Bukaresti Lapok, 1936. január (5. évfolyam, 1-24. szám)

1936-01-01 / 1. szám

1936 január íB SRI. E. 3 oldal 7000 ii­ve jelenlétében Dobrescu volt főpolgármester kijelentette, hogy vállalja a demokratikus Népfront megteremtését A munkásság képviselői is tiltakoztak DoJnescu kivárása ellen Lemond Ftanasovici közlekedésügyi miniszter é ~ Pap Valér igaz­­ságügymi­nisz­er védi a cenzúrát és a készülő sajjtótörvényi Bukarest, december 31. A főváros munkásainak és demokrati­kus érzelmű polgárainak nagyszabású tüntetésévé alakult át az a gyűlés, ame­lyet Dobrescu Demeter volt bukaresti főpolgármester hívei hívtak össze, hogy ezúton fejezzék ki tiltakozásukat a nem­zeti parasztpárt fővárosi vezetőségének ismert kijárási határozata ellen. A gyű­lést a Tomis-teremben tartották meg, mely szűknek bizonyult a hatalmas, mintegy 7 ezer főnyi tömeg befogadá­sára. Az épület udvara is zsúfolásig meg­telt, ifmén sokan az utcára szorultak, a­hova raegafőnok közvetítették a szónok­latokat. Főleg munkások és külvárosi kisemberek vettek részt a gyűlésen, a­melynek elnökévé Papagoga orvost vá­lasztották. Papagoga rövid megnyitó beszéde után Silviu Gheorghe i­e emelkedik szólásra és a­zt a tanácsot adja a főváros polgár­ságának, hogy tartson ki Dobrescu De­meter mellett s hozza tudomására a nemzeti parasztpárt vezetőségének, hogy a közvéleményt nem lehet figyelmen kí­vül hagyni Manuio Constantinescu a kisiparosok és munkások köre nevében biztosítja a volt főpolgármestert együtt­érzéséről és szolidaritásáról. A MUNKÁSSÁG KÉPVISELŐI A DEMOKRATIKUS NÉPFRONTÉRT A következő szónok Baga Vasi­le, a grivicai központi vasúti műhelyek szak­­szervezeteinek elnöke, aki többek kö­zött a következőket mondotta:­­• A vasútii munkásság tiltakozik az ellen a fasiszta eljárás ellen, amellyel össz a munkás, demokrata egyéniséget el akarták távolítani helyéről. Bruteanu Petre munkás követeli, hogy alakuljon meg a demokratikus front, hogy általa megvédelmezze mindenki munkáját és személyét. (Közbekiáltások: ke a fasizmussal! Éljen a demokratikus Népfront!) Egy ilyen demokratikus ak­ció felelősségét csakis Dobrescu Deme­terhez hasonló személyiség viselheti. „KÉT ORSZÁG VAN: AZ EGYIK SÍR, A MÁSIK NEVET“ Általános taps és éljenzés közepette végül maga Demeter I. Dobrescu szólalt fel. Beszéde elején kifejtette, hogy szá­mára a legnagyobb elégtétel az, ha hí­vására 7000 fővárosi polgár megjelent a gyűlésen. A jövő héten vasárnap a Vox teremben 10­-15 ezer résztvevővel fog felelni azoknak, akik el akarták távolí­tani a főváros éléről. A főváros három kerülete szilárd falként veszi, körül ak­cióját. | .‘■ [UNK]-,-.1 | —­ Én — folytatta Dobrescu — tilta­kozni akarok az ellen az antidemokra­tikus módszer ellen, amellyel kitettük. Kivételes törvényszék elé állítottak és kizártak. Mit tettem hát, hogy kitettek? Azér zártak ki, mert ezekben a rend­kívüli időkben, midőn a polgárt a po­litikai pártok elhagyták, amikor nyo­morában senki sem segíti, mikor el­zárják, zsarolják, nyomorog, köteles­ségemnek tartottam, hogy segítségére siessek. Fürdettem a demokratikus front szüksé­gességét. Tudtam, hogy közeledik a re­akciós hullám, amely a dolgozó népre nehezedik, ezért egy pillanattal­­ meg akartam szervezni a főváros mun­kásságát és kispolgárságát, hogy min­denkorra lehetetlenné tegyen minden reakciós törekvést Bukarestben. Ez az én bűnöm, ez a demokratikus előrelátás, ez a lelki kapcsolat a tömegekkel. A de­­okratikus frontot pedig létre fogom ózni. —­ Két ország létezik ebben az ország­ban — folytatta a