ügyvéd útján, Nicolaescu pedig pénzt

Next