Bukaresti Lapok, 1933. november (2. évfolyam, 250-275. szám)

1933-11-01 / 250. szám

1933. november 1. Baradlai László: „Volt emberek“ Szatmár, október 29.­­ Akárhová megyünk manapság, akármerre nézünk, mindenütt összetalálkozunk a „volt­­emberekkel“. A törvényszéki bíróval, aki csak volt tör­vényszéki bíró, az ezredessel, aki csak volt ezredes, a szatóccsal, aki csak volt szatócs, a volt tisztviselővel, a volt munkással, a volt házmesterrel, a volt ügyvéddel. Az emberrel, aki csak volt ember, rikkancshoz az újság.­­ A rikkancs, ha nincs újságja, csak volt rik­kancs, a kereskedő, ha nincs üzlete, csak volt kereskedő, a favágó, ha nincs fejszéje, csak volt favágó, az ember, ha nincs munkája, csak volt ember. Ilyen volt emberek találkoztak össze dél­előtt a szatmári törvényszéken. Mindenki csak volt egyszer valami. A vádlottak közül az egyik, Sztarinka Lajos például főportás volt a Dácia-szállodában. A másik vádlott, Pap Árpád, banktisztviselő volt Bukarestben. Most azt mondja róluk a szigorú úr, aki az ügyészi talárt viseli és hivatali kényszerből szív helyett paragrafusok dobognak komor, fekete tógája alatt, hogy gonosztevők. Rabló­­támadást követtek el Szilágyi Sándor, Tárcsa Vasile és Séra József ellen. Nem gazdag kereskedők és nem bankárok a sértettek. Szilágyi Sándor kereskedő volt, amig be nem csukott. Tárcsa Vasile iparos volt, amíg a krízis ki nem ütötte kezéből a szerszámot és Séra József végül, ember volt, mindaddig, amig egy golyó tőből le nem sza­kította a karját és reszketővé nem tette a fe­jét. Körülbelül 1916-ban. Most Szilágyi Sándor, a hajdani kereskedő, furulyát árul. Faluról-falura megy, országuta­kat jár, a kutyák ugatják, a csendőrök iga­zoltatják, a hűvös éjszakák harapják. Tárcsa Vasile egy útépítésnél segít szurkot főzni és Séra József megmaradt felkarjával cipőt ta­karít a korzón. A volt főportásnak öt gyermeke van. A volt banktisztviselőnek csak négy. A gyerekek enni akarnak. Az asszonyok is. A volt emberek szintén­ összeálltak hát a volt főportás és a volt főtisztviselő, összeállt hát a két jelenlegi fő­éhező, mert nem tudták a legfőbb nyomorú­ságot elviselni, összeálltak, megforgatták, m­egkavarták keserveiket és arra a meggyőző­désre jutottak, hogy nincs más út, csak ra­bolni kell. Kiállt tehát a két megpörkölődött ember, miként hajdan Rózsa Sándor, a szegénylegé­nyek útjára. Arra az útra, amelyen a szegény legények indultak furulyát eladni, utat építeni, cipőt takarítani. A szegénylegények összetalálkoztak a sze­gény legényekkel. A nyomorékot egy ütéssel földre terítették. A volt kereskedőre és a volt iparosra rá­­ordítottak: — Állj! Ti csempészek vagytok. Magyar­­országba akartok szökni, azért mentek itt a határ felé. Mi rendőrök vagyunk. Megállt a két szegény legény. Nagy úr a szegénység szemében a rendőr. És hogyne hitték volna, hogy rendőrökkel kerültek szem­be, amikor azzal kezdték, hogy a leghitványab­­bat, a leggyengébbet egy ütéssel a földre le r­tették. Azután, mikor rájuk is zuhogott a pofonesőből, akár meg is esküdtek volna, hogy valódi, hamisítatlan rendőrökkel hozta össze az ördög őket.