Bukaresti Lapok, 1934. február (3. évfolyam, 24-47. szám)

1934-02-01 / 24. szám

2. oldal B. 1 N rI­YUGDÍJAS JEGYZŐ Valaki nyugdíjat hajszol és farkasokat talál A 61 éves Spielmann Gusztáv „pendlizése" gyalog Szatmár és Bukarest között Kolozsvár, január 31 A leggroteszkebb és legmegdöbben­tőbb jubileumot Romániában kétségkívül Spielmann Gusztáv 61 éves szatmári nyugdíjas körjegyző ülte, aki három mé­ternyire a földtől, Nagyenyed és Jorda között, egy távirópózna derekán ünne­pelte meg 10 éves évfordulóját annak, hogy a nyugdíja után futkos... A különös ünnepségen négy hivatlan vendég vett részt: négy vészesen üvöltő, farkas. A lompos ordasok dühösen acsar­­kodtak a táviró pózna körül, amelyen, mint valami fonnyadt gyümölcs, az öreg nyugdíjas csüngött. Ez a szó, ez a »csüngött“ talán félreértésre ad okot... Spielmann — noha számtalan oka van rá — nem kötötte fel magát. Ellenkezőleg Az országúton somfordáló farkasok elől !*menekült fel a póznára, amelyet úgy­­ át­ölelt gémberedett karjaival, hogy később alig tudott megválni tőle. Lepottyanni vi­vőül nem akart. Három napja nem evett és ezért saját magát sem szánta járdák­kal a farkasoknak, bármilyen sovány falat is volt­.~ Ott didergett a téli estében, regényes sorsközösségben: az éhes nyugdíjas a távirópóznán, a kongó bendőjű farkasok néhány méterrel alább a havon... Azután jött egy autóbusz, fojtott tülkö­léssel, tompa robogással a ködön át. A farkasok meghőköltek a közelgő fényes ó­rák előtt és hanyathomlok a közeli renge­tegbe menekültek. Milyen nyomor, milyen ínség lehet az ordasok között, ha már erre a vén, csupa­­rsont nyugdíjasra is étvágyuk támadt. Igazán nem válogatósak! Egyszer úgyis az lesz a vége, hogy valamelyik télen megeszik. Spielmann sokat jár az országúton. Fújhatja hó, ver­heti szél, fázhatik és didereghet, megy,­­egyre megy árkon-bokron keresztül, nem állhat meg egy percre sem. Végzet üldözi, mint azt a bizonyos boly­gó zsidót, akit olyan sokan megénekeltek. Nyugdíjas. TANTALUSZ 1934! önök azt kérdezik, hogy mit keresett a szatmári Spielmann Nagyenyed és Tol­­na között az országúton? Innen jött a szomszédból, Bukarestből. Természetesen gyalog, ötödször teszi meg az utat a fővárosba, hogy kievi­ckel­jen abból a fekete, iszapos nyomorból, amely­­ik ön nyugdíjaztatása óta fuldoklik. Spiel­ Mann még hisz, ami nagy hiba, mert a bí­rák a magasabb elméletek szerint csak a mennyben üdvözölnek, ő pedig még a föl­dön szeretneT. Tíz éve kergeti már a nyugdiját. Hi­vatalból ki, hivatalba be. Kilincs kilincs tán. Einstein tudná csak kiszámítani, hogy Spielmann Gusztávnak hány ránc ryült az arcán s hány cipőtalpat koptatott el azóta!? Talán fölösleges is megírnunk,­­ hogy hiába. Pedig igazán megtett mindent, ami mód­jában állott. Ahogy mondani szokás: „tő­le telhetői­e­“. Irattá a bürokrácia útvesz­­tőjében kallódtak el, az újonnan beszer­­zett papírokat pedig egy zsebmetsző »vágta meg­ valahol Bukarestben. Pénzt nyanított az öreg nyugdíjasnál. Pénzt! Hát, nem mulatságos? Most megint ott tart, ahol tíz év ellett. Újból be kell szereznie az iratokat. Érett­ségi