Bukaresti Lapok, 1935. május (4. évfolyam, 99-122. szám)
1935-05-02 / 99. szám
b T « 4 . .[yes SZám ára tej Magyarországon 20 Ittlét ZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: BRAŠOV, STRADA REGELE CAROL 56-58. — FIÓKKIADÓ: BUCURESTI CALEA MOSILOR 59. TELEFONSZÁM 3/23-86FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP IV. ÉVFOLYAM ELŐFIZETÉSI DIJAK BELFÖLDRE: HAVONKÉNT HA-HOZ KÜLDVE 80 LEJ. — MAGYARORSZÁGON NEGYED-,ÉVENKÉNT 14 PENGŐ. — EGYES SZÁM ARA 4 LEJ BRA$OV, 1935 MÁJUS 2 CSÜTÖRTÖK 99. SZÁM Mikor kezdődik? A mai nyugtalan nemzetközi helyzetben egyre-másra jelennek meg a világi sajtóban cikkek, amelyek az olvasó elé vetítik az eljövendő háború borzalmait Ebben a vonatkozásban különös érdeklődésre tarthat számot az a cikk, amely most London egyik legtekintélyesebb közgazdasági hetilapjában, az Investors* Chornicle an Money Market Review hasábjain látott napvilágot. A cikk azzal a kérdéssel foglalkozik, vájjon Németország gazdaságilag mennyire van felkészülve a háborúra. ............. A tanulmány szerzője, áki mögött egy jól tájékozott angol diplomatát sejtenek, bevezetőül azt írja, hogy Németország a felfegyverkezéssel is legfeljebb 1936 második felére készül el. Hogy Németország még nem áll teljesen készen — fejtegeti tovább a cikkíró, — főképen azonban abban leli magyarázatát, hogy a németek a világháború tapasztalatain okulva, teljesen át akarják szervezni a belső gazdasági életüket, mert remélik, hogy ez a hatalmas szervezettség hatálytalanná fogja tenni a blokádot az élelemmel és nyersanyaggal való ellátás szempontjából. . _ . Hivatkozik a cikk írója a német Hans Steinberger félhivatalosnak tekinthető cikkére, amely megállapította, hogy Németország máris megoldotta a háborús élelmezés kérdését. A gabonatermelés, írta Steinberger, olyan fokra emelkedett, amely lehetővé teszi, hogy a német birodalom a saját termeléséből megéljen. Az idézett Steinberger szerint Németország már az utolsó két esztendőben is le tudott mondani a gabonabehozatalról, az elkövetkező években pedig évi 100 ezer tonna feleslegre lehet számítani. A hústermelés is körülbelül fedezi a szükséglet 90—95 percentjét. Az angol folyóirat cikkírója megállapítja, hogy a német textilipar eddig nyersanyagainak 10 százalékát tudta csak belföldön beszerezni. Textilcikkekben tehát, háború esetén, nagy ínség jelentkeznék, de ezt a hiányt azzal fogják pótolni, hogy a műselyemgyártást évenként többmillió tonnával növelik, továbbá erőteljesen fokozzák a lentermelést főleg pedig teljes mértékben kihasználják a faanyagot, amely háború esetén a német textilipar legfontosabb nyersanyaga lesz. A műselyemgyártás fokozása két szempontból is nagyjelentőségű. Egyrészt, mert ezáltal pótolják a textilárukban jelentkező hiányt, másrészt pedig azért, mert a műselyemgyárakat könnyen át lehet alakítani olyan telepekké, ahol robbanószereket és mérgező gázokat gyártanak, mint ahogy ezt a cikkíró szerint a nemzeti szocialisták lapja, az Angriff nemrégiben meg is írta. Faanyagból fogják készíteni a ruhákat, fehérneműeket, a férfi és női kalapokat, amelyek már a világháborúban is kényszerűségből divatosak lettek Németországban. A jövő háborújában életbevágóan fontos szerepet fog játszani a benzinkérdés, Németország