Bukaresti Lapok, 1935. október (4. évfolyam, 225-250. szám)

1935-10-02 / 225. szám

2 oldal zó kinevezése? S nem is azt nevezték ki, akit ő akart. Ha Tatarescu azt teszi, amit akar, akkor a mai bajok az ő akaratából jöttek az or­szágra. Akár így van ez, akár másképpen, ne­ki minden körülmények között távoznia kell helyéről. Mert, ha saját akaratát nem tudja érvényesíteni, úgy: gyönge ember s köteles­sége helyét átadni másoknak. A Cagero mil­liárdos üzleteiért és más üzletekért neki kell vállalnia a felelősségek . Ismerjük a Sbroiovska-féle gépfegyver ü­zletet is, amely az államot tíz- és százmil­liókkal károsította meg. Tatarescu azt állít­ja, hogy diktátora voltam az országnak és mégsem tettem semmit. Diktátor nem voltam, hanem, mint miniszterelnök a legjobb egyetértésben dolgoztam a régens­­tanáccsal és később a királlyal is. Amikor ez az egyetértés nem volt meg, ön­ként visszavonultam a hatalomtól. Hogy mit tettem, azt hosszú volna felsorolni. Két dolog­ra azonban felhívom a liberálisok figyelmét. Én voltam az, aki megmentettem a Banca Nafionalát a biztos csődtől és én voltam az, aki elkészítettem a legelső fegyverkezési tervet. _ Gazdasági és pénzügyi terveim is ismeretesek. Közigazgatási reformot készítettem elő. Köz­ben azonban benyújtottam lemondásomat, mert Marinescu rendőrprefektusnak helyén kellett maradnia. Ezért mondott le utánam Mihalache is. Az alkotmány módosítása — A miniszterelnök még azt is kijelentette, hogy ellene van az alkotmány módosításának s a parancsuralmi rendszert sem helyesli. Ta­tarescu butáknak, süketeknek, bolondoknak és vakoknak hisz bennünket. Jól tudjuk, hogy egy év óta ellentétek vannak Tatarescu és Bratianu Dinu között. Tatarescu módosítani akarja az alkotmányt, Bratianu pedig ellenzi ezt. Tervezett módosításai olyan természetűek, hogy azokat csak azoknak a szolgái fogadhat­ják el, akikről a miniszterelnök azt állítja, hogy nem léteznek. A bukaresti nagygyűlésről beszélve, Maniu úgy vélekedik, hogy e gyűlésen keresztül a nép hangjának kell feltörnie. A tömegek meg­elégelték már a nyomort és ellene vannak az uj jobbágyságnak. De szükség van erre a gyű­lésre azért is, hogy Tatarescu, aki kétségbe­­vonta azt, hogy Mihalache és én a nép nevé­ben beszélünk, tudomást szerezzen a tömegek akaratáról. Beszéde végén Maniu könnyelmű örö­köshöz hasonlítja Tatarescut, aki elpa­zarolja elődei vagyonát. A hallgatóságot figyelmezteti Gyulafehérváron tett eskü­jére és kéri őket, hogy minél többen je­lenjenek meg a november 14-iki gyűlésen. Az Alkotmányos Front gyűlése Bukarestben vasárnap az Alkotmányos Front gyűlésezett- Az összejövetel Bra­­tianu György és Averescu marsall felszó­lalása után az ostromállapot és cenzúra elleni tün­tetés jellegét öltötte. Bratianu György ez alkalommal válaszolt Tatarescu konstancai beszédére is. Tilta­kozott a miniszterelnök vádja ellen mint­ha ő nem lenne következetes elveihez. 