bizonyítványát a magyarországi Egerből, a jegyzői képesítését a jugoszlá­viai Nagybecskerekről, néhány iratot a Csehszlovákia, Irholcról és Rah­óról. — Ennyi az egész. Nem is nagy munka! Ha ezek megvannak, újra várhat türelem­mel­. Vagy útnak indulhat megint Bukarest felé! Semmiben sem akadályozzák. Akkor halhat éhen, amikor éppen tetszik! SPIELMANN: AZ ORSZÁGUTAK REKORDERE Legalább­is archeológusnak kell ahhoz lenni, hogy valaki kihámozza a mai Spiel­­mannból a hajdani érettségizett embert. Vékony szakadozott tavaszi kabátot visel. Sovány lábán kopott, lyukas, uraságoktól levetett cipők lötyögnek. Mint valami rosszul sikerült Chaplin! Névtelen, gro­teszk epizódistája annak a szörnyű, hát­­borzongatós burleszknek, amit a nyugdí­jasokkal játszatnak!! Micsoda szcenárium ennek az embernek a sorsa! Hollywoodban súlyos dollárokat fizet­nének érte, csak nem tudnak róla. A spielmannok senkit sem érdekelnek. Két évvel ezelőtt tűz ütött ki abban a házban, ahol lakott. Az égő tető rászakadt feleségére, akinek halálával­­ négy gyer­mek maradt anya nélkül. Lányok. Tizen­hétéves a legidősebb. Spielmann ezzel szemben 61. Most nyugtalankodik. A gyermekekért. Akiket két hónap óta nem látott. Hos­­­szú az út Bukarestig. Két hétig ment oda, néhány hetet lézengett ott és újabb 18 na­pot gyalogolt, amíg Kolozsvárra ért. Úgy látszik, hogy sokat veszített a rutinból. Legközelebb már egy félévig fog gya­logolni, hogy Szatmárról Bukarestbe jusson. És így tovább... KISEBBSÉGI? MINDEGY! Akarnak-e még valamit hallani? Spielmann jegyző úr a Magyar Párt kolozsvári tagozatához is bekopogtatott. Legrosszabb esetben is néhány lejre szá­mított Úgyis mint nyugdíjas körjegyző, úgyis mint kisebbségi... — Mi csak a tömegek sorsát viseljük a szívünkön — mondották az urak — egyénileg senkivel sem foglalkozhatunk! És Spielmann előtt kitárult az ajtó. Ami nagyon is érthető. Elvégre nem vagyunk választások előtt. Mit tud ez a szerencsétlen Spielmann? Még egy voksot sem adhat le. Ezért nem csodálkozott, amikor ez­után több úgynevezett „jótékony“ egye­sület elutasította.... Miért éppen ők? Miért nem más?! * Mondja már, Spielmann úr, hogy meg­írtam mindezt! Az olvasók olyan sokat olvastak már nyugdíjasokról. Az ön esetének az a farkaskaland és a 10 éves jubileum kölcsönöz jelentőséget. Oh, körjegyző úr, koránt se higgje, hogy cinikus vagyok! Csak szomorú. Nagyon szomorú. Nemes Ferenc A TAVIROPOZNAN A temesvári m­unkakamara élesen állást foglalt a „Bedü-rendszer“ Romániában való meghonosítása ellen Temesvár, január 11. Hatalmas feltűnést keltő határozatot hozott tegnap délután az itteni munka­kamara. Ismeretes ugyanis, hogy a temesvári Gyapjúipar gyárában az utóbbi idő­ben számos viszálykodás robbant ki a gyárigazgatóság és a munkásság között a Bedo-rendszer bevezetése miatt, amely, mint a munkások panaszolják, rendkívül felfokozott munkakramm kényszeríti őket. Legutóbb egyik osztály 400 munkása lépett sztrájkba, mert ezt a rendszert a többi osztályok mintájára náluk is be akarták vezetni. Az ügyben a munkakamrra is ülést tartott s a felszólalók