Bukaresti Lapok, 1935. június (4. évfolyam, 123-146. szám)

1935-06-01 / 123. szám

2 oldal B 1^. H. belépésének tulajdonítható az is, hogy a kormány a napokban olyan szokatlan eréllyel látott a Manolescu Strunga ál­tal inaugurált politika következtében elő­állott helyzet tisztázásához. BAJ VAN AZ ÁLLAMI BEVÉTE­LEK­ KÖRÜL A Lupta jelenti, hogy az állami jö­vedelmek behajtása aggasztóan csökken. A közvetlen adók behajtása körül nin­csen baj, viszont a közvetlen adók az állami bevételeknek mindössze har­minc százalékát teszik ki­, míg az ál­lam jövedelmeinek zöme közvetett adó­ból származik. A közvetett adókat, kü­lönösen az elsőrendű szükségleti cikkek­re kivetett illetékeket erősen emelték, s ezeknek behajtása körül most komoly bajok mutatkoznak. A fogyasztási adók és a vámok emeléséhez fűzött remények nem váltak be, sőt nagy csalódást okoz­tak. A munkások és tisztviselők fogyasz­tóképessége gyenge fizetéseikkel ará­nyosan csökkent, míg a közszükségleti cikkek ára emelkedett, anélkül, hogy a fogyasztók jövedelmeit is emelték volna. A kereskedelmi rendszer bizony­talansága miatt üzérkedés indult meg. A raktáron levő árucikkek árait emelik és egy újabb drágulás esetére tartogat­ják. Hir szerint a kormány az állami jövedelmek csökkenését úgy véli egyensúlyozni, hogy a külkereskedelmi rendszert véteszesíti. Hogyan end­rafia kationon? A Dimineata párisi tudósítója figye­lemreméltó cikkben válaszol Vajda nyi­latkozatára, mely a párisi Vandémaire cí­­mű lapban jelent meg. A numerusz vala­­hikusz öreg kardhordozója nyilatkozatá­ban a következő kérdést teszi fel: mit szólna Franciaország ahhoz, ha az útleve­­les idegenek a született franciákat kiszo­rítanák a társadalmi ranglétra vezető he­lyeiről, s a szabadfoglalkozások minden ágából? így érvel Vajda Sándor Páris felé, ott utleveles idegeneket emleget, míg idehaza az alkotmány értelmében teljes jogú ál­lampolgárok ellen folytat keresztes­ hábo­rút. De adjuk át a szót a nagy román lap párisi munkatársának, aki mindenek­előtt megállapítja, hogy Romániát nem lehet Franciaországgal összehasonlítani. De, ha mégis párhuzamba állítjuk a két országot, a válasz csak egy lehet. Ha Franciaországban nemzetközi szerződések védelme alatt kisebbségi népek élnének, ez az ország nem tenne különbséget ál­lampolgár és állampolgár között. — Mindezektől függetlenül, — hangzik jó cikk — teljesen hamis Vajdának az a beállítása, hogy idegenek foglalják el a társadalmi ranglétra helyeit. Románia társadalmi és államéletének vezető állá­saiban — a politikában, a közigazgatás­ban, a gazdasági életben, az igazságszol­gáltatásban, a hadseregben, stb. — romá­nok ülnek. Miért folyamodott tehát Vajda a francia közvélemény meggyőzése érde­kében olyan eszközökhöz és olyan állítá­sokhoz, melyeknek ellenkezőjét könnyen be lehet bizonyítani? A magyarázat egy­szerű. Másképpen nem lehet megértetni nyugaton a numerusz valahikuszt. Milyen véleménye is lenne a francia polgárnak Vajdáról, ha a numerusz valahikusz aty­ja őszintén elmondaná, hogy a vezető ál­lásokban románok ülnek, kivéve a gazda­sági területeket, ahol a románok szintén többségben vannak, de ugyanakkor a ki­sebbségek is meglehetősen nagy számban­­ vannak képviselve. A francia polgár megtudná azt is, hogy a kisebbségek a gazdasági életben már évszázadok óta te­vékenykednek anélkül, hogy onnan kiül­­­dözték volna a románokat. Ezek után a francia polgár nyilván azt válaszolná Vajdának, hogy a numerusz valahikusz­­tnak semmi értelme nincs s ez a mozga­lom hitlerista színezetű. Ugyanakkor azt is magyarázná, hogy Vajda hiába iparko­dik a francia népet