szónok — az egyiknek joga van a törvények védelmére, a másik az már csak ágyútölteléknek, adóalanynak, verési alanynak jó, ezeknek ebben az időben más sem ma­radt, csak a könnyek és a gyanakvás. Ebben az országban két ország van: egy síró ország és egy nevető ország. Én mindig a sírokkal tartok. Dobrescu beszéde után Papagoga dr. Ismeretes, hogy a cuzista és gogista pártok egyesülésekor több vidéki tago­zat elégedetlenségét fejezte ki a tömö­rülés felett, így a piatraneamti cuzista szervezet is ellenzékbe ment át. Az elé­gedetlenség felette magasra csapott, mi­kor a bukaresti pártközpont Pralea határozati javaslatot olvasott fel, amely két pontból állt. Az első pont kimondja, hogy a párt illetékes méltóságai térje­nek vissza Dobrescu kizárására, a máso­dik pont pedig felszólítja a nemzeti pa­­rasztpártot, hogy térjen rá a szociális, nemzeti és törvényes demokrácia út­jára. Jövő vasárnap délelőtt 1­ 0 órakor a Vox teremben tartanak •é­ !­ést. Adolf ügyvédet tagozati elnökké nevez­te ki. A tutista szárny röpiratot adott ki, amelyben közlik, hogy Prateat tulaj­donképpen Kramer-Horowitz Adolfnak hívják és zsidó származású. Az ügyek elintézésére vasárnap népgyűlést hívtak egybe Pratra-Neamtiba A gyűlésen megtörtént a kibékülés. Nem feszegették többé Pratea származását, ellenben a há­rom leghangosabb ellenzéki kortest ki­zárták a pártból. Ezzel azután helyreáll a béke a pártban. LEMOND A KÖZLEKEDÉSÜGYI MINISZTER Franasovics Rikárd közlekedésügyi miniszter, mint ismeretes, huzamosab­, ideje betegeskedik. Egyes kormánypár­ti politikusok úgy tudják, hogy a mi­­niszter most, orvosai tanácsára lemond tárcájáról. Hir szerint Franasovicit egyik külföldi követségünk élére neve­zik ki. A pótválasztások körüli harc már megindult. Hunyad megyében, ahol a reakció és a baloldal próbaviadalára ke­rül a sor, Dobrescu Aurel volt mimiszter irányítja a küzdelmet. A választási harc során maga Maniu Gyula is felszólal né­hány gyűlésen. Mehedinti megyében, a­hol a Marius Voivoreanu képviselő örö­kéért folyik a versengés, eddig hét je­lölt jelentkezett. Első helyen a keresz­tény nem­zeti párt jelöltje áll, második­nak Dumitru Panescu nemzeti paraszt párti jelölt futott be, harmadik listát az ifjú liberálisok nyújtották be, a negye­dik jelölt Janea Pancescu szakadár cu­tista, az ötödik és hatodik hely Braeski Constantin és Ion Janculescu független jelölteké, míig a hetedik jelölt Corneliu Radulescu argetodanista. A kormány ed­dig még nem döntött, hogy részt vesz a választáson, vagy gem Zsidó a piairaneamti cuzisták élé Pop Valér igazságügyminiszter nyilatkozik a bukaresti rendzavarásokról és a sajtótörvényről Pop Valér igazságügy miniszter Szilágy­som­lyón járt, ahol fogadta az egyik vidé­ki lap tudósítóját, akinek nyilatkozatot adott. A miniszter sajt­ó törvénytervezetét demokratikusnak mondta és megvédte a cenzúrát is. A mostani cenzúra nem veszedelmes !— mondta a miniszter — Nézzék meg az összes lapokat, milyen szabadon támad­ják a kormány tevékenységét. A Sajtócen­­zúra csak bizonyos alkalmakkor lép köz­be, ha a legfelsőbb alkotmányos tényező­ről, vagy a hadseregről van szó. (?) A szélsőjobboldali zavargásokkal kap­csolatosan arra az állításra, hogy a kor­mány Istrate Micescut támogatta volna, Pop kijelentette:­­• Ez nem igaz! Ez csak a politikai el­­lenfeleink kitalálása. Ki hiszi el, hogy a­­ kormány a mai nehéz helyzetben súlyos j j milliókat adna a Cura-Goga pártnak. 