Bukaresti Lapok, 1933. január (2. évfolyam, 1-24. szám)

1933-01-01 / 1. szám

Egyes szám­ára 5 l­j Magyarok­: II.ÉVFOLYAM BUK­AREST, 1933 JANUÁR 1. VASÁRNAP SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: BUCURESTI.­­ ERDÉLYRÉSZI SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVA­TAL: BRASOV-BRASSÓ, STRADA REGELE CAROL 55-58. SZÁM. — TELEFONSZÁM- 82 és 177 ■ [UNK] [UNK] FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP ELŐFIZETÉSI DÍJAK BELFÖLDRE:: HAVONKÉNT (HÁZ­HOZ KÜLDVE) 100 LEJ. - MAGYARORSZÁGON NEGYED­­ÉVENKÉNT 14 PENGŐ. — A TÖBBI ORSZÁGOKBA NE­GYEDÉVENKÉNT 400 LEJ. - EGYES SZÁM ARA 4 LEJ 1. SZÁM Új esztendő, s vers szerint vigságszerző, a valóságban sem­­m jel arra, hogy a vigságból valami meg is valósul. Az elmúlt év azz­al zárul, hogy a legna­gyobb halálgyár megvásárolta a béke legna­gyobb lapját A megértés, a kiengesztelődés szólamait azok diktálják majd ott is, akik máshol eddig is diktálták. Ilyenkor az egész világon mindenütt re­ményteljes lélekkel énekelnek ifjak és öre­gek; az ember lényegében optimista, szeret és tud remélni, csak tanulni nem tud és nem akar. örök és elmúlhaatatlan játék füvik az al­kalmakkal. Naptári parancsszóra mindig ha­­landók vagyunk vigadni. Napjaink vannak. Tegnap karácsony, amikor gyermekes hittel és szent naivitással gügyögjük, nagy béke és békesség. Eljátszadozunk a szimbólumokkal, felengedünk, elfeledünk és eltakarunk min­dent. Néhány kis gyertya­szál fényét meny­­övei világosságnak erősítjük. Kis narkotiku­mok hatása alatt nem akarunk tudni róla, hogy az uj pásztorok uj szenteket parancsol­nak ránk és az uj jászolban ágyú, gáz és ha­­'ál készül. Uj esztendö... vigságszerző , vígasztalnak bennünket a kántálók és hiszünk is nekik, holott halljuk a másik éneket, amely hosszú évek óta szól. A régi háború óta egyetlen ko­moly munka folyt a világban, kiépíteni az új háborút Nyíltan csinálják előttünk a vérre menő gi­gászi hazárdjátékot. Nem leplezik, már nem is mondják, hogy a háború csak eszköz, hazug és kegyetlen sovén célok érdekében. A háború már nyílt cél magáért a háborúért. Lehet-e az uj év vigságszerző, amikor az emberiség sorsa egy új világdinasztia hatalma alá került. A fegyver- és municiógyárosok járma alatt nyögünk. Az ágyúgyárosnak nem lehet érdeke, hogy a német—francia viszály elsimuljon. A mu­­níc­ió bolt érdeke azt követeli, hogy csak épül­jenek az egyre magasabbra húzott vámfalak. Szigetelőd­jenek csak el egymástól a nemze­­tek, mert ebből a szörnyű elzárkózottságból érlelődik ki a lelkiállapot, amely inkább a halált, mint ezt az életet akarja folytatni. Aki látni akar, régen láthatja, hogy a világ urai úgyszólván a világ minden országában tábornokokat kommandírozott a legfontosabb civilposztokra. Nemzetközi katonauralom és ellenőrzés alatt dolgoznak a világ parlament­jei. Egy megmozdulás és vége a parlamentes­­dinek. Az elmúlt évek nagy politikai feladata volt lekompromittálni a demokrácia gondola­tát. Katonai gyámság és felügyelet alá he­lyezték mindazokat, akik zavarhatták az ágyugyárosok kalkulációit. Belső és külső ro­hamcsapatok terrorizálták le mindenütt azo­kat, akik kicsit, vagy nagyon a béke és ki­­engesztelődés céljait szolgálták, vagy akarták szolgálni. Ennek a meggyúrási folyamatnak, ennek az egyetlen komoly feladatnak, — úgy látszik, — már a végső megoldásához közelednek. Az üzleti befektetés hasznosítási ideje kö­vetkezik. Komplikált és nehéz üzlet a mu­níció. Nem könnyű eladni. De egyszer el kell adni és el fogják adni, így