Bukaresti Lapok, 1934. január (3. évfolyam, 1-23. szám)
1934-01-24 / 18. szám
2. oldal Tessék kivágni és eltenni 12.sz.SZELVÉNY a B. L. januári regény-ajándékára. 1—15-ig sorszámmal ellátott 15 darab januári szelvény és 4 lej befizetése ellenében a B L. minden példányvásárlója megkapja a B. L. ajándékregénytárának 1934 január havi kötetét. — A szelvények és a 4 lej beszolgáltathatók Bukarestben : a B. L. kiadóhivatalában (Str. Sít Mina 9), vagy a főbizományosnál f..Cosmopolis“f Calea Grivijei 10) ; Brassóban : a B. L. kiadóhivatalában ; mindenütt máshol: a helyi bizományosnál. — Előfizetőknek nem kell a szelvényeket gyüjteniök, a 4 lejt befizetik az előfizetési díjjal egyidejűleg, a könyvet ugyanolyan uton kapják meg, mint az újságot. II. E. Ezer frazsiás Sasa bolyong a Nemyork, január 23. A hajózási központi hivatal elhatározta, hogy a végére jár azoknak a többékevésbé félelmetes históriáknak, amelyek kísérteties hajókról szólnak és sokszor azt is el akarják hitetni, hogy a bolygó hollandi nem legendás, hanem élő alak volt és hogy hajója még mindig ott hányódik az óceánon, hogy romlást hozzon azokra a hajókra, amelyekkel találkozik. A hajózási hivatal erre azért határozta el magát, mert akadtak a lapok szerkesztőihez beküldött levelek, amelyeknek írói azt követelték, hogy hagyjanak végre fel a tengeri mumusok hírének terjesztésével, ne meséljenek tovább sóhajokról, amelyek éjszakánként a hajók utasait felriasztják. A hajózási hivatal kutatásainak az a meglepő eredménye lett, hogy körülbelül „kísérteti hajó 15 tengeren ezer hányódó hajóroncsot sikerült felfedezni azon aránylag nem is nagy területen, amelyre a razzia irányult. Megállapították, hogy a roncsok közül nem is egy elég szilárd és legénység nélkül is esztendőkig bolyonghat, ha jégheggyel nem találkozik. Az egyik amerikai kisebb hajóról a fedélzeten talált adatok alapján megállapítható volt, hogy a legénység nem kevesebb, mint harminc év előtt hagyta el és azóta nem is igen rongálódott. Ez a roncs nem egyszer szerepel azokban a történetekben, amelyek ilyen találkozásokról szólnak. A hivatalos megállapítás szerint az elbeszéléseknek rendszerint valami igaz magvuk lehet és csak azért tűnnek fel hihetetlennek, mert a tengerészek ismert fantáziája szépen kiszínezi a tényeket. Éhező tanítók, egyesüljetek! Az országos román tanítóegyesület elnöke kisebbségi kollegáihoz Beszélgetés Tonival, a kormánybuktató néptanítóval Bukarest, január 23 Világszerte hatalmas hiányokkal zárulnak az állami költségvetések. De a réseket be kell tömni. És a kincstár ezermesterei megtalálják a módját. Megszorítják az adóprést és a legcsekélyebbre szállítják a népjóléti kiadásokat. A közoktatásügyi költségvetés évrőlévre párhuzamosan csökken a rendőrségi és hadügyi kiadások emelkedésével. Ez történik a liberális, demokrata és parlamentáris országokban is. De persze összehasonlíthatatlanul fokozottabb mértékben azokban az államokban, ahol valamilyen burkolt diktatúra vagy pedig a nyílt fasizmus akármilyen formája uralkodik. És mégis a közoktatás mártírjai között rengetegen a fasizmusban látják a gazdasági válsággal párhuzamos kultúrválságból való kivezető utat. Nálunk Romániában sem maradtak tétlenek a tanítók, közép- és főiskolai tanárok Hatalmas megmozdulásaik voltak, amelyektől néhányszor viszhangzott az utca és a politikai élet. Nemrég mutattuk be a B. L. hasábjain Forfu tanárt, aki annak idején bömbölő hanggal tolmácsolva a tanári kar szenvedéseit kissé megrázkódtatta az akkori kormány helyzetét. De elmámorosodva a visszhangtól, nem akart többé szürke közkatona lenni kartársai kenyérfrontján: politikai pártot alakított szélső nemzeti nacionalista programmal. Most bemutatjuk a népoktatás igazi napszámosainak vezérét, Joni V. D. tanítót. — A jóakaratban nem kételkedem, de lehet, hogy nem segítenek nekik eléggé. Külön