1930 ban is az alkotmány alapján állt, most sem mond mást. Következetlenséget a mi­niszterelnök részéről lehet tapasztalni, ki ma imádja azt, amit tegnap elégetett. Averescu marsall beszédét az alkot­mányból vett idézetekkel tarkítja. Az ország alaptörvénye kifejezetten megtiltja a cenzúrát, annak minden for­májában. Az ostromállapot bevezetését pedig csak államveszély esetén engedi meg. Szerin­te e pillanatban nincs olyan esemény, nincsenek olyan jelenségek, amelyek meg­magyarázhatnák a rendkívüli intézkedé­sek hatályának meghosszabbítását. Hi­vatkozik Ausztriára, ahol egy miniszter­­elnököt gyilkoltak meg a rendkívüli in­tézkedések hatályát azonban megszüntet­ték, mihelyt valamennyire helyreállott a rend. Megállapítja, hogy az országban al­kotmányon kívüli állapotok uralkodnak , az a nap, amikor visszaáll a törvényes helyzet, nem lesz örömnap azok részé­re, akik gúnyt űztek az alkotmányból. A gyűlés végül határozati javaslatot szavazott meg, amelyben az Alkotmányos Front „a történelem s a civilizált világ előtt“ tiltakozását fejezi ki a mai rend­szer ellen és csatlakozásra szólítja fel az ország hasonlóképpen gondolkozó polgá­rait* (El. ft« Újabb nemzeti parasztpárti tiltakozás a jobboldal maszlagolása elleni A vasárnapi gyűlések sorozatában fi­gyelemreméltó eseménynek tekintjük a nemzeti parasztpárt sorozai gyűlését, a­melyen a központ részéről Mihalache és Lupu dr. vettek rszt. Lupu dr. gúnyos hangon beszélt a kor­mány munkaprogramjáról. Tiltakozik az ellen hogy a liberálisok bírái lehessenek a Korona és a nemzeti parasztpárt vi­szonyának. — Mi szeretjük uralkodónkat —­ mon­dotta. — Itt született az ország földjén, 8 gyermekkorától a színajai tiszta leve­gőt szívta. Az ellenzékről beszélve a liberális párt kezét lát­ja a jobboldali alakulatok mozgolódásában. A miniszterelnök, aki a nemzeti paraszt­pártot az ország ellenségének nyilvání­totta, Cuzáékról elismeréssel beszélt. Ar­ról a Cuzáról, aki részt vett a nürnbergi hitlerista gyűlésen hogy együtt mulasson és ingadozzék az ország egykori ellensé­geivel. Lupu biztosítja a hallgatóságot, hogy a kormány november 14-én távozni fog a helyéről- „Ha jószántából nem megy, erőszakkal fogjuk eltávolítani.“ Ezután Mihalache szólal fel, hosszasan ismertetve a parasztállam tervét. A nem­zeti parasztpártnak, amely annak idején képes volt Bratiam­ Jonellel is szembe­­szállani, győznie kell. A liberális párt nem váltotta be ígéreteit. Az adók növeked­tek, ahelyett, hogy csökkentek Ugyanakkor megdrágultak az alpari cik­kek. A nemzeti parasztpárt nem kor­mány, hanem rendszerváltozást akar­„A KISEBBSÉGIEK, TESTVÉRE­IM“ A jobboldali alakulatok „idegenekről“ beszélnek és ellenük izgatnak. Én — je­lentette ki Mihalache. — megvetem a pa­rádés hazafiasságot. Nem tekintem idegeneknek azokat a kisebbségi állampolgárokat, akiket az egyesülés az ország földjén talált. Test­véreink ők mindannyian. Leckéket a nacionalizmusból különben sem fogadunk el. A mi hazafiasságunk a földben gyökerezik. Nem foszthatjuk meg a megélhetés jo­gától a kisebbségi állampolgárokat. Mert nevetséges az az állítás, hogy meg­semmisítésükkel megszűnnének az or­szág bajai is. Muscel megyében, ahol élek, alig van zsidó. A parasztság mégis fizeti a nagy adókat és drágán szerzi be a szükséges ipari cikkeket. Jöjjenek antiszemitáink ebbe a megyébe és látni fogják, hogy a zsidók kipusztulásával még nincs megoldva a kérdés. Nem megoldás az, ha egyedül maradunk bajainkkal és szélhámosainkkal. A bajok orvoslását csak a nemzeti parasztpárt pa­­rasztállama hozhatja. A gyűlés folyamán néhány Vajda-párti politikus