Bukaresti Lapok, 1933. április (2. évfolyam, 75-99. szám)

1933-04-01 / 75. szám

2. oldal 81. E. A képviselőh­ázban a csütörtöki ülésen ismét hatalmas és minden eddiginél ellenségesebb botrány volt a Skoda-üggyel kapcsolatban. Az ülés első szónokai a költségvetés részleteihez szóltak hozzá- Egyszerre csak felállott Cali­­nescu belügyi alminiszter, aki felolvasta az öngyilkos Popescu tábornok hátrahagyott le­veleit. Illetve csak fel akarta olvasni, mert ebben a szándékában az egyesült ellenzék elemi erejű felháborodással akadályozta meg. — Hogyan jönnek most ide ezek a levelek? Hiszen most a napirendet tárgyaljuk! Miféle súlyos sérelme ez a házszabályoknak? — hangzott minden oldalról. A vihar oly erőteljes volt, hogy az ülést fel kellett függeszteni. Nyitás után Junian emelkedett szólásra: — A Skoda-ügyben nem akartam interpel­lálni, mert láttam, hogy végül lefogták Za­­letzkyt és meg voltam győződve arról, hogy a kormány komolyan akarja lefolytatni a vizsgálatot a többi bűnösök kézrekerítésére. Ez az eljárás azonban, ahogyan a parlament elé hozták az öngyilkos generális leveleit, ahogy a kormány a halott emlékével akarja magát védelmezni... A botrány kiújul és olyan zaj keletkezik, hogy Junian nem tudja folytatni beszédét. Szavai csak alig-alig hallatszanak.­­ A leveleknek ez a házszabály ellenes fel­olvasása oly súlyos sérelem, oly jellemző ak­tus, hogy végül is idekényszerít a tribünre, hogy kimondjam, a kormánynak összekötte­tései voltak ezzel a Zaletzkyvel — Le vele! — kiabálják a többség padso­raiból. A zaj pillanatra sem szünetel, úgy, hogy a szónoknak csak a szájmozgása látszik. Mikor Junian végez, Inculet liberális áll föl és ő is támadja a kormányt a levelek fel­olvasása miatt. Calinescu államtitkár: A felolvasás egyálta­lában nem volt házszabályellenes. Én nem mondottam szónoklatot, hanem egyszerűen aktákat olvastam csak föl. A kormány oly súlyos ügyben, mint amilyen ez a Skoda-ügy­ is, jogosult erre. Egyébként is az ellenzéki urak kérték azt, hogy terjesszük a parlament elé a Zaletzky-ügy összes dokumentumait... Leon (lupista) akar beszélni az ülésről tá­vollevő Lupu helyett, de még mielőtt meg­kezdené mondókáját, Popa többségi feléje kiált: — A Lupu-pártnak nincsen erkölcsi jogo­sultsága ebben az ügyben felszólalni. A vihar erre megismétlődik. A kedélyek lecsillapodásával Leon élesen támadja a kor­mányt. Szavaira Voicu Nitescu miniszter fe­lel. Visszautasítja azt a vádat, mintha a kor­mánypártnak összeköttetései lettek volna ezzel a Zaletzkyvel. Ezt éppen a vádaskodó Juniánnak kellene tudnia leginkább, hiszen néhány hónappal ezelőtt még ő is a kor­mánypárt tagja volt. Junian: Igaz. Az is igaz, hogy ismertem Zaletzkyt. Két évvel ezelőtt találkoztam vele. De akkor még senki sem sejthette, hogy ki ez az úr. Láttam most Zaletzky jegyzeteit s azokból meggyőződtem arról, hogy a kor­mánypárt több vezető tagjával benső viszonya volt. A beszédek állandó viharok között zajlanak le s a szónoklatokat alig-alig lehet érteni. Az ülés belenyúlik a késő éjszakába. Ismét nagy botrány volt a ka­marában a Skoda-figy miatt Juniati súlyos támadása és vádjai a kormány ellen « A szászrégeni halálos testvérháború egyik epizódja a bíróság előtt Marosvásárhely, március hó 31 Szászrégenben a múlt év június 14-én játszódott le az a borzalmas tragédia, a­mely akkor egész Erdélyt napokig izga­lomban tartotta. A város leggazdagabb polgárának, Kosch Györgynek, egyik fia, Kosch Oszkár földbirtokos lelőtte fivérét Kosch Károly dr-t, ennek a feleségét és önmagával is végzett. Ennek a testvéri h­áborúságnak egyik kö­vetkezménye került most tárgyalásra a mrosvásárhelyi törvényszéken. Az öreg osch György ugyanis pert indított me­nye, a testvér­gyilkos és öngyilkos Kosch Oszkárné ellen és visszakövetelte tőle azt a 600 ezer lejt, amit Kosch Oszkár a birtok elosztása során