Bukaresti Lapok, 1936. február (5. évfolyam, 25-41. szám)

1936-02-01 / 25. szám

1936. feuiuv...&• ÉL K­ORSZERŰ JEGYZETEK Egyke-divat Barátom — leépített tisztviselő — meséli a kávéházi asztalnál: — Ha nem járt volna erre véletlenül egy is­merős, aki a ma is jómódban élők maroknyi gárdájához tartozik, rá se eszméltem volna eme kóros lelki elváltozásomra ... — úgy kezdődött a dolog, hogy az ismerős fel akart keresni valakit. Valakit, akit nem is­mert. Útbaigazítottam, hogy a kávéházban megtalálhatja bizonyos időpontban, ott üldö­gél az ablak mellett, magas ember, barna ru­hában, ilyen és ilyen cipővel, emilyen és emi­­lyen nyakkendővel, stb.... Barátom rámnézett, mint egy bolondra. Hon­nan tudod, hogy ma éppen azt az öltözetet hordja? Vagy úgy. Tényleg. Az embernek több ru­hája is lehet. Vagy lehetne. Magamnak se tűnt fel, hogy az utóbbi időben — és nemcsak én — kezdtem ismertetőjelnek tekinteni a ruhát. Azt a bizonyos őszi-tavaszi-ünnepi-hétköznapi gúnyát, lehetőleg szolid, sötétes színben, hogy minden alkalomra megfeleljen. Kovács Pir­ra gondolok és megjelenik előttem kékcsíkos zakójában, hajtókáján a válltól öt centire va­lami gyengén kivehető, de makacsul eltávolít­hatatlan pecséttel. Molnár Béla viszont a vas­szürke, angolosan szabott és hanyagul kopott sportkabátot asszociálja agyamban évek óta. Tíz évvel ezelőtt mindenesetre más volt a helyzet. Egyik barátom arról volt ismeretes, hogy a barna színt kultiválja. Ruháinak na­­gyobb része barna volt. A másikat alig lehetett rábeszélni, hogy a változatosság kedvéért a kékek közepette szabasson magának egy-egy világosabb színűt is, egy drappot, világosszür­két... Mindenesetre a ruha nem tart örökké. Idő­közönként muszáj újat összebűvészkedni. Ez esemény, amit az ismerősök elkönyvelnek. Esetleg összeüt magának az ember egy köny­­siyebb ruhára nyári és tavaszi s egy nehezebb­ őszi-téti érvénnyel. Ez már magasabb teljesít­mény. — Így rongyolódott le a középosztály álta­lában és a kisebbségi középosztály különösen­­ fejezte be elmélkedését barátom lehajtott fejjel s úgy látszik, ezek a társadalomtudo­mányi bölcselkedések a gazdasági viszonyok is eszmekor egyenes összefüggéséről igazak, mert íme, csak így eszméltem rá, véletlenül, h­ogy fogalmaim elváltoztak. Elfajultak. Észre­vétlenül elsorvadt tudatomban a „ruhák“ vagy­­ ruhatár“­ fogalma­s helyébe lopakodott a „ru­ha“, így, egyes szám­ban, névelővel. A ruha, az a bizonyos, amiből legalább is használható és Szalonképes állapotban, többnyire csak egy van, egyetlenegy, amelyet őrzü­nk, kefélünk és vasalunk, mert meg kell őrizni a külszínt utol­só ledetetünkig, amíg csak el nem visz ben­­nünket az ördög... Szólt és elindult, mert aznap délután állás­keresőbe ment egy vállalathoz, ahol ügynöki Iltás volt üresedésben, százalékos alapon, min­den fix nélkül. fi­gpáfporn és a film­operatőr Roland I. Falk, a nagyhírű moziopera­tőr nagy filmvállalatok megbízásából rö­viddel az abesszin háború megkezdése után az afrikai csatatérre indult, kellő számú film­el vevőgép­pel felszerelve. Lá­zasan keresgélni kezdte a „grandiózus csa­tajeleneteket,“ amelyek majd a vér és puskapor özönével, tízezer filmszalag­­méter hosszúságban, elkápráztassák a moziközönséget. Valódi helyszíni felvé­tel! Tízezer halott! A napokban azonban kiábrándultan tért haza Párisba. — Filmtechnika szem­pontból nem elég érdekes az ügy — je­lentette ki. Guerilla- és járőrharcok foly­nak, sokat esik az eső, nincsenek igazi nagyszabású csaták. . . Egyszóval unalmas csetepaté ez az afri­kai háború. Egyetlen vigasztalása maradt szegény filmoperatőrnek: a készülő új vi­lágháborúban inkább akad majd számára megfelelő „szenzációs anyag“... székrekedésnél Wildh Haps I iToo’h/r'88” 8VÓBY­­Telefon du­nai keserüviz Egy egész nép még­sem­misitése... Ludendorff, a