Bukaresti Lapok, 1935. augusztus (4. évfolyam, 172-198. szám)

1935-08-01 / 172. szám

2 oldalt B Kankd-t Szifilisz, nemi bajokat, imp ®tenciá-t gUóg«it Or. UIPOLOVER i Bécsben és Prágában specializálva. Röntgen. diatermia, magas feszültség (D'arsonvall if­­.. Bukarest, Calia Victcoriei 54. n Szemben a Nemzeti Színházzal Rendel: rffl-2 és 5-s-lg. «töknek 4-5-ig. Hí Telefon i 3—22—44: nem igen kerülhet arra sor, hogy az olasz-abesszin háború kitöréséig ezt a szerződésláncolatot tető alá hozzák. MÁR A FRANCIÁK IS FEL­VONULNAK KELET-AFRIKÁ­BAN Tegnapi számunkban közöltük azt az egyiptomi híradást, amely szerint, amen­­nyiben az olasz-abesszin háború valóban, megindul, az angolok azonnal megszáll­ják a Tana tanat. Az alexandriai jelen­tés elég keményen és félreérthetetlenül tudtára adja e jelentések kapcsán az ola­szoknak, hogy amennyiben az olasz csapatok har­cok folyamán az­után elérnék a Tana tavat, ott az an­gol katonasággal találják majd szem­ben magukat. Az angol katonai megmozdulás után most már Páris is elérkezettnek látta az időt, hogy hadseregét a harcterek köze­lébe irányítsa. A párisi sajtóirodák azt jelentik, hogy a francia hadügyi kor­mány szükségesnek látta, hogy az Abes­­­szinia körüli francia gyarmatok hadsere­gét megerősítse. Eddig annyi történt mindössze, hogy a gyarmati területek belsejében állomásozó francia csapattes­teket a ha­tár közelében helyezték el. Újabb jelentéseink szerint már az iránt intézkedett francia hadügyi kormány, hogy ezeket a francia gyarmati területeket légijáratok is megerősítsék. Európa három nagyhatalma tehát sza­bályosan felvonul Abesszínia körül. Eddig csak az olasz hadsereg lépett be­­a iáfnikai fődre, most azonban már —• minden eshetőséggel számolni kell!! —• az angol és francia katonai erő is meg­erősítéseket tesz. Ez az óvatosság és elő­relátás indokolt­ás, mert a színesek agi­­tációja és tüntetése most már olyan mé­reteket ölt, amellyel nemcsak annak az államnak, amely pillanatnyi­lag tényle­ges konfliktusban áll Abessziniával, de minden fehér államnak számolni kell. A színes tüntetések ma Kakuttában folytatódtak. Óriási tömegtüntetésen hin­duk és muzulmánok vonultak fel ez al­kalommal. Ez a felvonulás szorosan ös­­­­szeforrott a forradalmi hangulatú mun­kásság felvonulásával. A felvonulás és tüntetés most már nem Abessam­ia és az olaszok ellen szólott, hanem generálisan az európai imperia­lizmus ellen. A tömeg egyaránt hangsú­lyozta a gyarmatok felszabadítását és a munkásság nemzetközi együttérzésé­nek tudatosságát. A tüntetésen állítólag százezrek vettek részt. A közeli Egyiptomban is megindult a propaganda: „Pro Abesszínia". Alexand­riában megalakították a török és egyip­tomi ifjak az abesszin ligát, amely Abesa­­ezinia szabadságának védelmét tűzte ki céljául- Az egyiptomi abesszin követnél­­ rengeteg arab és török ifjú jelentkezett, lakik felajánlották önkéntes szolgálatai­kat. ! Katolikus-kommunista egy­ségfront a Hitler-rendszer ellen (?) Berlin, július 51. A nemzetiszocialista sajtóiroda mün­cheni jelentése szerint állítólag ott egy katolikus vezetőembernél kiáltványt ta­­áltak. A