4­­ jobboldal előretörését az ország egyik * [ nagy ellenzéki pártja így akarja m­egm­a­­gyarázni. Pedig a főhibát ott kell keres­­­­nie, hogy magában, a pártban nincsen meg­­ az egység. Jobboldali áramlat magától­­ erősbödik meg, mikor a demokrácia nem tud, vagy nem akar az idők követelmé­­nyeinek megfelelni. A kisebbségi jogokat illetőleg csak azt válaszolhatom, hogy ná­lunk csak olyan kormányok voltak és lesznek, amelyek az itt élő polgárok joga­­it biztosítják. A kisebbségi lakosság ré­széről feleslegesnek tartok minden aggo­­­­­­dalmat. (?) Az a hír pedig hogy én segi? Í­téltem volna elő a jobboldali ügyvédek győzelmét az ügyvéd kamaráiban, nem fe­lel meg a valóságnak. Az igazságügyi palotában nem voltak kilengések, az ut­cán voltak apróbb inodensek, de mikor a kormány tudomására jutottak, nyomhat intézkedtünk és azok is megszűntek. Mint ezekért a kormányt tették felelőssé. N­a­hogyan képzeli el a mélyen tisztelt, de­mokrata sajtó, hogy a kormány mindén polgár mellé egy rendőrt állítson? Lehet azért a kormányzatot felelőssé tenni, mert felelőtlen elemek egy pár járókelőt inzul­táltak? Az újságíró itt közbevetette, hogy Né­metországban is így kezdődött: — Itt nem így lesz, tévednek. Hát mondja meg neícom, hogy itt Szilágyság­ban hol lát maga jobboldali csapatokat vagy más alakulatokat megszervezőé. Más megyékben ugyanez a helyzet. Nálunk a nép megelégedett és nyugodt, . , . Uruguay külügyminisztere nem vette át a Szovjet indokoló jegyzékét iertja magát a diplomáciai viszony megszakításához és azt véglegesnek tekinti Montevideo, december 31. Uruguay és Oroszország között most már véglegesen megszakadt a diplomáciai viszony. Jelentettük már, hogy az Uru­guay kormány visszaadta a szovjet követ útlevelét és megszakította Oroszországgal a diplomáciai kapcsolatot azon a címen, hogy Oroszország kommunista szervezke­déseket és mozgalmakat irányított és pén­zelt. Szovjetoroszország montevideoi követe, ma ismételten megjelent az Uruguay kor­mány külügyminisztere előtt és tiltako­zott az ellen az állítás ellen, mintha a Szovjet a bolíviai csapatokat a háború során segítette volna. A szóbeli tiltakozás­sal kapcsolatban a szovjet­ követ írásos jegyzéket is át akart adni a külügymi­niszternek, amelyben aktaszerűen igazol­ni kívánta, hogy a Szovjetnek Bolíviával semmiféle szorosabb kapcsolatai nem­ voltak. A külügyminiszter nem vette át a jegy­zéket, azt visszautasította azzal az indok­lással hogy az előtte megjelent követet nem tekinti már a Szovjet hivatalos kép­viselőjének, mert Uruguay és Oroszország huszonnégy órával azelőtt a diplomáciai viszonyt már megszakította. Egyébként Uruguay követe ma, hétfőn reggel, már el is utazott Moszkvából. A moszkvai Izvesztija a két állam diplomá­ciai viszonyának megszakításáról gúnyo­san ír és azt állítja, hogy az egyáltalán nem jelentős esemény és annak a Szovjet és a külállamok további kapcsolatait te­kintve semmiféle utóhatása nem lesz. Fuad egyiptomi király testőrségét angol mintára képezték ki. Ula$TOHragi»an newt volt az idén I Ifit I jMH^uuwpii^ karácsony a Róma, december 31. A fasiszta kormány tilalma következté­ben idén nem állítottak karácsonyfákat Olaszországban. A fenyőfákat ugyanis külföldről hozatták eddig, Mussolini most megtiltotta a fenyőfa behozatalt és igy az olasz földön karácsonykor nem gyultak ki a karácsonyfa gyertyái,­­hátországon kí­vül Görögországban is betiltották a kará­csonyfát. Itt azonban tisztára gazdasági szempontok vezérelték a kormányt, Gö­rögországban ugyanis nagy a fahiány és ha a meglevő fák közül még kivágták vol­­na a karácsonyfákat, úgy ez meglehetős kárt jelentett volna.

Next