ezt a problémát már megoldotta, mert szintetikus benzint használ, amely szénből, kokszból és lignitből készül, ezek az anyagok pedig az ország határain belül bőségesen rendelkezésre állanak. , Németország legsúlyosabb veszedelmét a vasércben való szegénység jelenti. Hatalmas fémipara vasércszükségletének5 százalékáig külföldre, elsősorban Franciaországra van utalva. Ez a magyarázata annak hogy a német acéltröszt egyre fokozódó tempóban vásárolja a séd vasércet. Kevéssel Hitler uralomra jutása után, 1935 augusztusáig 249.000 tonna vasércet vittek be Svédországból Németországba és a behozatal a következő év augusztusáig 478.000 tonnára emelkedett. Hasonlóan feltűnő emelkedést tüntet fel több más nyersanyag behozatala is. Hónapokon át — olvassuk tovább az érdekes cikkben — Németország volt a nemzetközi nikkeltröszt legnagyobb vevője 1932-ben még 96.919 mázsa nyersnikkelt vásárolt Németország ebből a forrásból, míg az elmúlt esztendő folyamán már 297.S97 mázsát. A nikkolfém behozatala ugyanezen idő alatt 3883 mázsáról 27.857^ mázsára emelkedett. Citromban kadmiumban és wolframban Németország azelőtt exportállam volt, de az utolsó két esztendő alatt exportálás helyett az importra tért át, amely 264.367 tonnáról 483.078 tonnáig emelkedett. * Szakértők mindezekből ki tudják egész pontosan számítani, hogy mikor kezdődik újra. Ha ugyan addig a józan ész újra el nem foglalja uralmát ezen a beteg földtekén. Németország újra izgalomba hozta a világot Hitler elrendelte 12 tengeralattjáró építését s ezzel újra megszegte a békeszerződést Simon angol külügyminiszter közlése álsalsóházban . Sszó van arról, hogy Inglia tiltakozó jegyzéket küld Berlinibe s egyben visszamondja a tervezett tengerészeti tanácskozásokat Róma bejelentette, hogy május negyedikén lesz Velencében a Duna-egyezményt előkészítő tanácskozás London, május 1. Németország újabb riasztóbombát dobott a nemzetközi diplomáciai életbe. Az angol lapok egy részének közlése szerint ugyanis elhatározta, hogy függetlenül az Angolországgal előkészítés alatt álló tengerészeti tárgyalásoktól, megkezdi hajóhadának kiépítését. Az angol szakértőkkel megkezdett tájékozódó tárgyalások során ugyanis kiderült, hogy Németország 5 nagy hadihajót, 10 cirkálót, 50 torpedórombolót és 50 tengeralattjárót igényel magának. Ez a magasra szabott igény rendkívül meglepte a hivatalos angol köröket s mindjárt az elején az az állásfoglalás alakult ki, hogy Anglia nem járulhat hozzá ennyire nyugtalanítóan kiépített német hadihajóhadhoz. Az angol vélemény nagy hatást váljellemző az izgatott hangulatra, hogy az angol alsóházban már interpelláció is hangzott el az ügyben. Simon külügyminisztert interpellálták, aki felelt a kérdésre s kijelentette, hogy a német kormány valóban bejelentette a 12 tengeralattjáró építésére kiadott intézkedésit. A kieli tengeralattjáró iskola ügyéről hivatalos jelentést még nem tettek közzé. Arra a kérdésre, hogy Anglia tudomásul vette-e a Népszövetségnek és a versaillesi békeszerződésnek újabb megsértését, Simon külügyminiszter kijelentette, hogy az ügyet az angol kormány kellő komolysággal fontolja meg, dlenleg azontott ki Berlinben. Ez a hatás azonban, nem úgy nyilvánult meg, ahogyan Londonban elképzelték. A német kormány, ahogyan