­­ ötszáz furulya, az egyiknél tizenhárom ma­gyar pengő, a másiknál 85 lej és egy ócska téli szvetter volt a zsákmány. A nyomoréknál semmi sem volt. Takarékoskodnak az embe­rek. Inkább piszkos cipőben járnak, mintsem pénzt adjanak a takarításért. Elvitték a zsákmányt a főportás és a fő­­tisztviselő. A volt kereskedő és a volt iparos követték őket messziről, mint a kutya követi azt, aki az egyetlen darab csontot elkaparintja előle. Csak az volt furcsa, hogy az állítólagos rendőrök a nyomorfertályba mentek és ott osztozkodtak a zsákmányon. Gyanús volt ez és igazi rendőrért szaladtak. Az igazi rendőr fogta le az álrendőröket és tömlőcbe vitte őket. Most a tárgyaláson találkoznak a volt em­berek. — Nem kívánjuk m­i a megbüntetésüket, — mondják a károsultak, — mi is tudjuk, hogy mit jelent a nincs. Adják nekünk vissza a holmijainkat és ezeket eresszék Útjukra, isten illírével. Elég nagy kereszt nekik a nyomorú­ságot viselni. Együknél öt, a másiknál négy gyerek sír. Egyiknél öt, másiknál négy gyerek kópia­. Egyiknél öt, másiknál négy gyerek köhög. Négy hónap az egyiknek. Négy hónap a másiknak. Ennyi csupán, mert a bírói jóindulat enyhí­tő paragrafusokat talált.­­ És a volt emberek az ítélet után lekezelnek egymással. A sértettek kezet nyndanak­ a­­ sértőknek.­­ Mint a testvérek. KI. E. B ái „OLIA' 3. oldal BUKAREST, Cal. Victories 33. T A Él A és a teljes Carabus­s* együttes minden este forró sikereket arat a Nálunk... a Rióban cimü revüben. 32 táncosnő — 25 tagú ze­nekar. — Muzik-hall szám. — Arak, Bal­kon Lei 50.— Földszint Lei 75 — Általános belépődíj este 6 óráig 50.— lei, MaNem kellenek a nők“ 77 (Pas de Femmes). Ezt a filmet csak felnőttek nézhetik meg. A legérde­kesebb, legeredetibb, legextravagánsabb filmalkotás. Főszerepekben: Georgius, a Théatre Chantant­tól, Finaly, az Odéon-tól és Fernandel. Az amerikai khaki-inges csapatok nemrég Washingtonba akartak vonulni, hogy Roosevelt elnököt teljhatalmú diktátorrá tegyék meg. A mozgalmat azonban csí­rájában elfojtották és annak résztvevőit bíróság elé állították. Képünk a vádlot­tak egyik csoportját ábrázolja, a bűnjelként lefoglalt revolverekkel, továbbá szú­ró és vágó f­egy­verekkel együtt. A napokban készült el az új berlini rá­dióállomás 160 méter magas antennator­nya, amely ma a világ legmagasabb fa­­építményének számít. Mteipacit a román-bolgár királytalálkozó, amelynek óriási fontosságot tulajdonítanak Létrejön-e a balkáni blokk ? Bukarest, október 31. A román-bolgár királytalálkozó, amely­ről szombaton az a hír járta a főváros­ban, hogy esetleg még a vasárnap dél­után folyamán megtörténik, hétfőn ment végbe a Duna vizén. A nagyjelentőségű találkozó időpontja körüli találgatásra az a körülmény adott okot, hogy IPanoff ezredes, Boris bolgár király szárnysegé­de, pénteken és szombaton Bukarestben időzött s szombaton délután gépkocsin, sietve, Giurgiuba, illetőleg a Giurgiuval majdnem pontosan szemben fekvő Hús­osuk bolgár dunai kikötőbe utazott. A szárnysegéd útjáról köztudomású volt, hogy a két uralkodó küszöbön levő talál­kozásának az előkészítésével áll össze­függésben. Abból, hogy a bolgár ezredes már szombaton délután Húsosukba ér­kezett, arra következtettek, hogy a talál­kozó már vasárnap meglesz. A szárnysegéd azonban Húsosukból még Szófiába utazott, ahol vasárnap jelentést tett Boris királynak bukaresti küldetése eredményéről. Ennek megfelelőleg aztán a bolgár uralkodó vasárnap este