Bukaresti Lapok, 1934. január (3. évfolyam, 1-23. szám)

1934-01-01 / 1. szám

t 1934 január 1. nők tragikus halálával kapcsolatban 1:1 a gratuláció, amelyet Tokióban élő fiától kapott nemrégiben. Duca György arra a hírre, hogy édesapja lett Románia minisz­terelnöke, élcelődő hangon csak ezt a szűkszavú üdvözlő táviratot küldte: — Szerencse — és részvétkivánataim! Akkor, természetesen, még senki sem sejtette, hogy ez az élcelődés ilyen hamar indokolt lesz. Jellemző egyébként a meggyilkolt mi­niszterelnök életmódjának különben köz­tudomású puritánságára, hogy zsebeiben mindössze 80 lejt és egy francia 5 centi­­mest találtak, apró feljegyzéseken kívül. DUCA ÉLETRAJZA Duca miniszterelnök életét 54 éves ko­rában oltották ki a vasgárdista merénylő golyói. Tehát a politikában még fiatal­nak számított. 1879 december 20-án született Buka­restben, azaz éppen karácsony előtt töl­tötte be 54-ik életévét. Apja vasúti vezér­­igazgató volt. Tanulmányait Bukarestben és Párisban végezte, ahol jogi doktorátust szerzett. Visszatérve az országba, egy ideig a bírói kar tagja volt, majd a szövetkezeti mozgalom megszervezéséhez látott. Ezen a téren olyan eredményes tevékenységet fejtett k­i, hogy 1907-ben már vezérigaz­gatója lett a szövetkezeti bankok köz­ponti pénztárának. Ugyanebben az évben választották meg először képviselőnek s azóta szüntelenül tagja volt a parlament­nek. Politikai pályafutása kezdetén fő­képpen társadalmi és gazdasági problé­mákkal foglalkozott. Miniszter első ízben Bratianu Jón­es kormányában, 1914-ben lett. A közokta­tásügyi tárcát kapta. A háború alatt ő tartotta a kapcsolatot Massarykkal, a csehszlovák köztársaság jelenlegi elnöké­vel. A háború végén földművelésügyi mi­niszter volt. 1918-ban ő szerkesztette meg a földreformról szóló törvényt. Bratianu Jones második háború utáni kormányá­ban külügyminiszter volt s teljes 4 esz­tendőn át irányította az ország külpoli­tikáját. 1927-ben belügyminiszter lett s Bratianu Jones halála után Bratianu Vin­­tila kormányában is ezt a tárcát tartot­ta meg. Amikor Bratianu Vintila is el­halálozott, 1930 december 28-án őt vá­lasztották meg a liberális­ párt elnökévé. Ilyeténképpen kerek 3 éven át volt a ha­talmas párt vezére. A miniszterelnöki székben alig 6 hetet töltött. MEGDÖBBENÉS ÉS RÉSZVÉT VILÁGSZERTE Duca miniszterelnök meggyilkolása óri­ási megdöbbenést keltett úgy a főváros­ban, mint az egész országban. Amikor a pontosan 10 óra előtt 5 perccel történt merénylet híre a fővárosban elterjedt, óriási tömegek lepték el a Calea Victoriei központi részeit s eleinte mindenki ízlés­telen tréfának tartotta a lesújtó hírt. A nemzeti színház és a Capsa környékén egész éjjel nagy csoportok álldogáltak, izgatottan várva a részleteket és újabb híreket Szinajából. A belügyminisztériumban a kormány tagjai és a hatóságok vezetői úgyszólván egész éjszaka tanácskoztak és rendelkez­tek. Messzemenő, szigorú intézkedéseket tettek a rend fenntartására, tekintettel ar­ra, hogy — amint a merénylet ténye mu­tatja — az eddigi óvintézkedések nem bizonyultak elegendőknek. A délelőtti rövid minisztertanács folya­mán Inculef belügyminiszter a miniszter­­elnökségre hivatta Ionescu tábornokot, a bukaresti II. hadtest parancsnokát, vala­mint Pomponiu és Hotineanu hadbiztos­ezredeseket, a