Bukaresti Lapok, 1935. július (4. évfolyam, 147-171. szám)

1935-07-03 / 147. szám

7* * 1935 július 3 S NI. E. London, június 2. A külpolitikai élet súlypontja az utóbbi két napban Londonba tevődött át. Idén hazaérkezése alkalmából nagyon természetesen nyilatkoznia kellett az angol kormánynak és meg kellett világítania, hogy Eden párisi és olasz tárgyalásai milyen légkört teremtettek az angol—német flottaegyezmény körül. Az angol kormány vahiban nyilatkozat is és maga Baldwin miniszterelnök magyarázta meg, hogy milyen új hangulatot és lehetőséget teremtett a német— angol külön egyezmény. A Graham-parkban tartotta nagy beszédét az angol miniszterelnök és annak során leszögezte, hogy az új kormány átveszi a MacDonald kormány örökségét és a február harmadiki angol—francia nyilatkozatban kitűzőt célokat az új kormány is magáénak vallja. Baldwinnak az a reménye, hogy az a program, amelyet ebben a nyilatkozatban a két állam vallott, valóban megvalósítható Íó lesz. Ezután az angol— német külön tengeri egyezményről szólott Bidwin és kifejtette, hogy az angol kormány véleménye szerint a külön angol—német tengerészeti megállapodás egyáltalában nem jelenti azt, mintha Anglia ’emért volna a Stesában megállapított angol—francia—olasz együttműködési politikától. — Sőt ellenkezőleg — mondotta tovább Anglia külügymiiniszters— ez angol tormány ebben a német—angol egyezményben olyan vonásokat lát, amelyek kihasználása esetén gyakorlati és közvetlen eszközök adódnak arra, hogy az általános leszerelési egyezmény tervezete is megvalósítható legyen. Ez az egyezmény ugyanis az első a maga nemében, amely a leszerelés felé halad és az első ilyen fajtájú megállapodás, amelyet a világháború befejezte óta kötöttek. Baldwin egyébként bízik abban, hogy a németek az egyezmény tárgyalása során tett ígéreteiket megtartják és éppen ezért különösen fontosnak tartja, hogy a nemzetközi tárgyalások során a többi államok Németország iránt bizalommal legyenek. Ha nem tudjuk elérni azt, hogy ismét kölcsönösen bízzunk egymásban — mondotta Baldwin —, akkor vissza kell térnünk a dzsungel-joghoz és le kell mondanunk arról, hogy haladjunk. Végül Baldwin ismételten rámutatott ara, hogy a németeknek azt az ígéretét, — Számos női bajnál reggel, éhgyomorra félpohárnyi természetes „Ferenc József“ keserűviz végtelen nagy megkönnyebbülést szerez azáltal, hogy a belek tartalmát felhígítja és akadálytalanul kiüríti, azonkívül az emésztőszervek működését lényegesen előmozdítja, hogy soha többé nem térnek vissza a korlátlan tengeralattjáró harcra, nagy megkönnyebbüléssel kell fogadni. Különösen nagy értékű Németországnak ez a kijelentése már csak azért is mert ez a nyilatkozat feltétlen: Németország ugyanis kihangsúlyozta, hogy akkor sem veszi többé igénybe a korlátlan tengeralattjáró harc eszközét, ha a megkezdett fegyverkezési korlátozási tárgyalások kedvezőtlen eredményekkel záródnak. — Örülök — mondotta az angol miniszterelnök —, hogy Németország velünk együtt a tengeralattjáróknak, mint harci eszközöknek teljes eltörlését kívánja és nagyon sajnálom, hogy még mindig vannak olyan nemzetek, amelyek e tekintetben más véleményt vallanak. Ennek ellenére is az az érzésem, hogy a legközelebb megtartandó általános tengerészeti értekezleten nem Anglia lesz az egyetlen ország, amely a tengeralattjárók használatának teljes megszüntetése érdekében síkraszáll. Az angol miniszterelnök beszéde természetesen nemcsak Angliának, hanem egész Európának szól. Baldwin ebben a beszédében ismételten rá akart mutatni arra, hogy nem vétett a stresai szellem ellen és ki akarta emelni, hogy a külön angol—német tengerészeti egyezményre már azért is szükség volt, mert ezzel konkrét formában és a háború óta először történhetett