internjükön keresz­tül meggyőzni álláspontjának helyességé­ről, mert Franciaországban a numerusz valahikuszt mindenki a hitleri fajvédelem utánzatának tekinti. A SZÉKELY KULTURÁLIS AU­TONÓMIA — AHOGY GOGA ELKÉPZELI A Tara Noastra, Goga lapja, vezető­imben foglalkozik a székely autonómia kérdésével. A Magyar Párt Csíkszeredai gyűlésével kapcsolatban megjegyzi, hogy Pál Gábor hibásan fogja fel a szé­­­kely önkormányzat fogalm­át. Az 1919 évi december 9-én kelt párisi kisebbségi szerződés ugyanis kifejezetten székely önkormányzatról beszél, tehát a szé­kelyföldi egyházközségek kulturális és egyházi ügyekben gyakorolt autonó­miájáról, míg a Magyar Párt magasabb egyházi hatóságok részére követeli ezt a jogot. — Amint látjuk —­ írja Goga lapja — aközött, amit a Magyar Párt követel és, amit a párisi kisebbségvédelmi szerző­dés engedélyez, nagy különbség van. Az önkormányzat lényege a szerződés sze­rint egyházközségekre vonatkozik, míg a Magyar Párt magas egyházi hatóságok­ról beszél. Már kimutattuk, hogy az ér­vényben levő román törvények sokkal többet engednek meg a romániai magyar­ságnak, mint amennyit a kisebbségi szerződés előár. A törvények nemcsak egyházközségeknek, de esperességeknek és püspökségeknek is megadják a jogi személyiséget. A kultusztörvény ki­mondja, hogy történelmi egyházak szer­vezetei jogi személyiséggel bírnak. Bel­ső ügyeiket maguk intézik, alapjaikat és vagyonukat maguk kezelik, alapíthatnak és szervezhetnek egyesületeket és intéz­ményeket. Végeredményben tehát az ön­­kormányzat létezik, mégpedig nemcsak helyi önkormányzat, amit a szerződés elő­ír, hanem kerületi, (esperességi), sőt tartományi (püspökségi) önkormányzat is. — Véleményünk szerint a Magyar Párt a tűzzel játszik és megtörténhetik, hogy megégeti magát. Megtörténhetik, hogy miután állandóan a párisi kisebb­ségi szerződést követeli, tényleg megt­­adják ezt neki, de kizárólag csakis azt és ekkor elveszti azt a szélesebb körű szabadságot, amelyet a román állam biztosít számára- Magyar közmondás mondja: nem szabad az ördögöt a falra festeni. Erre a közmondásra figyelmez­tet­jü­k a Magzyar Pártot. Az országban a legna MODERN SELYMEKBEN GALLIA Központ engross és Jerai! részére: Bucuresti, $fa. ilüratfiei PHo- 2. Emelet. Fiókok : Sir. Lipscani No. 36. »Trianon a Sir. Baráti éi No. 4. Calea Grivifei No. 80. Fióküzletek az ország minden részében. Paraguay és Bolivia iBéStiiiioi oisaraoic A harmincnapos fegyverszünetnek már nincs akadálya Buenos Ayres, május 71 A Grand Chaco birtokáért folyó hábo­rúban a Népszövetség sorozatos ta­nácskozásai ellenére sem sikerült a had­viselő feleket megegyezésre kényszeríteni. A legújabb hírek szerint az újabban meg­indult tárgyalások végre eredménnyel ke­csegtetnek. Paraguay a tárgyalások so­rán ma kijelentette, hogy hajlandó Bolí­viával 30 napos fegyverszünetet kötni és közvetlen tárgyalásokat folytatni, de az a feltétele, hogy amennyiben ezek a tár­gyalások eredménytelenül végződnének, Bolivia nem kezdi meg újra a háborúsko­dást, Bolivia is hasonló szellemű nyilatkoza­tot tett. Ez az állam is hajlandó a­z egy­el szünetet megkötni, sőt Bolivia még ar­ra is hajlandó, hogy 30 napnál hosszabb időtartamú fegyverszünet jöjjön létre, de az a feltétele, hogy amennyiben a közvet­len tárgyalások eredménytelenül végződ­nének, a hadviselő felek vessék alá magu­kat egy már most megállapított és össze­állított döntőbíróság ítéletének. Ilyen körülmények között minden va­lószínűsége meg­van annak, hogy az évek óta tartó háborús konfliktus a két állam között most már megszűnik. Ha elcsipik az aranytolvajok