rendkívül heves­­hangú beszédekben támadták a Bedo-rendszert Hivatkoztak arra, hogy a nagy nin­­gáti ipari államokban már beoUották ezt, mert elviselhetetlenné teszi a mun­kásság helyzetét. A kamara alelnöke is éles hangon tiltakozott a Bedo-rendszer be­vezetése és elterjesztése ellen. A munkakamara végül egyhangúlag amellett foglalt állást, hogy a Bedo-rend­­szer általános, az egész ország területén tiltsák be. Ilyen értelemben beadványt fognak küldeni a munkaügyi minisztériumhoz. A kamara határozati javaslatában benne foglaltatik az is, hogy mindazokat a külföldi mérnököket, akiket Romániába hoztak, hogy a Bedo-rendszert itt meghono­sítsák s akik ezért a munkáért havi 2­0—10 ezer lejes fix fizetéseket és egyéb szá­zalékokat élveznek, ne tűrjék meg tovább az országban. A határozat, illetve a munkakamara éles és egységes állásfoglalása városszerte nagy feltűnést keltett. H­ra kezdődnek a lüü­eincz­­mftig körüli körtárgyalások Musanofi bolgár minisszterelnök nyilatk­ozott a bukaresti látogatásról Belgrád, január 31 Hivatalos jelentés szerint Titulescu román, Maximos görög és Tevfik Rüzsdi bej török külügyminiszter február má­sodikén a szerb fővárosba érkeznek, hogy a Balkán-egyezmény végleges meg­szövegezésének és aláírásának részleteit megtárgyalják. Ez alkalommal tárgyalnak Bulgária és Albánia ügyéről is, amelyek tudvalevőleg mindeddig nem nyilvánítot­ták hajlandóságukat az egyezményhez való­ hozzájárulásra. Egyes jelentések szerint Bulgária vonakodása igen kedve­zőtlenül befolyásolja a Balkán-paktum ügyét, hiszen az egyezmény csak akkor érheti el igazán célját, — a Balkán bé­kéjét és a jelenlegi területi viszonyok biztosítását — ha ahhoz az összes Balkán államok csatlakoznak. Hírlik az is, hogy Bulgáriával és Albániával újabb tár­gyalások kezdődnek, amelyek csak a Szófiában tervezett hármas király találko­zóval fejeződnének be. A török külügyminiszter különben már tegnap elindult Isztambulból s Belgrád­­­ba vivő útján kiszáll Bukarestben is. Szófiai jelentés azt állítja, hogy Mu­­sanoff a bukaresti találkozáskor 5 éves megnemtámadási szerződést ajánlott fel fitulescunak, aki azonban azt a feltételt szabta, hogy Bulgária először csatlakoz­zék a Balkán-egyezményhez. Ugyancsak Szófiából jelentik, hogy a bolgár miniszterelnök hazaérkezésekor általában megelégedéssel nyilatkozott bukaresti útjáról, kiemelte a fogadtatás szívélyes voltát, sőt általánosságban meg­elégedéssel nyilatkozott a román állam­férfiakkal folytatott tanácskozásokról is, anélkül azonban, hogy a Balkán-egyez­mény körüli megegyezésről vagy ellen­tétekről részletesebb fel­világosí­t­ást adott volna. Bukarestbe érkezik a török kül­ügyminiszter A bolgár királyi pár és Musanoff mi­niszterelnök négynapos látogatása után most újabb diplomáciai vizitben van ré­sze Romániának. A bukaresti török kö­vetség hivatalos értesítést kapott Ankará­ból, hogy Tevfik Rüsdi bej külügyminisz­ter onnan tegnap elindult és szerdán délben a román fővárosba érkezik, hogy viszonozza Titulescu külügyminiszter őszi látogatását. Az a körülmény persze, hogy a török külügyminiszter