kapott. A bíróság nem hozott döntést, mert az özvegy ügy­védje illetékességi kifogással élt. A magyar beruházási kölcsön a felsőházban Budapest, március 31. A magyar felsőház ma megszavazta az 50 millió pengős államkölcsönt. A szavazás előtt Imrédy pénzügymi­niszter beszélt és kihangsúlyozta, hogy ez az ötvenmilliós kölcsön csak szerény kezdet azokhoz a tervekhez képest, ame­lyeket az állam talp­raállítása érdeké­ben meg kell Va­lósítani. A gazdasági életnek — mondotta — sem az infláció, sem a defláció jelszava nem adhat vé­delmet. A külföldi adósságok kérdéséről szó­lott még a pénzügyminiszter és megál­lapította, hogy a jelenlegi hangulat nem alkalmas arra, hogy ezt a kérdést a híd­földdel véglegesen letárgyalják. Ha a nemzetközi feszültség enyhül, szerét ejti annak, hogy ezek a tárgyalások is meg­kezdődjenek. Sikeres bemutató a budapesti Magyar Színházban Budapest, március 31. A Nemzeti Színházban érdekes sajtóbemu­tató volt csütörtökön délelőtt Somogyváry Gyulának, a rádióból is jól ismert Gyula di­áknak mutatták be három egymásba kapcsoló­­dó egyfelvonásosát „Kitagadottak“ cím alatt. Az egyfelvonásosok a magyarság legnagyobb három emigránsának: Thökölynek, Rákóczi­nak és Kossuthnak az alakját mutatták be. A darab, vagy inkább darabok igen nagy sikert arattak a bemutató előadáson. Még a sajtóbemutatók kényes igényű közönsége is több ízben nyiltszíni tapsban tört ki. Színházi körökben úgy jósolják, hogy a „Kitagadot­takénak hatalmas színházi sikere lesz. Elkészült az árverések felfüggesztéséről szóló javaslat Bukarest, március 51. Az árverések felfüggesztéséről szól­örvényjavaslatot a kormány már a leg­felsőbb törvényjavasló bizottság elé ter­­jesztette véleményezés céljából. A javaslat részletei még ismeretlenek. 765 millió pengő a magyar költségívelés Budapest, március 51. A magyar minisztertanács egyhangúlag elfogadta azt a költségvetési előirányza­tot, amelyet a pénzügyminiszter a tanács elé terjesztett. Értesüléseink szerint a költségvetési előirányzat 765,770 mil­lió pengőre rúg. A pénzügyminiszter a minisztertaná­cson hangsúlyozta, hogy az állami költ­ségvetési keretet az állam a lét veszélyez­tetése nélkül jobban szűkíteni nem le­hetett. Laput tíz napra ki akarják zárni a kamarából Bukarest, március 31. Laput, akit a kamara fegyelmi bizott­sága elé utasítottak, mert a szerdai ülé­sen összetűzött Pap­ Csicsó elnökkel, a bizottság a kamarából 10 napi ki­zárásra javasolja. Az ügyet, előrelátható botrányok között, pénteken tárgyalja majd a képviselőház. £ gy pesti lap szerint: a­ cseh, román és osztrák fások korl­llt terveznek Magyar­­ország ellen Budapest, márcus 31 Az Új Nemzedék jól értesült forrásra hivatkozással azt a hírt közli, hogy­­ a cseh—román és osztrák fátemelők és faexportőrök kar­tellbe akarnak tömö­rülni a magyar fogyasztópiac ellen. Ennek a kartellnek az a terve, hogy Ma­gyarországgal szemben megdrágítja a fát, mert Magyarország a kötött kereskedelmi szerződésekben kötelezve van arra, hogy ezektől az államoktól egy bizonyos fa­mennyiséget is átvegyen. Az akciót, a tömörítést, a keleti álla­mok fakartellje, a bécsi Comptoir de Bois irányítja. Hir szernt a cseh kormány néhány hét­tel ezelőtt megbízást adott Körnernek, az ismert fakereskedőnek arra, hogy a cseh állami erdőségek faanyagát külföldön el­helyezze. Körner áll ennek az akciónak élén , amelyet természetesen a cseh kor­mány is támogat, mert azt reméli, hogy így eladás tárgyává tett famennyiségét jobb áron tudja értékesíteni. Jelentések szerint Körnerék ebben a kérdésben puhatolództak már Erdélyben is és Magyarország most kíváncsian vár­ja, hogy Erdély, amelynek Magyarorszá­gon nagy kereskedelmi érdekei vannak, miképpen reagál a cseh-osztrák ajánlatra. Marun Bukarestbe érkezett Bukarest, március 31. Maniu csütörtökön este hét órakor Bu­karestbe érkezett. Az állomáson sokan