indult útnak Ruscsukba, ahova hétfőn reggel érkezett meg Musanofi miniszterelnökkel és külügyminiszterrel együtt. Ugyancsak vasárnap este indült Giur­giulia Vajda miniszterel­nök és Titulescu külügyminiszter, akik az éjszakát a ki­kötővárosban töltötték. Maga Károly ki­rály hétfőn délelőtt negyed 10 órakor ér­kezett meg a giurgiui Ramadan-kikötőbe, ahol a miniszterelnök és a külügyminisz­ter várta. Az előre megállapított program szerint Boris király és Musanoff miniszterelnök délelőtt fél 10 órakor ind­ult el a ruscsuki kikötőből Giurgiuba a „Maritza“ nevű jachton. A bolgár uralkodót a román par­ton Károly király f­ogadt­a. Az ünnepé­lyes üdvözlések után Boris király Károly király kíséretében megszemlélte a tiszte­letére ki­vonultatott Jiszszázadot, majd a­ két uralkodó, Vajda és Musanoff minisz­terelnökök és Titulescu külügyminiszter kíséretükkel a „Stefan cel Mare“ nevű román királyi jacht fedélzetére szállt s áthajóztak a ruscsuki kikötőbe, ahol meg­ismétlődött az előbbi ünnepség. Károly király szemlét tartott a bolgár díszszázad fölött s megtekintette a feldíszített ki­kötőt. Ezután a két uralkodó kíséretével együtt visszaszólít a Stefan cel Mare fedélzetére s miközben a jacht újra ki­futott a kikötőből a Duna közepére, megkezdődtek a megbeszélések. Károly és Boris király, valamint a három államférfi együtt is ebédelt a jachton, a kora délutáni órákban pedig a találkozó véget ért. Károly király visszakísérte a bolgár uralkodót a ruscsuki kikötőbe. A határozottan történelmi jelentőségű találkozónak az eredménye iránt nem csupán a két közvetlenül érdekelt ország­ban, hanem az egész európai diplomá­ciában élénk érdeklődés nyilvánul meg. A két uralkodó közötti megbeszélés tár­gya ugyanis a balkáni blokk létreho­zása volt, amelyet illetőleg, állítólag, már sikerült előzőleg összeegyeztetni a francia és olasz érdekeket. A két ural­kodó közvetlen érintkezésének az volt a célja, hogy tisztázza azt a kérdést, milyen feltételek mellett járulna hozzá Bulgária ehhez a blokkhoz s mit haj­landó Románia ennek érdekében ál­dozni? Beavatott körökben úgy tudják, hogy a két államfő megbeszélésén Károly ki­rály és Vajda miniszterelnök jelentős en­gedményeket helyeztek kilátásba Bulgá­riának a dobrudzsai bolgár kisebbséggel való bánásmód terén. A dunai királytalálkozónak azért is messze kiható lehet a jelentősége, mert amennyiben sikerül nyélbeütni a bal­káni blokkot Románia, Bulgária, Jugo­szlávia, Görög- és Törökország bevo­­­­násával, úgy az európai diplomácia­­ ugyanolyan alapon legközelebb nekilát­­ a dunai blokk összekovácsolásának is. I* amely Csehszlovákia, Ausztria és Ma­gyarország részvételével történnék. A két nagy blokk között a kisantant ké­pezné az összekötő kapcsot. Már a közeli napokban ki fog derülni, sikerült-e a bolgár igényeket annyira ki­elégíteni, hogy a balkáni blokkot megala­kultak lehessen tekinteni? Daladier francia miniszterelnök a szélső­­jobboldal és a szociáldemokraták összefo­gására megbukott és beadta lemondását A francia kamara tehát nem vállalta azt a megoldást, hogy adóemeléssel és a tiszt­viselői fizetések csökkentésével hozzák rendbe a deficites állami költségvetést Ne kísérletezzen egészségével. Kérjen Ön is kimondottan eredeti óvszert, mert megóvta egészségét

Next