akarják megol­dani a munkanélküliséget is. Az évek óta sínylődő asztalos és kovács ru­hához és kenyérhez jut arra a kis időre, amíg az ágyúgolyó plaszk­ozása teljes befejezést nyert Újesztendő vigságszerző? Igen. Ha a tömegek szeme kinyílik és sa­ját maguk veszik kezébe sorsuknak intézését. Lehet, hogy 1933. ezt fogja hozni. Akkor boldogan és felszabadultan kántál­­hjt­n­k a jövendő elé. ... c Wk Enyhülés az olasz-román viszonyban Rövidesen megkötik a barátsági szerződést M­­i»énz«iőf9BmiBai$zi@r válaszo­lum­annak Bukarest, december 30 Az olasz—román kapcsolat, amely az utób­bi hetekben kiélesedett, a legújabb jelentések szerint enyhülőben van. Ez üggyel kapcsolatosan tegnap a pénzügy­miniszter a következő hivatalos kommünikét adta ki: „Római kereskedelmi attasénk értesítet­te a kormányt, hogy az olasz kormány hajlandó január hónap folyamá­n Romá­niánál klíring-egy­ezményt léptetni életbe, a lej hivatalos jegyzésének alapján s ama körülmények között, amelyek figyelembe­vételével a bukaresti tárgyalások folytak. A román kormány kereskedelmi atta­sénknak utasítást adott az egyezmény megkötésével kapcsolatban.“ Ez új fordulat következményeképpen a ro­mán kormány valószínű­leg feloldja a blokád­ra vonatkozó rendeletet is, amint hasonló eny­hítő intézkedés várható Olaszország részéről is. Bukaresti értesülések szerint a román kor­mány kezdeményezésére indultak a barátsági szerződés megújítására vonatkozó tárgyalások is, amelyek kedvező mederben haladnak előre. Emlékezetes, hogy Junian, volt igazságügy­miniszter néhány nappal ezelőtt előadást tar­tott Brassóban, amelyen a válságból kivezető útnak a lej restabilizációját jelölte meg s egy­ben bizonygatni igyekezett azt, hogy a lej mai, hivatalos jegyzése fiktív. Erre vonatkozólag a pénzügyminisztérium a következő hivatalos közleményt bocsátotta ki­,.Egy Brassóban tartott előadásán G­rigo­re Junian képviselő folytatta azt a kampányát, amelyet a lej restabilizációjának nevez, né­hány olyan állítást kockáztatva meg, amelyek nem felelnek meg a valóságnak. Így azt erősítette, hogy a Román Nemzeti Bank kérésre már nem cseréli be a lejt devi­zára, csak bizonyos mértékig, ám­ következtet­­vén ebből, hogy a lej stabilizációja már nem létezik. Ha a Banca Nationala nem cs­réli l­e a lejt kérelemre, ezt nem a saját kezdeménye­zéséből csinálja, hanem az állam egyes, a Banca Na­­tionala deviza- és aranykészletének kimerülé­sét megakadályozni akaró pénzügyi intézke­déseinek következményeképpen Nagyon kevés kivétellel csaknem minden or­szágban hasonló intézkedést léptettek életbe és sehol sem akadt felelős politikus, aki eb­ből a tényből azt a következtetést vonta vol­na le, hogy hazája nemzeti pénzének stabili­zációja nem létezne többé. Tételének igazolására Junian hivatkozik ar­ra, hogy Olaszország visszautasítoffa­ a klí­­ring-egyezmény megkötését, a lej törvényes jegyzésének alapján. Értesültünk arról, hogy az olasz kormány belátta a román álláspont helyességét s beleegyezett abba, hogy a Sei­­ring-egyezmény a lej törvényes kurzusán köt­tessék meg. Junian megemlíti még a Banca Nationala­­nak azt a rendeletét is, amellyel a lejt kül­földön masszív tömegekben felvásárolta. A Banca Nationala nem adott ki hasonló rendeletet, azonban egyes személyek üzérke­désére, akik effektív lejt vittek ki s adtak el külföldön, a Banca Nationals azzal válaszolt, hogy néhány nagyobb külföldi bankjegykibo­csátó intézetet utasított a kínált tejnek korlát­lan mennyiségben történő fel­vásárolására, a­minek eredményeképpen