zavart igyekezett kelteni. A ren­d­ezők azonban a rendzavarokat azonnal­ ­ volna, eltávolították a teremből. ARG MOZGÓ Ma utoljára s Maurice Chevalier Falles Oergere Holnao premier la ROUE HMMMSIE Kató, Pierre Richard Willm HÁZAS EMBER NEM KERÜLHET JAVÍTÓBA Egy fiatal kifutógyerek állott a napok­ban apróbb lopások vádjával terhelten a londoni rendőrbíróság előtt. A tárgyalás során kiderült, hogy a fiú mindössze tizen­hat éves, de már néhány hónapja nős s azért lopott, hogy a feleségét, aki egy évvel fia­talabb nálánál, jobban elláthassa. Házas embert mégsem lehet javítóintézetbe külde­ni — mondotta erre a bíró s az ítélet vég­rehajtását felfüggesztette s megígérte, hogy jobb állást szerez a fiúnak. ß 1935. október 2 91mar KSIttlEHSIEItS a főváros legnagyobb speciális szaküzlete Központ Bäräjiei 27« Fiók B-slul M­­at'.'a 8. (Bárájiei templom mellett ) Mindenféle festékáruk, olajok, lakkok, vegyi festékek és egyéb vegyicikkek Parkettviasz, parkett drót |fém­­forgács­, kefék és ecsetek Igen mésékelt árak ! Fővárosi jelentés szerint Mihalache Sorocából visszaérkezett Bukarestbe. A pártelnök hétfőn délelőtt tanácskozást tartott a vezetőség több tagjával. Kiszi­várgott hírek szerint a nemzeti paraszt­párt a fővárosi nagy­gyűlés sikertelensége esetén parlamenti obstrukcióba kezd. A parlamenti harcot Lupu dr. fogja irá­nyítani. Agyvértoldulás, szivszorongás, nehéz lég­zés, félelemérzet, idegesség, fejfájás, lehan­­goltság, álmatlanság, gyengeség­ állapotok, munkaképtelenség a rendkívül enyhén ható természetes „Ferenc József« keserűviz hasz­nálata által igen sokszor gyorsan megszüntet­­hetők. Tudományos megállapítások megerősi­­tik, hogy a Ferenc József víz a makacs szét­szorulás és az emésztőcsatornán át történő mérgeződés mindenféle jelenségénél — öreg­nek és fiatalnak — a legjobb szolgálatot teszi. ktAíl * Most már az olasz sajtó is azt állítja, hogy a francia-angol-orosz-kisántáni Mekkal szemben német-orasz vezetés alatt álló ötös szövetsztt van alakulóban Gömbös berlini ntja után Schuschnigg-gal egyetemben Berlin, októbe­­r. Az az izgalom, amely a nemzetközi po­litikában Gömbös Gyula magyar minisz­terelnök keletporoszországi vad­ászkirán­­dulása és berlini tanácskozásai miatt ke­letkezett, egyáltalában nem ül el, sőt egy­re idegesebb és idegesebb hangulatot te­remt. A nagy feszültségben most már Róma is beleszól és egész őszintén feltár­ja, hogy Gömbös Gyula azért utazott Berlinbe, hogy ott Olaszország és Német­ország közeledéséről tárgyaljon. h­a az olasz sajtó ilyen nyiltan és félre nem ért­­hetően ír, akkor erre az „indiszkrécióra“ Mussolini engedelmet adott. Az olasz la­pok egyébként nemcsak azt írják meg már, hogy Gömbös olasz megbízásból ta­nácskozik Berlinben, hanem azt is közlili, hogy Gömbös Gyula berlini útja üzem Rómába is ellátogat, ahol személyesen számol majd be Mussininek arról, hogy mit végzett Berlinben E jelentések sze­rint Gömbos Rómában már Schuschnigg osztrák kancellárral együtt jelenik meg Mussolini előtt. A nyugati diplomácia most már tisz­tán látja, hogy a francia—angol összefo­gás válaszaként Mussolini kialakítja a német—olasz—osztrák—magyar- -lengyel szövetséget. Pillanatnyilag ennek a szö­vetségnek nem lenne támadó célzata és Mussolini azt egyelőre