meg, hogy államok a lefegyverkezés és a fegyverek korlátozása mellett döntöttek. A beszéd éle kétségtelenül Franciaország ellentétes felfogásával, vitázik és egész bizonyosnak kell tartani, hogy ezzel az angol felfogással szemben Laval Franciaország nevében rövidesen válaszolni fog. tási egyezmény terve miatt Lengyelország a különböző érdekelt államoknál diplomáciai lépéseket tett. Ezekkel a nehezményező diplomáciai lépésekkel szemben az orosz félhivatalos kijelenti, hogy Lengyelország áskálódásának semmi értelme sincs már csak azért sem, mert ilyen orosz—román egyezménytervezetről senki sem tud, ilyen nem készül és így nincs mi ellen tiltakozni. Egyébként — mondja az orosz félhivatalos — ha ilyen egyezmény készülne is, az ellen Lengyelország nem tiltakozhatnék, mert amennyiben a két állam ilyen jellegű szerződés kötésére határozná el magát, az semmiesetre sem sérthetni azokat a megállapodásokat és szegődéseket, amelyek Lengyelország és Románia között máris fennállanak. Az orosz fél hivatalos stílusából és cáfol.*:tfr.i.k módjából mindenesetre meg kell állapítani, hogy az orosz—-román külcsön!()■ [UNK] segélynyújtási egyezmény igenis készülőben van. Mindentől függetlenül is egészen logikus, hogy ez az egyezmény létrejöjjön, mert hiszen az orosz—cseh egyezmény után, ha a francia—orosz szövetség teljes munkát akar végezni, következni kell a többi kisantant államok egyezményeinek is, tehát meg kell kötni a román és jugoszláv egyezményt is, ha azt akarják, hogy a gyűrű, amelyet a középeurópai államok ellen az orosz—francia szövetség van teljes legyen. Titulescu már Londonban van és a kisálltány nevében tárgyal A külügyminiszter útja a lengyel politika megvilágításában Baldwin Eden bűnbánó látogatása után is megvédi az angol-német külön flottaegyezményt Titulescu különleges missziója Baldwin megnyilatkozásán felül Londont és az európai diplomáciát különösen jitulescu európai útja nyugtalanítja. Hitulescu vasárnap délelőtt érkezett Londonba és az a hír róla, hogy londoni tartózkodása körülbelül tíz napot igénybe vesz majd. Az első jelentések azt mondják, hogy külügyiüiniszteink londoni tanácskozásának befejezése után ismét Parisba tér vissza. Párisból való elutazása előtt Titulescu még egyszer tanácskozott Lavallal. Ez a tanácskozás már csak összefoglaló véleménykicserélés lehetett, mert mindössze egy félóráig tartott Ezzel a sokat sejtető híradással szemben azt állítják, hogy Épülésen londoni .ltja jelentős európai esemény, mert a külügyminiszter ez all ltommal nemcsak mint Románia, három mint a kisantánt megbízottja s eljár . Ebben a minőségében Itulescu fontos európai ügyekről tanácskozik, a többel között a dunai benemapatkozási kérdésről is. A Matinnal szemben minden bizonnyal a többi párisi lapoknak lesz igazuk és Titulescu valóban komoly ügyek letárgyalására érkezett Londonba, aminek bizonysága, hogy a külügyminiszter már az első napon Hoare külügyminiszterrel és Eden főpecsétőrrel tanácskozik. Az sincs azonban kizárva, hogy Titulescu ez útja során a dunai medence kérdésén felül részletesen és alaposan megtanácskozza az orosz—lengyel—román kérdést is. Néhány nappal ezelőtt jelentettük, hogy a varsói külügyminisztérium hivatalos lapja hosszabb cikkben ismertette egyrészt az orosz—román, másrészt pedig a lengyel—román viszonyt és arra az álláspontra helyezkedett, hogy Romániának egyáltalában nincs szüksége az orosz szövetségre annál is inkább, mert Románia nem kapcsolódhatik bele egy olyan szövetségi hálózatba, amelynek, ha nem is nyílt, de titkos célja, hogy a nagy pánszláv eszmét a gyakorlatban is megvalósíthassa. Ez a hírlapi cikk előfutárja volt annak a további akciónak, amelyet a lengyel külügyi kormány bevezetet. A Journal de Moscou, a szovjet