a spekuláció hama­rosan végetért. Lugosianu miniszternek a külföldi orszá­gokban folytatott tárgyalásai kétségen kívül kellemes eredményekkel biztatnak. Erre a kel­lemetességre azonban a magánosok, pontosab­ban a köztisztviselők alaposan rá fognak fi­zetni. Ugyanis a kormány, mint tegnap rövi­den már jelentettük is, nagyarányú tisztviselő elbocsátások tervével foglalkozik, mégpedig egyenesen genfi utasításra. A Népszövetség pénzügyi bizottsága kevésnek tartotta a kor­tegnap Maniu miniszterelnök vezetésével is­mét ülést tartott, amelyen Madgearu pénz­ügyminiszter javaslatára elhatározták az ál­lamszervezet egyszerűsítésére vonatkozó mun­káitok megkezdését A gazdasági bizottság helybenhagyta a Jugoszláviával a Béga-csa­­tornára vonatkozólag létrejött egyezményt. Majd az olasz—román klíring-megállapodás és a párisi petróleumkonferencia problémakö­re került megvitatásra. Mirto közlekedésügyi miniszter a CFR-nek üzemi anyaggal való el­látásáról tájékoztatta a gazdasági bizottsá­got. A BELPOLITIKA LEGÚJABB HÍREI Bukaresti szerkesztőségünk telefonálja lap­zártakor, hogy a miniszterelnökség ma a kö­vetkező kommünikét adta ki: „Egyes újságok Madgearu pénzügymi­niszter ellen a miniszterelnökségnek az olasz kölcsönnel kapcsolatosan kiadott Megemlítjük ezeket a dolgokat, hogy így nyilvánvalóvá tegyük a közvélemény előtt, mily rossz szolgálatot tesz hazánknak a Ju­­nian által folytatott kampány, amely nem számol a bizalmatlanságnak azzal a következ­ményeivel, amelyeket önkéntelenül is életre­­hív a közvéleményben." Eddig a pénzügyminisztérium nyilatkozata, amely nyilván első stációja egy széleskörű s immáron hivatalos jellegű vitának­­mány által eddig foganatosított csökkentése­ket és adóemeléseket. Tehát jön a fekete le­ves! A kormány máris megkezdette az összes minisztériumok munkamenetének egyszerűsí­tésére, valamint az államtól függő intézmé­nyek és autonóm pénztárak leépítésére vonat­kozó munkálatait, amelyek végeredményben csomó hivatalnok utcára kerülését fogják ma­guk után vonni. nyilatkozata ürügyén kampányt vezetnek oly értelemben, mintha ez a nyilatkozat a pénzügyminiszter ellen irányulna. E kampánnyal szemben a miniszterelnökség leszögezi, hogy nyilatkozata távolról sem irányult Madgearu ellen, aki egyébként a deklarációt még megjelenés előtt betekin­tette.“ A bukaresti sajtó értesülése szerint Vajda legutóbbi bukaresti látogatásának alkalmával meglátogatta az egyik szanatóriumban bete­gen fekvő Goga Oktáviánt, akivel hosszasan elbeszélgetett. A lapok e vizitet politikai je­len­őségű­ eseménynek tekintik s a kormány és Goga között a helyzet enyhülését jósol­ják. Lugosianu kereskedelemügyi miniszter szom­baton este érkezik vissza külföldi útjáról a főv­árosba, ahol két napot fog időzni és ismét kiutazik Genfbe. Leépítés A kormány legfőbb gazdasági bizottsága ­ francia kamara minis­ben szavazza az osztrák kölcsönt A képviselőház a kölcsön-garanciát már elfogadta Paris, december 30 A francia képviselőház mai ülésén az osztrák kölcsön garanciájának kérdését tárgyalták és a parlament a felajánlott garanciát el­fogadta. Az elfogadás kérdésében szavazás volt, a­melynek során az elfogadás mellett 141, ellene pedig 18­ szavazat esett. A B.­L idevonatkozólag jelentette már, hogy Párisnak nem sok kedve van ahhoz,­­ hogy az osztrák kölcsönben részt vállaljon­­ és hogy maga Gheron pénzügyminiszter is odanyilatkozott, hogy ez a politikai köl­csön lényegében őt nem is érdekli. A pár­tok nagy része ugyancsak ellene van an­ 1

Next