Bukaresti Lapok, 1933. július (2. évfolyam, 147-172. szám)

1933-07-02 / 147. szám

1933. julius 2. Elnapolták a leszerelési konferenciát Asc­us terminus : október 16 Genf, julius Tió 1 A leszerelési konferencia ma tartotta m­eg formális ülését. Az előzetes tárgyalá­sok során a konferencia vezető hatalmai már megállapodtak abban, hogy a lesze­relési konferenciát újból elnapolják . Ez alkalommal az elnapolás október tizenha­todikéig tart. A fiz a mai ülés formailag is pecsétet tett erre a megállapodásra­ Az ülés elején Henderson beszámolt londoni tárgyalásai­nak eredménytelenségéről. Nadolny, a német delegátus kifejtette, hogy az esetle­ges londoni kudarcért Németországot sem­mi felelősség nem terhelheti, mert Né­metország mindig kész leülni és tárgyalni. Nadolny kifejtette ezután, hogy Hender­son európai körútjáról sok eredményt nem vár. Ezután az amerikai, az angol és a fran­cia delegátusok szólalnak fel és azt kí­vánják, hogy halasszák el a leszerelési konferenciát. Siegler tábornok­ Magyaror­szág nevében az elhalasztás ellen foglal ugyan elvben állást, de gyakorlatilag ma­ga sem ellenzi a halasztást. Soroguna olasz delegátus csak úgy egye­zik bele a konferencia elhalasztásába, ha közben azért a hatalmak egymással a le­szerelés kérdésében közvetlenül tárgyal­nak. Ezután szavaz a konferencia és az elna­polás mellett dönt. A magyar delegátus a szavazástól tar­tózkodott. m. el Bernard Shaw megfeddi és kioktatja Hitlert A fasizmus védelme és a hitlerizmus ócsárlása — Az antiszemit­izmus betegség és gyógyításra szorul — Sötét prognózis a nem­zetiszocializmus jövőjéről London, julius 1 Bernard Shaw nemrégen visszaérkezett világörült utazásáról. Hazaérkezése után az első napokban járt nála az Uni­ted Press képviselője és véleményét kérte a utóbbi hónapokb nagyobb jelentőségű eseményeiről. Mindenekelőtt megkérdezte Bernard Shawot, hogy világkörülti útján milyen kérdésekkel ostromolták az új­ságírók. Bernard Shaw mosolyogva vála­szolt egyetlen szóval: Hitler“. Ezzel már meg is volt szabva a továb­bi beszélgetés iránya. Az United­­ Press munkatársa Németország diktátoráról kérte a nagy angol író véleményét.­­­ Nos, Mister Shaw, mint nemzetiszo­­cialista tért vissza körutazásáról? Amikor hazajött Olaszországból, síkra szállt Mus­soliniért, midőn pedig orozországi tanul­­m­ányútjáról tért vissza, Szail­in mellett kardoskodott- Számíthatunk arra, hogy m­ost Hitlerért fog kiálilani? A FELÁMADT TORQUEMADA Sham: A nemzetiszocialista mozgalom sok vonatkozásban kiváltja az én meleg rokonszenvemet. Joggal állíthatnám, hogy Hitler sutba dobta Karl Marxot, hogy Bernard Shaw lobogója alá álljon, é [kép­zelheti megdöbbenésemet, amikor a kritikus pillanatban Hitler és a nácik belebolondultak a zsidókérdésbe. Hitlernek olyan hatalom csúszott a ke­zébe, amelyet csak a legegészségesebb ál­lamférfiakra bízhatnak- S hogyan hasz­nálta fel ezt a hatalmat? Első dolga volt, hogy feltámasztotta Torquemadát, aki azt hitte, hogy­ meg­menti a világot azáltal, hogy nemcsak az eleven zsidókat égeti el, hanem a ha­­lottakat is kiásatja és máglyára dobja. Az újságíró tovább kérdezte: Nem vol­­na-e kedve Hitlerrel polémiába bocsátkoz­ni? Szívesen rendelkezésére bocsátjuk sajtónkat. A zsidógyű­lölet — betegség Shaw: Teljesen hasztalan dolog egy i­lyen betegség­­ben érvelni. A zsidógyű­lölet ép olyan patologikus, mint a viszony. Egy államférfi, akit ez a métely inficiált, ugyanezen az alapon áttérhet a jezsuiták, a szabadkőművesek a boszorkányok, a lapföldiek s végül a poroszok üldözésére. Az amerikai Ku Kux Klan kilengéseiről köztudomású, hogy azok a delirium tre­mens válfajai. De a Ku Kux Klan egyetlen híve sem­ lett még elnöke az Egyesült Államoknak.­­A nem­zetiszocialisták nagyon rosszindu­latú ragályos betegségben szenvednek és ennek következménye, hogy az angol rendőrségnek a Londonba ér­kező Rosenberg dr.