fél hivatalosa ma már erről a további akcióról is beszámol és elmondja, hogy , az orosz—román kölcsönös segélynyúj Devolveres meitnglit egy biharmegyei tanitó essen Nagyvárad, július 2. Cseke községben vasárnapról hétfőre virradó éjszaka politikai természetű merénylet történt. Mangra János állami iskolai igazgató lakása hálószobájában vetkőzött. Közvetlenül mielőtt el akarta oltani lámpáját, két lövés dördült el. Az egyik lövés Mangra baloldalát érte, míg a második golyó a tanító ütejét roncsolta szét. A lövések zajára figyelmessé lett család berohant a hálószobába, ahol haldokolva találták „Abesszíniát arra kényszerítik, hogy lándzsával és bárddal vívja meg harcát“ London, július 2. Eden népszövetségi miniszter ma nyilatkozott az alsóházban külföldi útjáról. Kijelentette, hogy Párisban Lavallal az angol-német légi egyezmény tartalmát ismertette. Mussolinivel folytatott tárgyalásai során rámutatott arra, hogy kormánya hajlandó bizonyos területet felajánlani Abesszíniának Angol-Szomáliából, hogy ezáltal lehetővé tegye Mangra Jánost. A csendőrség megállapította, hogy az ismeretlen tettes vadászfegyverrel lőtt be az ablakon. A merénylet valószínűleg politikai bosszú, mert Mangra a liberális párt járási vezetője és megyei tanácstag és politikai szerepléséből kifolyólag sok az ellensége. Mangrát beszállították a nagyváradi közkórházba, ahol mindent elkövetnek megmentésére. A csendőrség lázasan nyomoz az ügyben, Abesszínia részére a kívánt gazdasági engedmények megadását. Mussolini azonban nem fogadta el ezt a megoldást. A Sunday Times igen érdekes nyilatkozatot közöl az abesszin négustól. A császár kijelentette, hogy egyes európai államok hatóságai akadályokat gördítetnek Abesszínia fegyverrendelésének végrehajtása elé. A hadianyagot szállító hajókat nem engedik kifutni a kikötőkből. Ugyanakkor Olaszország éjjel-nappal fegyverkezik és készül a háborúra. „Abesszíniát arra kényszerítik, hogy lándzsával és bárddal vívja meg harcát." fejezte be nyilatkozatát a császár. Az életmentő: És most, vezérigazgató úr, egy pillanatra... Mielőtt elfelejteném, van szerencsém ezúttal kedves leánya kezét megkérnem... i,mPZARlAüf»Sg A LEJ KÜLFÖLDÖN Budapest 290—310, Prága 14.10—14.50, Berlin 2488—2492, London 482.50. NEURATH KÜLÜGYMINISZTER — a Neues Wiener Journal értesülése szerint közelebbről nyugalomba vonul. Tárcáját Hitler veszi át. Ezzel egyidejűleg a német diplomáciai karban is fontos változások lesznek. ISMERETLEN TETTESEK rablótámadást kíséreltek meg Konstanca és Palas állomások között egy 37 kocsiból álló tehervonat ellen. Behatoltak az egyik kocsiba, ahonnan több gyapjúval teli zsákot dobtak le a töltés mellé. A vonatkísérő személyzet azonban idejében leállította a vonatot, mire a tolvajok leugráltak a kocsiról és eltűntek a töltést szegélyező bozótban. A konstancai hatóságok megtették a szükséges intézkedéseket s vakmerő rablóbanda kézrekerítésére. AZ OTRANTÓI ÖBÖLBEN Queno és Balotello nevű torpedórombolók gyakorlatozás közben összeütköztek. A szerencsétlenségnek 6 halottja és sebesültje van. BUDAPESTEN 79 ÉVES KORÁBAN meghalt Arn Arthur báró nyugalmazott tábornok, az osztrák—magyar haderők egykori vezérkari főnöke. Arz életének utolsó éveit nagy nélkülözések között élte le, mivel román állampolgársága miatt sem a magyar, sem az osztrák kormány nem volt hajlandó őt nyugdíjazni. A magyar kormány csak 1932-ben honorálta nyugdíjazása iránti kérését. Arz Arthur Nagyszebenben született. Neve a világháború folyamán vált ismertté. Részt vett a breszt-litovszk és a limanovai harcokban. 1917-ben az erdélyi csapatok parancsnokává, néhány hónappal később az osztrák—magyar haderők vezérkari főnökévé nevezték ki. Háborús emlékiratai annak idején nagy feltűnést keltettek.