Bukaresti Lapok, 1933. július (2. évfolyam, 147-172. szám)

1933-07-02 / 147. szám

> üÖfO 7 Egyes szám ára 5 lej Magyarországon 20 fillér SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL BUCURESTI. ISTRADA SFÂNTA MINA NO 9.­­PRIN CALEA CALARASILORI - TELEFONSZÁM NO 337-31 FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP II. ÉVFOLYAM ELŐFIZETÉSI DÍJAK BELFÖLDRE: HAVONKÉNT (HÁZ­HOZ KÜLDVE) 80 LEJ. - MAGYARORSZÁGON NEGYED­ÉVENKÉNT 14 PENGŐ. - EGYES SZÁM ARA 4 LEJ. BUKAREST, 1933 JULIUS 2, VASÁRNAP 147. SZÁM nahédidők egy állam élén Nem öröm a számunkra, hogy maradék nél­kül igazunk lett, gyönge vigasz, hogy az itt­honi hangosak és uszítók takaródót fújnak a hitleri megváltással szemben. De megnyug­vás és elégtétel, hogy a megvakuló szemekbe mi injekcióztuk már nagyon korán a gyógy­szert. A lejtőn nincs meállás. A hitleri programul­j a zsidóktól a katholikusokig ivei. Kiáltottunk a német veszély példaadó ször­­­nyüsége ellen. Sajnos, ezerszer sajnos, hogy nekünk lett igazunk. Amit a harmincéves háborúban Wallenstein, Tilly és Gusztáv Adolf elérni nem tudott, azt a mai Németországban, a mindenkinek min­denki ellen való háborújában egy-két rende­lettel és kiáltvánnyal akarják elintézni Hit­lerék. Felfalták a marxizmust, az acélsisakot, Hugenberget és a bajor néppártot, még csak a centrum van hátra. De ki kételkedik benne, a centrum is sorra kerül, mert evés közben jön meg az étvágy. Hogy a kampóskereszt már meg is emésztete volna a pártok, eszmék, világnézetek és szemléletetek eddigi Németor­szágát, azt maga a pöffeteg gyomor se hiszi, de a jelszó ma „Totalität“ és ez egy erőteljes lépéssel több, mint a Gleichschaltung. Már nem összehangolni és egy színesíteni­ akarnak, ezen rég túlvannak Hitlerék, ők az uralom teljességét követelik. És követelhetik joggal, mert nincs aki ellenkezzen és ellenálljon, h­a ők ma azt mondják: totalitás, ak­kor ez a to­talitás már annyi, mintha meg is volna. A hatalom az övék, a szurony az övék, a jog az övék, a felelősség az övék. Itt senki semmibe beleszólni nem tud és nem fog, mert ha mer­né, szembetalálná magát a győzelmes, mindent lehengerelő forradalommal. Hogy mit fognak csinálni ezzel a totalitás­sal, még ők maguk se tudják. Ezeknek az esz­meszegény embereknek halvány ideájuk sincs arról, mi egy gondolat, de azért handaban­­dáznak és hajvágásoznak minden és mindenki felé. Ők megsemmisítik a marxizmust és meg­csinálják a szocializmust. Megölik a kapita­lista gazdálkodást és megmentik a kapitaliz­must. Kiirtják a régivágású nacionalizmust és megcsinálják az újat. Tönkreteszik a kato­licizmust, felborítják Luther protestantizmu­sát is és teremtenek egy új vallást, amely a büszke északi fajnak egy új istent, új tízpa­rancsolatot és századokra szóló dogmákat ad. Sokat akar a szarka, de nem bírja a farka Szegény dilettánsok, akik May Károly kalan­­dorregényein, a Bőrharisnyán és a Winnetoun nevelték a fantáziájukat, most rászabadultak egy hatvanötmilliós népre és kísérleteznek ve­le. Fogalmuk sincs, hogy mit fognak csinál­ni, de azt aztán megcsinálják százszázaléko­san, egészen a totalitásig. Kezdték a zsidóir­tással, egy félmilliós kisebbségnek megüzen­ték a harcot életre-halálra. Mit értek el vele? A világ felszisszent, a hunokat emlegette me­gint, akiket pedig tizenkilenc óta igyekezett erőnek­ erejével elfelejteni. A világbojkott hangosan indult, s ma már minden hangosság nélkül dolgozik csendben, de rendszeresen a hitleri Németország ellen. Ma már minden or­szág profitál belőle, csak Németország lesz egyre szegényebb. A német kivitel mérlege a birodalmi statisztikai hivatal minden színesí­tett és totalizált potemkin-számadatai ellenére ,s katasztrofálisan zuhan hónapról-h­ónapra is ezen a téren Schacht birodalmi bankelnök zsenialitása se segít, hogy ő bizony csak ak­­kor fizeti meg a magántartozásokat a kül­földnek, ha ez a külföld fokozottabb mérték­ben vásárol. De a külföldnek nincs különösebb kedve a botcsinálta vevő szerepére és Hitlerék nemcsak a bojkottal, de az autarkiával is csak a tulajdon piacaiknak ártottak, anélkül. l,o­'' önmaguknak használtak volna. mi is volt az elgondolás, ha ugyan ezt a