ingyenes tanfolyamokkal, kirándulásokkal és hasonló eszközökkel közelebb kellene őket hozni. — Valamit az egyesület tevékenységéről. — Egyesületünknek ma már 40.000 tagja van. Ilyen hatalmas taglétszámmal és szolidáris fellépéssel elérhetjük és el is fogjuk érni, hogy ne lehessen semmilyen reformot vagy intézkedést keresztül vinni az elemi oktatás terén a tanítók véleményének megkérdezése nélkül — Mi a véleménye a tanítók politikai állásfoglalásáról ? — Talán azt kellene mondanom, hogy a tanító éljen hivatásának és ne politizáljon. Hát az én meggyőződésem ellenkezőleg az, hogy a tanító, mint nép neve Aki megbuktatta a Jorga-kormányt Toni mint a romániai tanítók országos egyesületének elnöke, már tekintélyes múltra nézhet vissza. És ebben van egy nagyon fontos, úgyszólván történelmi állomás- Ő rántotta le Románia legnagyobb bölcsét, Jorga Miklós egyetemi tanárt a kormányról. Az 1932-es országos tanítókongresszus, amely szembeszállt Jorga közoktatásügyi miniszterrel, volt a kezdete annak a lavinának, amely elsodorta a „szakértők‘‘ kormányát. Ez is mennyire bizonyítja a történelmi fejlődés gazdasági tényezőktől meghatározott törvényszerűségét, amelyet nem változtathatja meg a legbecsületesebb szándékú diktátor sem. Jorgáért rajongtak az ország diákjai, tanítói és tanárai. És mégis ezekkel volt a legtöbb kellemetlensége Jorga kormányának. Pont az ő kormányzása és az ő közoktatásügyi minisztersége alatt sértették meg legjobban az iskola érdekeit. Pedig nem lehet róla feltételezni, hogy rosszakaratú lett volna kartársaival szemben. És betetőzésül pont ezek ásták meg a szobatudós Jorga uralmának sírját. Toni nem követte Forju példáját. Nem alakított politikai pártot, hanem . . De szólaljon meg ő maga. — A romániai elemi oktatás nem felel meg a követelményeknek. Nem valósították meg azt, amit programba írtak és amit okvetlenül meg kellett volna valósítani. Az utolsó években egyáltalán nem alkalmazták az iskolalátogatási kötelezettség törvényét. Aztán a pártpolitika, ami befészkelődött az iskolába. Mindez az elemi iskolák elnéptelenedéséhez vezetett. És az analfabetizmus elleni harcunk sikertelenségéhez. — Gondolta ön, hogy törvénnyel lehet a gyerekeket iskolába kényszeríteni ? — Semmi esetre. A legnagyobb baj az, hogy az állam nem áldoz a szegény gyerekek iskoláztatására. Ehhez nemcsak a tanítás ingyenessége, hanem a szegény tanulók felsegélyezése is szükséges a helyes szociálpolitika alkalmazásával. Az államnak sürgős kötelessége minden szülőnek lehetővé tenni, hogy gyerekét iskolába küldhesse— És a tanítók ? — A mai helyzetük lehetetlen. Éhesen és rongyosan nem lehet kulturmunkát végezni. Az államnak alattvalóival szembeni kötelessége olyan tanítókat állítani rendelkezésükre, akik minden idejüket és teljes erejüket a népoktatásnak szentelhetik. Ez csak úgy érhető el, ha biztosítják tisztességes megélhetésüket. Ezenkívül fejleszteni kell tudásukat teljesen ingyenes tanfolyamok tartásával és hasonló eszközökkel, amelyek ne jelentsenek üzletet a tanítók bőrén. A kisebbségi elemi oktatásról • Mi a véleménye a kisebbségi elemi oktatásról ? Mint pedagógusnak az a meggyőződésem, hogy az elemi iskola első éveiben minden gyereket saját anyanyelvén kell oktatni. Ehhez a pedagógiai igazsághoz nem fér kétség. Az államnak tehát kötelessége minden állampolgár gyerekének lehetővé tenni, hogy saját anyanyelvén megismerkedjék a tudás elemi fogalmaival. De ugyanakkor megkövetelheti, hogy az tanulja meg tökéletesen az állam nyelvét is. Azonkívül minden jövendő román állampolgár ismerje meg Románia földrajzát és történelmét. , — Valamit a román és kisebbségi tanítók viszonyáról. — Kollégáimmal együtt minél szorosabb együttműködést óhajtunk az ország összes tanítói között nemzeti és vallási különbség nélkül. Csak egyesült erővel emelhetjük az ország összlakosságát egy magasabb