kiáltványt a német kommunis­ta párt bocsátotta ki és abban kifejti, hogy a kommunisták félreteszik azt a vi­lágnézeti különbséget, amely közöttük és a katolikusok között van és közös terv szerinti harcra hívják fel a katolikus elé­gedetleneket a Hitler-rendszer ellen. A hitlerista lapok ez állítólagos kiált­vány kapcsán arra hívják fel a katolikus­­ vezéreket, hogy nyilatkozzanak: azono­­sítják-e magukat a kommunistákkal, avagy nem és hogy valóban közös harcot akarnak-e kezdeni a jelenlegi államrend­szer ellen ?­­ A fantasztikus jelentést fenntartással k­ell fogadni. m. e. lilább lengyel tüntetés a cseh állam ellen, abból azz alkalomból, ho egy Sszilészia fissenöt évet Csef>sszloválkia réssé i Prága, julius 31. Beszámolt a B. L. arról, hogy a Cseh­országhoz csatolt lengyel kisebbségek az utóbbi időkben sorozatosan tüntetnek a cseh állam ellen. A tüntetést tüzeli az a sajtóhadjárat, amelyet a lengyel külügy­minisztériumhoz közelálló lapok indítot­tak és amelyekre a cseh külügyminiszté­rium lapjai ugyancsak szenvédelmes hangon válaszoltak. Az egyik ilyen leg­utóbbi cseh közlemény nyíltan megfenye­gette Lengyelországot, hogy kisebbségei­nek ezt a tüntetését el nem tuti é­s ha kell, fegyveres erővel is megvédi Szilé­ziát, amely végérvényesen és változtat­hat­atlanul a cseh állam tulajdona. A cseh külügyminisztérium erélyes ál­lásfoglalása ellenére is a Csehországban lakó lengyelek tüntetései nem csendesed­nek. A sziléziai lengyel kisebbségek által sűrűn lakott Teschenben ma ismét tünte­tések voltak, amelyek azt követelték, hogy Sziléziát és Teschent csatolják vis­­­sza Lengyelországhoz. A tüntetésre az adott megfelelő alkal­mat, hogy éppen most van tizenöt éve annak, hogy a nagykövetek tanácsa Csehországnak­ ítélte Sziléziát. A tünte­­tők népgyűlést rendeztek és azon határo­zatba ment, hogy a Csehországban lakó lengyel kisebbségek a varsói kormányt kérik fel arra, hogy az lépjen közbe a sziléziai lengyelség érdekében. l­tja is,ífjl a Korona­­uradalma­t volt kormányzójíl Bukarest, július 31. Az Ilfov megyei Codioc községben bor­zalmas gyilkosság történt. Kedden dél­ben a mezőről hazatérő földművesek hol­tan találták Boboc nyugalmazott ezre­dest, a Korona-uradalmak volt kormány­zóját és a királyi udvar egyik volt te­kintélyes tagját. Az ezredes fejét nehéz tárgytól származó súlyos sebek borítot­ták. A csendőrség hamarosan megállapí­totta, hogy a nyugalmazott ezredest cigá­nyok ölték meg. Ezek ugyanis betörtek egy üzletbe és éppen akkor, amikor zsák­mányukkal tovább akartak állani, haladt el ott az ezredes. Hogy ne tudja őket el­árulni, rátámadtak, agyonverték és el­menekültek. A csendőrség állítólag már el is fogta a rablógyilkos cigányokat. Be#edzsé0re hivatlkosziuei... Dumitrescu tábornok lemond rangjáról és kilép a hadseregből Bukarest, julius 31. A katonai semmitőezék ítéletének ma kiadott indokolásából kiderül, hogy Du­­mitrescu tábornokot csak sikkasztásra való felbujtás vádja alól mentették fel, míg a hatalommal való visszaélés vádjá­nak ügyében bár az elsőfokú ítéletet megsemmisítették, új tárgyalást rendel­tek el. A Crivat és