most az angol lapok is megállapítják, ismét elővette régi taktikáját s a nemzetközi tanácskozás elé már befejezett ténnyel akar felvonulni. A londoni lapok értesülése szerint ugyanis a Hitler kormány elhatározta, hogy 12 darab 250 tonnás tengeralattjárót épít partvédelmi célokra s aztán több ezer tonnásat is, amelyekkel a nyílt tengeren is felveheti a harcot. Kidden tengeralattjáróiskolát állított fel s hírek szerint ki is adta már a rendeletet a 12 darab 250 tonnás tengeralattjáró építésének a megkezdésére. Ez a lépés természetesen a versaillesi szerződések újabb megszegését jelenti s igenigen kellemetlen hatást váltott ki úgy Angliában, mint Franciaországban. ban nem szeretne még nyilatkozni a kérdés nagy horderejűre való tekintettel. A külügyminiszter válaszát az alsóház tudomásul vette, bár Simon nem árulta el, hogy a kormány milyen lépéseket szándékozik tenni Németországgal szemben. A lapok célozgatnak erre is. Jelentésük szerint a kérdéssel kapcsolatban már volt egy minisztertanács, ezen azonban nem alakult ki a végleges állásfoglalás. Híre van annak is, hogy a kormány tiltakozó jegyzéket intéz Németországhoz s egyben bejelenti, hogy ilyen előzmény után nem kíván részletesebb tárgyalásokba bocsátkozni a tervezett tengerészeti egyezmény kérdésében. A nivázilog tanácskozások ugyanis az angol király jubileumi ünnepségei után kezdődtek volna meg. Az egyik angol jelentés szerint a kormány tagjai szerdán új minisztertanácsot tartanak s azon döntenek majd úgy a tiltakozó jegyzők, mint a tervezett tengerészeti tárgyalásoktól való visszalépés kérdésében. FRANCIAORSZÁG IS NAGYON NYUGTALAN A francia lapok hatalmas cikkekben számolnak be Németország újabb sakkhúzásáról. Közölnek egy német cáfoló jelentést is, de a Havas-ügynökség ennek a cáfoló jelentésnek az ellenére is fenntartja azt az értesülését, hogy igenis a német kormány kiadta már a rendeletet 12 tengeralattjáró építésére, ez pedig a békeszerződés újabb megsértését jelenti. Francia politikai körökben az a vélemény alakult ki, hogy haladéktalanul érintkezésbe kell lépni az angol kormánnyal s közösen kell dönteni a szükségesnek látszó lépésekről. Erre most annál is inkább kedvező a helyzet, mert a német kormány rendelkezése a tervezett angol—német tengerészeti tárgyalások előtt történt s ez a tény kétségkívül erős hatással lesz az angol kormány állásfoglalásának a kialakulására is. GÖRING MÉG MINDIG A BÉKÉRŐL BESZÉL Göring porosz külügyminiszter az egyik Rajna-tartomány kerületi elnökének beiktató ünnepségén nagy beszédet mondott: — A német kalapács — mondotta —az üllő mellett fekszik. Fölöttük függ most már a kard is, mert csak a védtelennek nincs békéje a népek között. Hitler a német népnek visszaadta az egységet, a belső békét s elég erős lesz ahhoz is, hogy most már a külső békét is megvédje. A kardot nem azért kovácsoltuk, hogy újabb vérontás felé vezessük, hanem azért, hogy megőrizzük vele a békét s megmentsük népünket a már egyszer átélt borzalmaktól. KÉSZÜLŐDÉS A RÓMAI TÁRGYALÁSOKRA A középeurópai egyezmény megkötését célzó római tárgyalásokkal kapcsolatban az olasz külügyminisztérium hivatalos jelentést adott ki. Eszerint a május 4-éni Simon angol külügyminiszter megerősíti a tengeralattjárók építésének a hírét