csak arra használ­ta fel, hogy az olasz anyaországot ezzel az összefogással biztosítsa és­­ edje adelig, amíg seregei Kelet-Afrikában­­ végez­nek Természetesen nem lehet,tudni, hogy ennek a szövetségi szerződésnek megfo­galmazásakor vajjon szövegeznek-e olyan kötelezettséget is, amely meghagyná a szövetséges-társaknak, hogy amennyiben az olasz anyaország­b' en más hatalmak támadó hadjáratot nem indítanak, hanem azt csupán gazdasági zár alá veszik, kö­telesek-e a szövetségesek az idegen állam, vagy államcsoportok ellen retorzióval él­ni. Egy ilyen paragrafus beiktatása azt jelentené, hogy amennyiben az angol ér­dekeltség blokád alá veszi az olasz­ anya­­országot, úgy az ellentábor ugyancsak gazdasági elzárkózásra kényszerül az an­gol államszövetséggel szemben Ez a me­rev retorziós rendszer természetesen előbb utóbb európai háborúra is vezetne. Egyelőre a szövetségnek ezek a mé­lyebb és melegebb kapcsolatai csak talál­gatások. Addig, amíg Gömbös és Schu­schnigg Rómában meg nem egyeznek és e megegyezés nyomán a végleges ötös ös­­szefogás meg nem történik, a szö­vetsé; végcélját és kötelezettségeit illetőleg biz­tosat tudni nem lehet. Gömbös egyébként még ma is folytatja berlini tárgyalásait. Tegnap Hitlerrel Neurath külügyminiszterrel és a hadse­reg­parancsnokkal, Blomberg tábornok­kal tanácskozott. Ma Schacht gazdasági diktátorral, Kehrl miniszterrel és Ribben­­trop állandó meghatalmazott miniszterrel tárgyal. Berlini jelentések szerint a német fővá­ros népe Gömbös Gyulát mindenütt, a be­ mutatkozik, meleg tüntetéssel fogadja. Echüardt Gömbös k­ormányávar. Közeli bánását jósolja a magyar sajtó Gömbös berlini útjá­hoz és az egész új szövetségi kérdéshez nem fűz még kommentárt. A várak­ozás álláspontján áll és nem akar idő el­őtt vé­leményt mondani. Az egyetlen komoly­tényező, aki a kérdésben sii­át hal­­otta, Eckhardt Tibor volt, aki vasárnap Kis­­kunszentmártonban egy népgyűlésen szó­lalt fel. Beszédében mindenekelőtt bejó­solta, hogy Gömbös Gy­ua és kormánya, vala­mi­nt az egész mai magyar rendszer ez év őszén feltétlenül megbukik. Addig, amíg ez a bukás be nem következik: — mondotta Eckhardt — nem akarja Göm­­­­bös Gyula „kü­lvonatkozási ténykedése­it“ kritika tárgyává tenni. — Ha a miniszterelnök — mondotta Eckhardt — külföldi útján csak „vadá­szik“, akkor is a nemzet egészét képviseli és ezért nem szólhatom meg !D e ne fe­lejtse el Gömbös Gyula, hogy minden külföldi enykedéséhez, még a „vadásza­tához” is komoly követk­ezmények fűződ­hetnek. Miniszterelnök csak akkor meh­ei külföldre, ha­ előbb útját jól megfontolta és tudatában van annak, hogy minden külföldi lépéséért szá­zszázalékosan felelős Hogyan éljen a szívbajos ember? Ilyen tanár tollából hézagpótló munka jelent meg Bu­dapesten. A kitűnő könyv a nagyközönség szá­mára íródott és elmondja mindazt, amit minden szívbajos, érelmeszesedésben szenvedő ember­nek tudnia kell. Nem az orvosi kezelés kikü­szöbölését szolgálja ez a könyv, hanem gyakor­lati útmutatással szolgál a laikus betegnek ar­ra, hogy milyen életmódot folytasson, hogy se­gítse elő a gyógyulását és­­ mikor menjen orvoshoz. — A rendkívül praktikus mű ára 8S lejért kapható a Brassói Lapok Könyvosztályá­ban, Brassó, Kapu­ utca 56—58., az udvarban. i

Next