hadbíróság vezetőit. Kiszivárgott hírek szerint az ostromál­lapot bevezetéséről volt szó, amelyet — amint beavatottak tudják és határozot­tan állítják — legkésőbb az esti órákig életbeléptetnek. Inculef belügyminiszter délben 1 óra után Szinajába utazott, hogy aláírassa az uralkodóval az os­tromállapot elrendeléséről szóló dekré­tumot. A kormány különben a merénylettel kapcsolatosan kiáltványt intézett az or­szág népéhez. A manifesztum hangoztatja, hogy a nagy és fájdalmas megpróbáltatás után, amely az országot Duca minisz­terelnök meggyilkolásával érte, a kor­mány el van szánva az alkotmányos rendnek és a nyugalomnak a legvégső eszközökkel való fenntartására. Tudatában a reá háruló súlyos felelősség­ Rögtön Duca miniszterelnök temetése után minden valószínűség szerint még a keddi nap folyamán összeül a liberális­párt végrehajtó bizottsága, hogy megvá­lassza az új elnököt. Általános vélemény szerint a párt élére Bratianu Konstantin pénzügyminiszter kerül, aki Duca mellett eddig is első al­­vezére volt a pártnak. Már csak a neve is predesztinálja a pártelnöki szerepre. Politikai körökben biztosra veszik, hogy Anghelescu dr., a jelenlegi miniszterelnök nyomban az új pártelnök megválasztás­a után benyújt­ja lemondását és az uralkodó Bratianu Dinut nevezi ki miniszterelnöknek. Anghelescu dr. miniszterelnöksége ezek szerint csak átmeneti jellegű. ID. ZELEA CODREANU LETAR­TÓZTATÁSA Hajnali négy órakor megtörtént a brassói állomáson az első letartóztatás, amint arról beszámolónk más részében röviden beszámo­lunk. A letartóztatást Radu Pascu főügyész sze­mélyesen eszközölte. Az ügyészség ugyanis tu­­domást szerzett arról, hogy Ion Zelea Codrea­­nu, a „kapitány“ édesapja, Gyulafehérvárról Bukarestbe utazik. Előbb a csendőrök mentek fel a vonatra és tőlük tudták meg az utasok, hogy meggyilkolták a miniszterelnököt. A vo­naton leírhatatlan megdöbbenés keletkezett. Mindenki izgatott volt, mindenki felháboro­dott, csak egy ember maradt higgadt, mintha számára ez nem is volna újság: az öreg Co­dreanu, akit néhány pillanat múlva csendőr­­szuronyok között hoztak be a városba. Radu Pascu főügyész szombaton reggel ki­hallgatta Codreanut. Alaposan átkutatták zse­beit, amelyekben több kompromittáló írást ta­láltak, így többek között egy listára bukkan­tak, amely az ország területén letartóztatott összes vasgárdisták neveit tartalmazta. Azon­kívül megtalálták az alsófehérmegyei vasgár­dista halállégió vezérének a „kapitányhoz“ in­tézett jelentését, amelyben a megyei vezér el­mondja, hogy a feloszlatás milyen súlyosan érinti őket és közli, hogy az egész légió kész magát feláldozni. Bármilyen tettre készek, csak a parancsot vár­ják. Az öreg Codreanu kijelentette, hogy a me­rényletről mit sem tud. A főügyész megkérdez­te, hogy a fia merre bujkál. — Nem tudom és nem is érdekel. — mon­dotta az öreg vasgárdista, aki még mindig tel­jesen higgadt volt. Ion Codreanut minden valószínűség szerint, még az éjszaka folyamán Bukarestbe viszik, a­hol a kormány, illetve a belügyminisztérium rendelkezésére bocsátják. LETARTÓZTATÁSOK MAROSVÁ­SÁRHELYEN A marosvásárhelyi hatóságok szintén meg­tették a szükséges intézkedéseket a rend biz­tosítására. Szombaton hajnalban az ügyészség rendeletére a sziguranca őrizetbe vette Ghila Gyula