kulturfokra. És csak úgy vívhatjuk ki közös jogainkat. Ekkor mindkét részről feltétlen bizalom szükséges. Azonkívül megkívánhatjuk kisebbségi kollégánktól, hogy lelkesedéssel tökéletesen megtanulják nyelvünket, megismerjék irodalmunkat és a román nép lelkét. — Gondolja, hogy nincs meg bennünk az akarat? B 1934. január 24. SYNNOEVE LIE norvég hölgy, az ezerméteres távon 1 perc 48.1 másodperces időt ért el s ezzel a gyorskorcsolyázás világrekordját megdöntötte. lő nem vonhatja ki magát a pálinkás életből. Sőt politikai tevékenységet kell kifejtenie. De ez korántsem jelenti azt, hogy a tanító valamilyen politikai alakulat szolgálatába álljon.. Az ő feladata felébreszteni, ébrentartani és nevelni a nép poitikai öntudatát. A tanító nem lehet valamilyen importált, idegen politikai eszme propagálója. Nem szórhat gyűlöletet, nem segítheti elő a gyengék elnyomását és a népnek szabadságától való megfosztását. A tanítónak az iskolán kívül is nevelő szerepe jut: felvilágosítani a tömeget a közérdekről és a közügyekről, így beszél 40.000 román tanító vezetője. És a legnagyobb tanítómester, a történelem halad tovább. Egyelőre sajnos, a gyűlölet és elnyomás jegyében. Huszár Emil — Leendő anyáknak kellő figyelmet kell fordítaniok arra, hogy bélműködésük rendben legyen, ez pedig a természetes „Ferenc József** keserűvíz használata által érhető el. Jönnek azért vigasztaló jelenségek is! Emléktáblával meg Bartók Béla nagyszentmiklósi szülőházát Két román zeneszerző kitartó harca a magyar Bartók muzsikájáért; Temesvár, január 23. Az impériumváltozás első éveiben került Temesvárra Radu Urletianu, a bukaresti opera volt aligazgatója a román zenei élet egyik kitűnősége. Úgyszólván újrateremtette a Bánság zenei életét, megszervezte a filharmonikus zenekart és ebben a munkásságában mindvégig a legteljesebben átérezte a magyar zenei kultúra jelentőségét. Csak művészi szempontjai voltak és ezeket a szempontokat nem tudta semmiféle elvakult támadás elhomályosítani. A temesvári filharmonikus zenekar programjára legutóbb kitűzte Kodály Zoltán Psalmus Hungaricus-át Természetes, hogy abban a pillanatban, amikor megjelentek a plakátok Kodály Zoltánnal és Psalmus Hungaricussal, megindultak a támadások, amelyek ebben a művészi eseményben fondorlatos irredenta izgatást véltek felismerni. Urletianu törhetetlen hittel állott heteken keresztül a támadások pergőtüzében, okos, fölényes válaszokkal intézte el azokat, akik úgy hitték, meg tudják akadályozni kitűzött programja keresztülvitelében. Sőt: a Psalmus Hungaricus temesvári és aradi előadását azzal tette ünnepélyesebbé, hogy mindkét előadásra Kodály Zoltánt is meghívta. Arietianu Radu és Sabin Dragoi a kitűnő román zeneszerző most ismét ünnepséget készítenek elő, amely nagyon közelről érint bennünket. Bartók Béla neve már régen és nagyon megbecsült nép román zenész- és zeneirodalmi körökben. A román népdalköltészet terén végzett úttörő munkásságának elismeréséül a Román Akadémia beválasztotta tagjai sorába is. Bartók Béla bánsági születésű, Nagyszentmiklóson született, ahol az édesapja a gazdasági iskola igazgatója volt. Ennek a szeretetnek és megbecsülésnek újabb bizonyítására Urletianu és Dragoi terve: emléktáblával jelölik meg Bartók Béla nagyszentmiklósi szülőházát. Február 25-én tervezik, nagy ünnepség keretében az emléktábla leleplezését, amely nemcsak Bartók Béla halhatatlan érdemeit fogja dicsérni, hanem a két kitűnő román zeneszerzőét is, akik minden akadályon keresztül megvalósították ezt a tervet. is. Viose Mm Imas Párizsban special zät orvosnő, a kolozsvári eisystem v. tanársegéde Rendel: Bukarestben Bulev. Maria 116 tűs alatt (15-ös villamos, 12, 13, 16 autóbusz) d. e. 8—10-ig és d u 3—6 ig Csecsemő- és gyermekbetegségek speciális kezelése, belgyógyászati kezelés. Szegénysor:t betegeknek hétfőn délután __ 2^4-tj dijtalan rendelés. __