komoly szót alkalmazhatjuk a hebehurgya nacionalista nemzetgazdászok mentőötletére. Még Hugenbergék állították fel a tételt a né­met nagybirtok és a falu megmentésére, hogy Németország csak akkor lesz igazán erős, ha százszázalékosan ellátja önmagát mezőgazda­sági termékekkel Új vámokat rendszeresítet­tek a gabonára, a marhára, a vajra, gyü­mölcsre, tejre, főzelékre, kever­ési kényszert vezettek be a tömegek zsírjára, a margarinra, megdrágították a kenyeret, a húst, a cukrot és nap-nap után egyre gőgösebben mondják: Es ist­erreicht. Végre elérték, hogy a német nép ellátja önmagát és ha tovább is így megy, még fölöslegeik is lesznek az agrárproduktu­­muk terén és nézhetnek át az uj ipari álla­mokba piacok után. Ezt úgy kell érteni, hogy az egyre szegényebb német nép egyre beljebb húzza a nadrágszíjat, egyre kevesebbet fo­gyaszt s amit a nép meg nem vásárolhat, az a statisztika áldott fölöslegének számít. Ezzel az autarkiával azonban sikerült a még megmaradt német kivitelt is veszélyeztetni, az utolsó piacokat is bizonytalanná tenni. Né­metország híres ipari ország­a volt, a német festék, a német gyógyszer, e re­t­t műszerek, a német gépek meghódították a világot, alig volt a földnek egy zugocskája, ahol ne ismer­ték volna a mondatot, az egyetlent, amely Angliában készült s a német árut kínálta s dicsérte: Made in Germany A mondatot most lefordították nacionalista nyelvre: Deutsche Ware. Attól eltekintve, hogy az új védjegy­nek bojkottszaga van, a másik hitleri Német­országot is hirdeti. Azt a Németországot, a­mely fittyet hány mindenkire, a határokon belül és kívül is, amely azt mondja: mi ön­magunkra építünk, senki másra,­­*i is fenegye­rekek vagyunk, fütyülünk a tegnap gazda­sági tanaira, sőt vallási tanaira is, nekünk nem kell Isten, aki másokra is gondol, mint ránk s másokról is gondoskodni akar, mint rólunk. Hogy ennek a mentalitásnak mi lesz a vége? Németországot mindenki elhagyja, még az Is­ten is. Ha Hitleréket valami belső forrada­lom, vagy más elemi erő hamarosan el nem sodorja, Németország olyan szerénységnek néz elébe, amelyre csak az orosz és kínai éh­­ségkatasztrófák annaleszeiben van példa. Szo­morú prognózisa ez az egyébként dolgos, szor­galmas, jobb sorsra érdemes nép csaknem el­háríthatatlan jövőjének. ____ A rohamosztagosok körülzárták a nagybeteg Hindenburg palotáját • Hugenberg helyére a szélsőséges Schmitt­et, Darrét és Federt ültették, akik a nagyipar, a nagytőke és a nagybirtok ellen fordulnak A centrum nem tudja tovább a német kattintikus tömegeket megvédeni Hitler ki akar lépni az anyaszentegyházból — Bauer volt kancellárt is letartóz­tatták — Pfalzban és Ludwigshafenben már elkobozzák a katholikus vagyonokat Berlin, július 1. (...) Hitler kinevezése óta Németországban nagyobb esemény, mint Hugenberg bukása, nem történt. A horogkeresztes lobogó mellett még ott le­ngett a fekete-fehér-vörösi császári lobogó is. Hitler és Göring mellett ott „lengett“ H­ugen­­bng, Papén és Neurath. Hugenberg nincs többé. Ellenben az élen állanak: Schmitt—Darré—Feder és a hát­térben már jelenésére vár: Rosenberg. Papén és Hugenberg nem akkor tévesztet­ték el a dolgot, amikor Hitlerrel koalícióra léptek, hanem még január 20-án vétettek, a­mikor a hareburgi frontot kialakították. A nagyipari érdekeltségek, a nagy agráriusok, a konzervatív polgárság és a feudálisok annak idején lekesen tapsoltak a hareburgi össze­­szövetkezésnek és nem féltek többé Hitlertől és a nemzetiszocializmusnak már a gyakorlat küszöbén jelentkező teóriától. Igen, nagyon helyes: a nemzetiszocialisták 44,1 százalékos választási eredményéhez járuljon csak hozzá a Hugenberg-párt a maga 7,9 százalékos si­kerével, tegye lehetővé az abszolút többséget, mert ezzel végre megtörik a demokrata ra­dikális és marxista frontot. Sikerült is. A baloldali munkás- és középen álló polgári­ front eltűnt, de most eltűnőben a konzervatív nagytőkés, nagyagrár és nagy­ipari front is. Hugenberget Wipfett ® Göring — nem Hit­ler, hanem Göring! — a nyeregből. Papon maradhat, ha szállítani tudja Rómát és a németországi katholikus klérust. Mivel ezt szállítani nem tudja, szintén repül. Neurath, a