dr., marosvásárhelyi ügyvédet, hírhedt vasgárdista agitátort, aki annak idején a Vas­gárda listáját a törvényszékre benyújtotta. Azonkívül letartóztatták Máté hivatalnokot és Wéber soffőrt, akik szintén aktív vezető tagjai voltak a terrorista alakulatnak. A letartóztatá­sokról a rendőrség semmiféle hivatalos felvi­lágosítást nem adott ki. NAGYVÁRADON a Duca miniszterelnök ellen elkövetett halálos merénylet híre óriási konsternációt keltett. Az első hírek még a késő esti órákban megérkez­tek és teljes bizonytalanságot teremtettek. Reggel a polgármester helyettesítésében Po­gány városi tanácsos részvéttáviratot küldött a miniszterelnök özvegyének. A városi fiata­ságok egyébként elrendelték, hogy további in­tézkedésig, — a gyász jeléül, — mozielőadáso­nek, a kormány^^^i^határozottsággal, eréllyel és önmegtagadással teljesíti kö­telességeit a hazával és a koronával szem­ben. Szombaton este 6 órakor a kormány folytatta a délelőtt megkezdett miniszter­­tanácsot, hogy megtegye a további intéz­kedéseket. A liberális­ párt ifjúsági szervezeteinek központi bizottsága délelőtt ülést tartott, amelyen — miután méltatták a tragikus halátt halt Duca pártelnök érdemeit — határozatot hoztak s abban hat nem szabad tartani. Úgyszintén nem adnak ki mulatságra szóló engedélyeket sem. A hajnali órák óta ötös járőrök cirkálnak a városban, de rendzavarás sehol sem fordult elő. RÉSZVÉTNYILATKOZATOK A szinajai merénylet híre, amelyet az éjjel már a legtöbb rádió is továbbított, általános megütközést és mély részvétet váltott ki egész Európában. A bukaresti diplomáciai kar tagjainak nagy­része, élükön D’Ormesson francia követtel, még az éjszaka megjelent a belügyminiszté­riumban s nagy részvéttel érdeklődött a meg­rázó merénylet részletei iránt. Szombaton egész nap valóságos zarándoklás volt a miniszterel­nökségre és Duca özvegyének lakására. Ugyancsak még az éjjel megjelent a belügy­minisztériumban Mihalache, a nemzeti­ paraszt­­párt elnöke s pártja nevében kondoleált úgy a kormánynak, mint később az özvegynek. Paul Boncour francia külügyminiszter éjjel háromnegyed 12 órakor telefonon fejezte ki részvétét s kérte a kormányt, hogy az uralko­dónak is továbbítsák a francia kormány rész­követelik a kormánytól Szangad­u tá­bornoknak, a sziguranca jelenlegi ve­zérigazgatójának haladéktalan leváltá­sát. A liberális ifjúság ugyanis annak tulaj­donítja a merényletet, hogy az állambiz­­tonsági szervek nem tettek kellő óvintéz­kedéseket a miniszterelnök és a kormány többi tagja személyének a megvédelmezé­­sére, holott már régebben köztudomású volt, hogy a vasgárdisták bosszút akarnak állani, vétét. Duca miniszterelnök ugyanis kivételes megbecsülésben állt Franciaországban, mint a nagy köztársaság lelkes barátja és hűséges híve. Az egész francia sajtó óriási megdöbbenés­sel ír a szinajai politikai orgyilkosságról. A la­­­pok egyöntetűen hangsúlyozzák, hogy Duca tragikus halála nagy vesztesége a francia nép­nek is mert az elhunyt miniszterelnök régi és kipróbált barátja volt Franciaországnak. A magyar kormány utasította bukaresti kö­vetét, hogy személyesen fejezze ki részvétét úgy a kormánynak, mint az özvegynek. A ma­gyarországi lapok szintén megdöbbenéssel fo­gadják a merénylet hírét és elitélik azt, mint a politikai terror megnyilvánulását. — Makacs