-t meg kellett véde­nie, nyilván attól félve, hogy Angliában kitárt karokkal fogják őt­­ fogadni. Ehe­lyett úgy bántak vele, mint a veszett kutyával. • Ha nem akar Hitlerre­ polemizálni, miért nem szánja rá magát, hogy l­élekele­­mezze a nemzeti szocialista vezért. Hon­nan származik az ő zsidó komplexuma! Mi köze a fasizmushoz? Mussolini nem ül­dözi a zsidókat. Miért teszi ezt Hitler? Sham: Nagyon igaza van. A zsidógyű­­lölet nem a­lkateleme a fasizmusnak, ha­nem megmagyarázhatatlan kinövése. Fasizmus, bolsevizmus, liberalizmus Az újságíró: Úgy fest a dolog, mintha Hitler üldözési mániában szenvedne. Sham: Nem, az ő támadásai eléggé ért­hetőek. A fasizmus szükségszerűen hadi­lábon áll a liberális parlamentarizmussal Úgy állanak egymással szembe, mint va­laha a Ghibellinek és a Guelfek. A fasiz­mus ezenkívül hadilábon áll a kommun­izmussal is, mert mind a ketten vetélytársak a forradalom mezején. A liberalizmus és a kommunizmus üldö­zése tehát egészen természetes. — És mi indokolja a zsidóság üldözését' Sham: Rosenberg dr. kijelentette, hogy a zsidók a haszonszerzés mesteri. Az újságíró: Természetes, hogy azok. De hiszen mi mindnyájan azok vagyunk. E tekintetben a zsidóság nem különbözik tőlünk. ZŰRZAVAROK A TERMELÉSBEN Sham: Magától értetődik, hogy így vart, csak éppen a zsidóság jobban ért a játékhoz, mint ezek a szőke fatu­skók, akiknek hizeleg, ha „nordisch“-nak ne­vezik őket. Rosenberg dr. kim­agyaráz­­kodása nem xm­ud semmit Helyénvaló, ha a nácik, mint meggyőződéses szocia­listák kötelezik magukat, hogy véget vet­nek a profitüzérkedésnek. Ha azonban ezeknek a szocialistáknak tanulni valójuk van és pedig az én sürgős utasításaim­ból éppúgy, mint azokból a keserves ta­pasztalatokból, amelyeket a szovjet szer­zett a kulákkal, úgy meg kell tanulniok, hogy a szocialista kormánynak mindaddig nem szabad kisajátítania a magánvállalkozásokat, a­míg el nem jutott a fejlődésben odáig, hogy helyükbe tudjon lépni és folytatni tudja munkájukat. Az olyan balga dolog, mint például Ein­stein tanár kiüldözése (ami különben fel­idézi a francia forradalom egyik jelmon­datát: „A köztársaságnak nincs szüksége kémikusokra“, amely jelmondat Lavoisier lefejezésekor hangzott el), nem játszanak szerepet. Einstein Németországon kívül éppen olyan nagy ember, mint Német­országban volt. S bár a világ harsogó ha­hotája Einstein kiűzésével kapcsolatban a nácik rovására hangzott is el, a nagy tudós agyának munkájából ép úgy profitálhatnak majd, ha ö a ha­ B 3. oldal leves legekkel­já ésoájfa Ha már beleesett a légy a levesbe, vagy más ételt bepiszkított, akkor késő a sopánkodás! Védekezzék tehát idejében FLY-TOX-al táron túl van, amint hasznot szereznek maguknak a német birodalmiban vis­­­szahagyott vagyonából. Ha azonban a nemzetiszocialisták a német magánvállalkozásokat tönkreteszik, azok produktív munkáját megakadályozzák anélkül, hogy ezeket a funkciókat köz­vetlenül átvennék, akkor nagy kárt tesznek a termelésben és hir­telen éhínségbe taszítják országukat Egyúttal eljátsszák ilyen módon mindazt a rokonszenvet, amelyre az európai köz­véleménynél még igényük lehetett volna. ELJÁTSZOTT RO­KON­SZEN­VEK Az újságíró: Hát voltak ilyen rokon­­szenvek? Sham: Egészen bizonyos. Mint fasisz­­ták, megnyerték Olaszország szimpátiá­ját. Mint szocialisták, akik a bolsevista diktátori taktikát követték, megszerezték Oroszország rokonszenvét an­nak ellenére, hogy a fasizmus és a komm­un­izmus ve­télytársak. De mindenütt szimpátiát sze­reztek, ahol a széles néptömegek ingerül­ten fordultak el az államdemokratikus, parlamentáris rendszer huzavonáitól, anarchisztikus tagadásaiktól, tehetetlensé­güktől. Mindez a rokonszenv azonban egy napon bosszús ellenszenvvé változott, a­mikor az esztelen zsidógyűlölet kirob­bant. — Meg tudja ezt magyarázni’ Sham: Még pedig igen jó!. Hitler egyik barátja mondja el nekem, hogy ő