orgazdáiét... Valóságos kincstárt találtak a „sárgarigós“ nagybányai ecetgyárosnál Már 11 embert tartóztattak le a nagybányai aranylopás ügyében Nagybánya, május 31. A kies fekvésű bánya- és művészvárost —­­amint jelentettük —­ néhány nap óta ismét nagyszabású aranylopási ügy, vagy ahogyan szakkifejezéssel nevezik: ,,sárgarigós história“ foglalkoztatja. Az aranylopást most már telje­sen tisztázta a csendőrség és rendőrség s előz­ményei a következőkben foglalhatók össze: Az alsófernezelyi állami kohóművektől, ame­lyek a nagybányai aranybányák termelését dolgozzák fel, hónapok óta kisebb-nagyobb aranymennyiségek tűntek el. Ezzel párhuza­mosan azt­ is megállapították, hogy a Phönix­­kénsavgyár ércmosó-telepén is dézsmálják az ezüstöt. A fernezelyi csendőrség és a nagybá­nyai rendőrség erélyes nyomozásba kezdett, a­melynek szálai Ferencz Farkas ecetgyáros sze­mélyéhez vezettek, akit már régebben is több­ször gyanúsítottak orgazdasággal, aranylopá­sokkal kapcsolatban. A rendőrség meglepetés­ 1935. június 1 szerűen házkutatást tartott nála s eközben az egyik rendőr észrevette, hogy Ferencz Ernő, az ecetgyáros fia, egy csomagot dobott át a szomszédos kertbe. A csomagban 1 kiló 80 deka szinaranyat találtak, amely mintegy két­százezer lej értéket képvisel a hivatalos árfo­lyamon. A házkutatás további során az egyik szobában valóságos vegyi laboratóriumot ta­láltak, készülékekkel és vegyszerekkel, orvos­­ságos üvegekben pedig újabb aranyporkészlet­­tel. Emellett az egyik szekrényben 17 kilogram ezüstporra is bukkantak. Ferenczet és fiát természetesen őrizetbe vet­ték s a rendőrségen megkezdték kihallgatásu­kat. Kitűnt, hogy az ecetgyárosnak Herschko­­vits Samu ecetgyáros, Klein Mózes szabó és Bori Zsigmond láposbányai magánbányász vol­tak a bűntársai. Ezeken kívül négy munkást és két nagybányai magánzót is őrizetbe vettek, ezek neveit azonban egyelőre még titokban tartják a nyomozó hatóságok, a további nyo­mozás érdekében, így a nagyszabású aranylo­pásnak már 11 letartóztatottja van. Állítólag újabb lefogások is várhatók. A bányaváros lakossága persze feszült ér­­­deklődéssel várja a további fejleményeket, hi­szen nagyrészt közismert emberekről van szó. Három apáca után Most egy szerzetest ítéltek 10 évre Németországban márkacsempészés vádja alapján Berlin, május 71. A birodalmi törvényszék tegnap ho­­zott ítéletet Görbler Ottó Szent Vince­­rendbeli szerzetes Lünpörében. A szerze­test szintén azzal vádolták, hogy nagyobb márkaösszeget csempészett ki az ország­ból. A valu­tacsempészési pernek ezt a ne­gyedik vádlottját a törvényszék 10 évi fegyházra, 350 ezer márka pénzbírságra, vagy további 22 havi fogházra ítélte. Ed­dig ez a legmagasabb büntetés, amelyet a rend tagjaira kiróttak. Igaz, hogy a há­rom eddigi elitélt apáca, akik egyike 5 évet kapott. A pénzü­gymiiinissies' meg­­b­irságolta a Discomot Bukarest, május 31. A monopoligazgatóság és a Discom kö­zött lérejött szerződés alapján a pénzügy­­miniszter 180 millió lej bírságot vetett ki a dohányelosztó vállalatra, azzal az in­dokolással, hogy a Discom az előző évek­ben nem érte el azt a forgalmat, amire szerződésileg kötelezte magát. Az üggyel választott bíróság foglalkozott, amely megsemmisítette a pénzügyminiszter ha­tározatát azon az alapon, hogy vis major esete forog fenn, amennyiben az előre mások következtében beállott forgalmi nem látott gazdasági krízis, valamint áfa­­akadályok miatt csappant meg a Discom forgalma. A semmitőszék a pénzügymi­nisztérium fellebbezése folytán az üggyel ma foglalkozott és döntésében megerősí­tette a választottbíróság ítéletét. \ i X

Next