külügyminiszter, eddig sem számított. A külügyminiszter otthon ült és Rómában Gö­ring tárgyalt. Ha meg politikai utakat kel­lett vágni, nem Neurathot küldötték London­ba, hanem Alfred Rosenberget. Neurathot ak­kor állítják félre, amikor akarják. Nemsokára akarják már. A párt-„totalitás" így valahogyan együtt. Még csak a centrum kellemetlenkedik­­ de csak annyira, mint a fogatlan vén oroszlán. Hugenbergnek és pártjának harakirijével elbukott a konzervatív polgári front is. Nagy és erős párt volt a német nemzeti párt. Ami pénz és vagyon még Németországban van, az benne testesült meg. Hugenberg maga is mér­hetetlen vagyonok ura. A most 68 esztendős­­ öregúr, mint szegény kis közigazgatási tiszt­­­­viselő kezdte. A karrierjét úgy indította, hogy elvette Adickenek, Frankfurt nagy hírnevű és nagyhatalmú főpolgármesterének leányát A kinek főpolgármester az apósa, az egy évre rá Frankfurtban már bankdirektor. Bankdirektor­ból aztán Kupp-direktor lett és a hábort az ágyugyár vezetésénél töltötte. Háború után politizál, Westarp grófot kimarja a német nemzeti párt éléről és közben­ megveszi a Scherl lapokat, az Universum filmet, az 41a hirdetési vállalatot, a Vera könyvkiadót. Ura lesz a Gelsenkircheni bányavállalatoknak, az Ostdeutsche Privatbanknak. Nagy ur lesz, nagy pénzű ur, aki Németor­szág nagytőkéjének élére áll. Most ledöntöttek és ezzel együtt ledöntötték a nagytőkét is. Az uj gazdasági miniszter, Schmitt a nagyipar ellen fordul, az új agrárminiszter, a híres és hírhedt Darré pedig megcsinálja a nagy földosztást. A kettőnek kezét meg Fe­der igazgatja, akinek a fasizmus sem elég in­­tranzingens. Feder az egész gazdasági rend­szert új alapokra akarja fektetni, olyan ala­pokra, melyeknek már semmi köze a kapita­lizmushoz. Teljesen és végleg eltűnik a fekete-fehér­vörös lobogó is. A llohenzollernek restaurálása ugyanis ugyancsak Hugenberg vállán nyugodott. Százszázalékosan császárpárti volt és ezért nem szerette Hindenburg. Becsülte, mint nagyeszű gazdaságpolitikust, aki már békében is titkos tanácsokat adott a mindenkori kan­cellároknak, de szeretni nem szerette. Fanyalogva vette annak idején tudomásul, hogy jönnie kell, mert különben százszázalé­kosan Hitler jön. Csak Hitler-féknek akarta és most nagybetegen — szinte halódva — tisz­tán látja Hindenburg, hogy a német biroda­lom összes fékjei töröttek. Egyedül és az élen ott áll Hitler—Göring— Feder—Rosenberg—Darré, a teljes hajdani müncheni sörház, hogy a világtörténelem má­sodik legnagyobb kísérletét megcsinálják. Az első tizenöt éve áll és él is valahogyan. Ez a második most évszázadokban remény­kedik. És okkal, hiszen mindenki a háta mögött, mert mindenkit ledöntött, aki vele szembe­fordult. Csak az a kérdés, hogy a ,,Ii­vók", ahogyan ebben az államegységben egy akara­tot mimélnek és édes mosolyt mosolyognak, mikor törnek ki a­­ föld alól, ahová lelkük­kel, érzésükkel és emberi jogaiknak követe­lésével elmenekültek. változatlanul wtalságos Az egész világsajtót bejárta a hír, hogy 11 indenburgot agyvérzés érte és állapota élet részé­vel­ A német kormány a hír fel­bukkanásának pillanatában cáfolta az elnök betegségéről elterjedt híreket. Hindenburg állapotáról ma is a legel­­lentésebb híreket kapjuk. Bécsi jelentések továbbra is hangoztatják, hogy Hinden­burg nagybeteg, eszméletlen és Neudeck­­ben fogoly. Ezek a jelentések arról szá­molnak be, hogy a neudecki kastélyt rohamosztagosok teljesen körülzárták és onnan lélek ki nem mehet s így arról, hogy a kastélyban m­i történik, semmit­ sem lehet megtudni. A zürichi lapok már egészen fantaszti­kus híreket is közölnek. Ezek szerint a jelentések szerint Hit­ler még orvost sem en­t el a nagyot meg Hindenburg mellé, mer­t az elnök elejé­re tör. Ezzel a» fantasztikus zürichi jelentéssel szemben a párisi lapok azt írják, hogy Hindenburg állapota valóban válságos Három napon át reménytelen volt a hely­zete, de az odaadó orvosi beavatkozás megmentette az életnek és az elnök már jobban van. Németországból ezzel szemben ma sem kaptunk Hindenburg álllapota felől sem magán, sem hivatalos jelentést. Az egyetlen jelentés, amely hivatalos arról számol csupán be, hogy M­inden­

Next