Letu ezredesekre vo­natkozó ítéletet a katonai semmitőszék azon az alapon semmisítette meg, hogy a hadbírósági tanács összeállításakor nem tartották szem előtt a törvény ren­delkezéseit. Az ügy különben a brassói hadbíróság elé kerül, mely valószínűleg az ősz folyamán fog ítélkezni. Lapjelentések szerint Dumitrescu tá­bornok­­ lemond rangjáról és kilép a hadsereg­ből. A volt csendőrfőparancsnok állítólag be­tegségével fogja megindokolni a hadügy­miniszterhez benyújtandó ilyen értelmű kérését. A bécsi Rotunda hidat 24 méterrel odébbtolják Bécs, július 31. Szenzációs technikai látványosságszám­ba menő esemény lesz Bécsben augusz­tus első napjaiban: a Rotunda hidat 24 méterrel eltolják eddigi helyéről. Új hi­dat készülnek ugyanis építeni és hogy a forgalom ne akadjon fenn, az új híd el­készültéig használni akarják a régit is. A hídköltöztetést úgy hajtják végre, hogy hidraulikus emelő szerkezettel leemelik a pillérekről a vasszerkezetet, tartó osz­lopokra teszik és az ezeken elhelyezett sínrendszeren továbbtolják. A nem mindennapi technikai bravúr megtekintésére Európa minden részéből mérnökök érkeznek Bécsbe. Beatzenben megkíoz­­tak egy lengyel nőt, mert zsidóhoz akar­ férjjhez menni Varsó, július 31. A külügyminisztérium most vette a berlini lengyel követség jelentését, amely Lotte Leimgraber lengyel állampolgárnő megkínzását ismerteti. A leány, aki ró­mai katolikus vallássú „árja“ nő, egy zsi­­dó vallású fiatalember menyasszonya volt, s a jegyesek megjelentek a bauízenni anyakönyvveze­tő elő­tt, ahol bejelentet­ téli, hogy házasságot kívánnak kötni. A bejelentést követő napon több roham­osztagos jelent meg abban a manikűrüz­­letben, amelyben Lotte Leimgraber dolgo­zik, a leányt bántalmazták, majd lenyír­­ták haját kopaszra, fejét megberetvál­­ták és kopasz fejbőrére vörös mimumfes­­tékkel egy horogkeresztet rajzoltak és „zsidó ringyó“ aláírással láttá­k el. A le­ányt azután körülvitték Beutzen utcáin és menet közben állandóan szidalmazták és köpdösték. A félholt leányt ezután a mentők kórházba szá­llították. A súlyo­san­ bántalmazott nő a lengyel követség utján védelmet és 50 ezer birodalmi már­ka erkölcsi kártérítést követel. A mozdonyvezetők és fűtők sztrájkja előtt áll a CFR Bukarest, július 31. A mozdonyvezetők és fűtők körében a nyugtalanság kedden elérte tetőfokát. A megbízottak délben értekezletet tartottak, és kimondották, hogy miután az általuk adott határidő követeléseik teljesítése nélkül telt le, a továbbiakért nem vállal­ják a felelősséget. Ha a minisztérium nem biztosítja számukra a prémiumokat, úgy a mozdonyvezetők és fűtők mostantól kezdve csak a szabályzatban előírt havi 192 óra szolgálatot teljesítik az eddigi 500 óra helyett. Ez egyértelmű volna azzal, hogy a mozdonyvezetők és fűtők létszá­mát meg kellene kétszerezni. Lehetséges, hogy a már többször elha­lasztott sztrájk szerdán Jiitög, | 1935. auguszus 1 Megőrült a kiáltott szenvedések miatt egy Brazíliából most haza­került szatmári mecha­nikus Szatmár, július 31. Kalmár Lajos 32 éves szatmári mecha­­kus öt esztendőt töltött a legnagyobb nélkülözések között