éppen most ad­ja vissza a látogatást, szoros összefüggés­ben áll a Balkán-egyezmény sorsával. S­evfik Rüsdi bej szerdán délután első­sorban Titulescu külügyminiszterrel tár­gyal, aztán értekezletet tartanak Tata­­rescu miniszterelnök részvételével. Este a külügyminisztérium bankettet ad » *ü- 1934. február 1 DIÁNA­PÁLYÁZAT­I A zsűri döntését folyó évi február 4-iki számunkban közölték. rök külügyminiszter tiszteletére, csütör­­tökön délelőtt pedig, közvetlenül a parl­a­­ment megnyitási ünnepségeit megelőző­leg, az uralkodó külön kihallgatáson fo­gadja a török államférfit. Ha Titulescu csütörtökön estig felépül, úgy a két külügyminiszter együtt indul Belgrádba, hogy részt vegyen a Balkán- paktumra vonatkozó négyes tanácskozá­son.­­ Diplomáciai körökben azt tartják va­lószínűnek, — amint az Adeverül írja — hogy az egyezményt megkötik ugyan február 2-ikán, de olyan értelemben, hogy lehetőséget hagyjanak Bulgáriának a csatlakozáshoz. ^ Elsöpört egy várost a föld színéről a mexikói földrengés Mexikó, január 31 Jelentettük, hogy Mexikó déli részén hatalmas erejű földrengés pusztított. Megállapították, hogy a földrengés köz­pontja Acapulc­o város volt, amelyet a földindulás teljesen eltüntetett a föld színéről. Tekintve, hogy az összeköttetést még mindig nem állították helyre, sem a halottak, sem a sebesültek pontos szá­mát nem lehet tudni. U-ra lötszátlott a „$ztratoszatt“ Moszkva, január 31­ Ma hajnalban Moszkva mellett újabb sztratoszféra-utra indult el három lég­hajós. Az előkészületeket annyira titok­ban tartották, hogy a vakmerő kísérlet­ről a nyilvánosság csak akkor szerzett tudomást, amikor a léggömb már messze fenn lebegett és nagy gyorsasággal emel­kedett. A sztratoszférarepülést ugyan­azon a „Sztratosztat“ nevű léghajón hajtják végre, amely néhány hónappal ezelőtt minden más magassági rekordot megdöntve, 19 ezer méter magasságra emelkedett. A léghajó utasainak nevét a jelentés nem közli. Cadere szorgos tár­gyalásai Varsóban Varsó, januá­r 31 Cadere varsói román követ hétfőn ta­nácskozásokat folytatott Beck ezredes lengyel külügyminiszterrel, majd a francia nagykövet társaságában Pilsnd­­szky marsallinál jelentkezett kihallga­tásra. Ezután a varsói szovjet követtel majd Anglia, Amerika, Lettország és Észtország követeivel tárgyalt. Tárgya­lásairól ugyan nem adtak ki jelentést de minden bizonnyal összefüggésben van­nak az Oroszországgal kötendő megnem­támadási egyezménnyel. rin­a­zollumnak és EMILNEK, 1 c B. L. munkatársainak közös műve, a „SIKERÉSZI“­­ amely a B. L. január havi ajándék regénye. Páratlanul érdekes, rávilágító és a mai bukaresti szegénysorsú ma­gyarság helyzetét vetítő egész ez a könyv, amely nemcsak mint regény izgalmas és értékes, hanem mint kortörténeti dokumentum is meg­­rázó. A B. L minden eifiSszelője szánts­ tastosan erre a klnpre. A B. L minden olvasója megkapcialja e pompás regényt, ha a lapban megjelent szelvényeket összegyűjtötte és akár a megbízót! kezeihez, akár közvetlenül a kiadó­­hivatalhoz beküldi. A regény kezelési díjában olvasó és előfizető egyaránt 4 lejt fizetnek

Next