kénytelen volt a zsidók elleni m­arta­­lóchadjáratot megengedni, ugyanúgy, ahogyan a XVIII. század katonai ve­zérei megengedték katonáiknak az el­foglalt városok kifosztását. De mi nem hihetjük, hogy a nagy nem­­zetiszocialista mozgalom amely a négy éves diktátori rezsimhez vezetett, ne le­gyen nemesebbre képes, mint Tilly és Suwarow csapatainak gazságaira. Egy ilyen magyarázkodás a fasizmust közön­séges verekedéssé degrdálja. Hitler és Göring kapitány leghelyeseb­ben tenné, ha híveiket vesztegzár alá helyezné mindaddig, ami­­: ki nem gyó­gyulnak a zsidógyűlöletből. Fűzzem hozzá, hogy én nem vagyok zsi­dó? Én ama írek nemzetéhez tartozom, a­mely naiv módon antizsidó nemzet. Az írek nem tudják, hogy Krisztus zsidó volt. Lehet, hogy a nemzetiszocialisták 90 százaléka éppen ilyen tudatlan. Nagyszabású fölt a brassói temetők elhelyezésére A tervet egy müncheni mérnök­ béssiie­te Brassó, július 1. Brassó város régi és nehéz problémája a te­mető kérdése. Köztudomású, hogy — amire talán sehol sincs példa, — a brassói temetők nagy része a belvárosban fekszik, közvetlenül a lakott területek szomszédságában. A há­zak miatt természetesen a temetkezési terüle­tet nem lehet nagyobbítani. Vannak temetők, amelyekben annyira nincs hely, hogy az elhunytakat az újonnan felásott régi sírok helyén helyezik el. A város vezetősége már a háború előtt érez­te a megoldás szükségét. Annak idején meg is akarták valósítani egy hatalmas köztemető felépítésének a tervét, a háború kitörése miatt azonban a terv megvalósítása egyelőre abba­maradt. A békekötés után újból tervezgetni kezdtek. Mikorra azonban arra került volna a sor, hogy a tervet keresztül vigyék, kiderült, hogy a városnak nincs pénze a köztemető megte­remtésére. A város pedig nagyszerű tervvel rendelkezik. Már évekkel ezelőtt egy kiváló­­ azs A§oi[ 'R.IJR pj spljovj lo'joujoni nimpnum­ mélyes vizsgálódás alapján készítsen a város­nak egy köztemetői tervet. A mérnök a tervet el is készítette, de annak keresztülvitelére még a mai napig sem került sor. Most aztán, hogy a temető kérdése a kényszerhelyzet miatt is egyre jobban előtér­be szorult, a városi tanács elhatározta, hogy a közeljövőben mégis megépíti a köztemetőt. Értesüléseink szerint a város a köztemető építkezésének költségeit abból a pénzből fog­ja fedezni, ami a közvágóhíd építkezési költ­ségeinek fedezésére előirányzott összegből megmarad. Eredeti tervek szerint a köztemetőt mint­egy 30—35 holdnyi területen a Rakodó-völgyé­­ben, tehát a Czenk mögött fogják megépíteni. A köztemető a völgyben elhúzódó patak két partján fog elterülni, ami lényegesen meg fogja könyíteni a sírok öntözését és karban­tartását. A Cementgyártól a Rakodó völgyen keresztül vezető út a köztemető főutját fogja képezni, a kocsi és szekérközlekedésre pedig a hegyoldalban új utat építenek. A müncheni mérnök tervei a megtévesztésig hasonlítanak a firenzei köztemetőhöz, úgy, hogy amennyiben felépül, Románia egyik leg­­megkapóbb látványossága lesz. Szökőkutakat, modern virágágyakat, kutakat fognak építeni nagyszerű éjszakai világítással. Azonkn­nl a Martonfalváról vezető utat kiszélesítik és könnyebben járhatóvá teszik, ugyanakkor pe­dig a temetkezési menetek számára, a hegy kivágásával, direkt utat építenek. Ezzel egyidejűleg a város elhatározta, hogy a jelenleginél sokkal modernebb kertészetet állít fel. A kertészetet ugyancsak a Rakodó­völgyében helyezi el. A köztemető számára e­ is nagy előnyt fog jelenteni, mert így legalább állandó gondozás alatt lesz az összes brassói felekezetek elhunytjainak temetője. | Az Athenaeum uj 60'— lejes regénye 1 H»im». | HESEDESZO Irta: ERDŐS RENÉ EJ Két Halai lélek hajnali fényben 1 fürdő szerelmi regénye, amely vig | hegedüszó mellett ér véget. — | Postai költség 16 — lej, utánvét mellett 25'— lej. — Kapható a Büissäl UPM Kü»poszt%ái­a­ i Brassó. Kapu­ utca 55—53­­ az udvarban!

Next