székrekedés, vastagbélkatar­­tás, gyomorbaj, puffadás, vértorlódás, sárgaság, aranyeres csomók, csipőfájás eseteiben a termé­szetes ,,Ferenc József“ keserűvíz, reggel és este egy egy kis pohárral bevéve rendkívül be­cses háziszer. Klinikai megfigyelések tanúsága szerint a Ferenc József víz még ingerlékeny belti betegeknél is fájdalom nélkül hat Bratianu pénzügyminiszter lesz az új pártelnök Kedvezményes árban a B. L. tisztelt olvasói részére 204 tej helyett csak 9 ® l­ej. Hit­el a sportolónak sápi testéről Wiilo ? Irta: Dr. Kellner Dániel sportorvos. — E ma­i Jó oldal 42 ábrával jelenik meg. — Kapható a Brassói lapok Kstifosztályáb­an­ H. E. Teljes, érd­e­ktelenség mellett Megtörténtek az utolsó szenátorválasztások is Képviseletijesz jutottak­ a sszocd emek is Bukarest, december 31. Pénteken mentek végbe feltűnően nagy érdektelenség közepette a szakmai szená­­torválasztások, amelyekkel az új parla­ment kialakításának műveletei be is­ fe­jeződtek. Ezeken a választásokon sike­rült néhány ellenzéki jelöltnek bejutnia. Az eredmények a következők: A Iasi egyetem szenátora Costachescu nemzeti-parasztpárti professzor lett, míg a csernovici egyetem Loichita professzort, a kolozsvári Banescu professzort, a buka­resti pedig Danielopol orvostanárt küldte be a szenátusba. A kereskedelmi és iparkamarák részéről szenátorok lettek: Bukarest — Penescu és Manoüescu Mi­hály. Kolozsvár — Comsa nemzeti­ paraszt­párti és Mircea mérnök (ellenjelölt nél­kül). Galac — Popa (ellenjelölt nélkül) és Ausschnitt Max. Iasi — Gheorghiade és Vidováci (ellen­jelölt nélkül). A négy mezőgazdasági és munkakama­rai szenátorválasztó körzetből a követke­zőket választották be: Bukarest — Solacoiu ezredes (mezőgaz­dasági), Samoila Alexandra (munkaka­marai). Kolozsvár — Moldovan Valér nemzeti­­parasztpárti (mezőgazdasági) Jumanca József szociáldemokrata (munkamarai) Galac — Jedhn­anu (mezőgazdasági) és Tonitescu nemzeti­ parasztpárti (munka­kamarai). Iasi—Cardas (mezőgazdasági) és He­­roveanu magántisztviselő (munkakama­rai). Jellemzi a közönyt és érdektelenséget, amelyben ezek a választások lefolytak, hogy például a csaknem valamennyi­ er­délyi munkakamarát magában foglaló kolozsvári körzetben Jumanca Józsefet 142 szavazattal, D. R. Ioanitrescut volt munkaügy, minisztert pedig Galacon összesen 87 szavazattal választották meg szenátornak. Ugyanilyen jelentéktelen szavazatmennyiséggel történt a válasz­tás a mezőgazdasági és kereskedelmi ka­marai körzetekben is. »v! B 3. oldal OLVASSA és TERJESSZE ! Hogyan éljen *jj­ a mai ifjúság ! A szexuális függetlenség haszna, kára és tanulságai. Mit szabad a lányoknak ? Mit szabad a fiuknak ? Tartalomjegyzékből: Szexuális szabadság vagy szexuális függetlenség. — Nemi érettség, nemi élet. — A nő felszabadu­lása, az ifjúság szabadsága. — Az ifjú­ság szexuális arcvonala előtt. — Lányok és fiuk a szabad szerelemben. — A ser­­dültség kora, pubertás. — A pajtásházas­ság. — A házasság akadályai. — Úgy és azt szabad-e a lányoknak, amit a fiuk­nak. — A fiuk nemi élete a házasságon innen. — Az ifjúság nemi sorsa. — A ne­mi betegségekről. — Hogyan éljen a mai ifjúság, hogy a tegnapi embernél boldo­gabb lehessen? Irta: Wallenstein Árpád szakorvos. Kapható a Ara 60 lej Hrassói Lapok Könyvosztályában.

Next