Brazíliában. Keser­ves munkája csak annyit jövedelmezett, hogy öt esztendő alatt egy hajójegyre valót tudott összekuporgatni, amivel az­tán hazajött Szatmárra. Kalmár tegnap délután a szatmári városi parkban üldö­gélt. Mikor a jegykezelő parkőr hozzá­lépett és kérte az egy lejt, amit mindenki fizetni köteles, aki a padokat igénybe veszi, Kalmár izgatottan felugrott és or­dítani kezdett, hogy merik őt molesztálni A jegyszedő rémülten menekült a meg­vadult ember elől, ez azonban kést rántva utána eredt. Izgalmas hajsza keletkezett, végre a sétálók lefogták a dühöngő em­bert, akit bevittek a rendőrségre. A rend­őrorvos azonnal megállapította, hogy a szerencsétlen embernek orvosi kezelésre van szüksége, mert a brazíliai klíma ha­tása alatt idegei teljesen megbomlottak. Bevitték az elmegyógyintézet megfigye­lő osztályára. — 858 NŐT SZERETETT A SZOV­JET DON JUANJA. Moszkvából je­lentik: Sarkis Galustiant, az Inturist­­nak, a Szovjet hivatalos idegen­­forgalmi ügynökségének moszkvai igaz­gatóját tízévi börtönre ítélték, mert ál­lásával visszaélve, meg nem engedett viszonyt folytatott női alkalmazottai­val. Megtalálták a naplóját, amely 858, az Inturist szolgálatában álló leány­nak és asszonynak a nevét, címét és te­­lefonszámát tartalmazta. Galustian be­vallotta, hogy mindezekkel a nőkkel vi­szonyt folytatott. A 45 éves örmény­­származású, magasrangú tisztviselőt a kötelességtudás és a tisztesség minta­képének tekintették. Különösen a ren­delkezése alatt álló személyzet erköl­cseire vigyázott kérlelhetetlen szigorú­sággal. Botrányos ügyének nyilvános­ságra jutása érthetően óriási feltűnést keltett. ORVOSOKNAK, KOZMETIKUSOKNAK,­­ GYÓGYSZERÉSZEKNEK ÉS DROGUISTÁK­­­NAK EGYARÁNT NÉLKÜLÖZHETETLEN! M. KOZMHEVIK fia a gyakorlatban különös tekintettel a therápiára és a KOZMETIKUMOK előállítására ik­ta: Dr. Cholnoky László egyet, tanársegéd 144 ábrával. ■ őszintén leírja az eddig titkolt recepteket és kezelési eljárásokat, melyek felbecsülhetetlen értékűvé avatják ezt a kitűnő szakmunkát. A­­ kezelések és gyógyeljárások menetének a re­­iceptek elkészítésének leírása oly részletesség­­­gel és pontossággal történik, melyek gyakor­lati értékei valóban nélkülözhetetlenné és pó­tolhatatlanná teszik e kitűnő művet minden kozmetikus számára. ARA: 660 LEJ­­ Kapható a BRASSÓI LAPOK könyvosztályában Brassó, Kapu­ u. 56—58 az udvarban. HASZNOS ÉS FONTOS! Dr. Engländer Árpád: Ischiás és derékfájás megelőzése és gyógyitása Ezt a most megjelent könyvet mindenkinek el kell olvasnia, aká ezen rosszindulatú és veszélyes btegségtől magát megóvni akarja. A tartalomjegyzékből: Mi az isebiás ? — Az ischiás tünetei és lefolyása. — Az isebiás ke­letkezésének oka. — Az ischiás keletkezése. Kóroki kezelés, gyógyszeres kezelés, boroga­tások, melegkezelések elektromos kezelések, fény- és sugárkezelések, masszázs és tornai, diéták és *K*kurák. — Derékfájás. _ Mi a derékfájás. — A derékfájás okai, tünetei és lefolyása. w A reumás derékfájás. _ A nők derékfájása. — A derékfájás megelőzése, ke­zelése és gyógyítása stb. stb. A R­A : 60 lej. Kapható a Brassói Lapok könyvosztályá­ban.

Next