várták, közöttük Vajda miniszterelnök is. 193­5. április í A német tőzsd­ések és mozisok cáfolják az anti­szemita kilengéseket Budapest, március 31. A budapesti tőzsde tagjai ma egyre­­másra olyan értelmű Németországban feladott táviratot kaptak, amelyek el­mondják, hogy a németországi antiszemi­ta zavargások nem egyebek, mint merő kitalálások. Ezek az üzletbarátok táviratukban közlik magyar ügyfeleikkel, hogy ezek a vad hírek csak ártanak a németorszá­gi zsidóknak és éppen ezért azt kérik, hogy azokat Magyarországon üzleti kö­rökben üzletfeleik cáfolják meg. Ugyanilyen távirtokat kaptak a ma­gyar filmkölcsönzők is a német filmvál­lalatoktól és filmkölcsönzőktől és ilyen táviratokat küldöttek a német gabona­­importőrök a magyar gabonaexportőrök­nek is. Két felségsértési per a temesvári Tábla előtt Temesvár, március 31 A temesvári Tábla Müller Kálmánnak, az ismert baloldali munkásvezérnek és társainak felségsértési perében ma jog­erős, elvi jelentőségű döntést hozott. 1930. június 8-án a tanács alakuló gyű­lést tartott, amelyen a 12 kommunista ta­nácstag a király éltetésekor nem állott fel. Ezért a tanácsból kizárták őket és megin­­dítotték ellenük a felségsértési eljárást, a­melynek során Müllert két havi, Töpfer Pétert négy havi elzárásra ítélték. A har­­madik vádlott, Leynitz Árpád Párisba szökött. A Tábla Totirescu-Lambrino-Tigaianu tanácsa ma elfogadta dr. Bürger és Mátéi Simion ügyvédek érveit és kimondotta, hogy a nem-felállás még nem felségsértés, legfeljebb nevelés hiánya. Miután a neve­letlenségre nincsen paragrafus, a Tábla a vádlottakat, akik négy hónapot ültek vizsgálati fogságban, felmentette. Az ítélet jogerős. A fenti tanács­ előtt egy másik felség­sértési per is tárgyalásra került. Ebben az ügyben éppen úgy, mint az előzőben is — Boen Sever, a nemzeti­ parasztpárt bánsá­gi vezetője volt a feljelentő. Ber­na Petre brassói esperes 1951 január 15-én tartott beszédében hevesen kikelt a tisztviselői fi­zetések redukciója és az áldozati adó el­len, hangoztatván, hogy 8500 lejes havi jövedelméből ő nagyobb áldozatokat hoz az országnak, mint a király, aki hatalmas jövedelme után nem adózik. A román esperest a temesvári törvény­szék felmentette. A táblai tanácsban vé­leményeltérés merült fel és ezért a döntést április 6-ra halasztották. Japán minden áron megtartja a német gyarmatokat Tokió, március VI. Japán újabb politikai frontot vett. Japánnak voltaképpen most, hogy kilépett a Népszövetségből, vissza kellene adnia azo­kat a volt német gyarmatokat, amelyeket a versaillesi békeszerződés megkötése után a Népszövetség Japánnak azzal bocsátott át hogy Japán kormányozza ezeket a gy­a­rmato­kat, mintha tulajdonai lennének. A Népszö­vetség mandátumával egyidejűleg azonban ki­hangsúlyozta, hogy ezek a gyum­atok nem­ Japán tulajdonai, azokra Japán igényt nem tarthat és így az, hogy birtokba veszi őket nem egyéb, mint a Népszövetség átmeneti jel­legű megbízása. Japán, most, hogy a Népszövetségből kilé­pett, ezeket a volt német gyarmatokat tovább­ra is meg akarja tartani és azt mondja, hogy egyrészt szüksége van ezekre a gyarmatokra, másrészt meg történelmi jogcíme van ezekhez a földterületekhez. Japánnak ez a magatartása rendkívül éles hangulatot teremtett. Európa ezt a rabuliszti­­kát nem veszi szó nélkül tudomásul és ezt Japán is jól érzi. A japán diplomácia éppen ezért most hirtelen fordított egyet a köpe­­nyegen. Új jogi álláspontra helyezkedik és már nem történelmi jogaira hivatkozik, ha­nem azt mondja, hogy mindazideig nem bocsáthatja ezeket a gyar­matokat a Népszövetség rendelkezésére, a­míg Berlin azokra igényt tart. Japán tehát beleavatkozik az európai álta­lános felfordulásba és a Csendes-óceáni gyar­matok végleges birtoklásának kérdésével még jobban elmérgesíti azt a helyzetet, amely Né­metország és Európa többi államai között van. j

Next