nagy német­­ hadvezér könyvet irt. Címe: A totális háború. Vég­ső következtetése: „Nem szabad elfelejte­nünk, hogy a jövő háborújában nem an­­­nyira arról lesz szó, hogy legyőzzük egy ellenséges nemzet haderejét, hanem hogy előidézzük egy egész nép megsem­misítését. Egyszóval: a jövő háborújában tiszta és tökéletes munka kell. Megsemmisíteni az egész ellenséges országot, szőröstől­­bőröstől, csecsemőket sem véve ki. Hat­van, száz, kétszázmillió embert, a­mennyi csak él az ellenséges országban. Lud­endorffnak igaza van: ez a jövő háború képe. Ezek után elő is kell ké­szülni rá: nem a háborúra, hanem annak meggátlására. Kőműves Géza Ö Csatornát épp az Astra - Unió —Rom­foc Brassó, január 31 Az Astra-Unio-Romfoc vagon és moz­donygyár engedélyt kért a várostól, hogy új brassói telepén csatornát épít­hessen a gyár szennyvizének levezeté­sére. A város megadta az építkezési engedélyt, sőt a csatorna közcél­úságára való tekin­tettel, annak egy részét a város költségén építik ki. A két méter mély csatornát mű­­bazaltkő burkolattal látják el. Az Astra- Unio-Romloc azonkívül kibérelte a gyár­teleptől a derestyei állomásig vezető vasúti vágányt is. Mill 'ill'iPl­'iMffill 'l'U'l IHIN­INIHHIN­—BmWHI1 III az egész világon ismert csokoládépasztilla alge­­kitünőbb ellenszere a ROSSZ EMÉSZTÉS­­NEK, a MIGRÉNNEK, A SZÉKREKEDÉSNEK, EMÉSZTŐ szervek FEKC­IÓJÁNAK. Japán nem nyugszik: Utóbb véres összetűzés a mongol-mandzsu határon Moszkvai jelentések szerint a mandzsu katonaság lázong a japán tisztek ellen Peking, január 11. A nankingi központi kínai kormány uralma alól kiszakadt Hopej tartomány­nak, a „függetlenné” vált északkínai tar­tományok egyikének politikai tanácsa most szerződést kötött Mandzsukuo kor­mányával. A szerződés értelmében a két japán gyámság alatt dúlt független állam szorosan együttműködik gazdasági és ka­tonai tekintetben. A mandzsu-mongol határról újabb sú­lyos összeütközést jelentenek. Ismét mandzsu-japán fegyveres csapat tört be mongol területre Ulun-Derzsunnál, ahol ez már a harm­adik ilyen határsér­tés. A mandzsu-japán csapat megtámad­ta a mongol határőrséget, amely visszatü­zelt. A támadók egy halott hátrahagyásá­val visszavonultak. Tokiói jelentés szerint a mongolok Mandzsukuó határán 51 hadászatilag fon­tos ponton egész had­sereget összpontosí­tottak, amelynek száma 15­0 ezerre rúg. A japán fővárosban úgy tudják, hogy a Mongol Népköztársaság hadereje már 850 ezerre emelkedett s a legmodernebb fegyverekkel van felszerelve. A mongol hadseregnek mintegy 100 repülő­gépe, 20 tankja és 4 ezer páncélos teher­gépkocsija van. A Moszkvában kötött mongol-szovjet szövetségi szerződés sze­rint a Mongol Népköztársaság hadseregének vezetését szovjet tisztek vet­ték át s így a vörös és mongol hadsereg szoros együttműködése biztosítva van. Moszkvába érkezett jelentése­k arról számolnak be, hogy Mandzsukuóban na­pirenden vannak a zendülések. Egy szov­­jet területre átszökött mandzsu katona el­mondta, hogy több laktanyáiban lázadás tört ki és súlyos összetűzések keletkez­k a mandzsu katonaság és a japán tisztek között. Az egyik ilyen forradalmi jellegű katona-felkelés során négy japán tisztet agyonvertek. A Porunca Vremii adófizetői Milliókat szerzett már Radulescu­­ a hazafiaskodásba Bukarest, január 31. A Lupia a múltkor leleplezte a Porun­ca Vremii manőverét, amellyel Grósz Jenőből évi 300 ezer lej támogatást va­­salt ki. Radulescu file dr. főszerkesztő és a keresztény nemzeti párt egyik fő­városi kerületének elnöke azonban nem állt meg a Cageronál. Egyéb zsidó válla­latok is sorra kerültek. A Lupta, amely egy ideig hallgatott, most­ folytatja a leleplező cikksorozatát. Újabb kliséket közöl. Ezúttal az Agri­­cola Fonciera biztosító társaságot „vágta meg“ a maradéktalan hazafiasság törhe­tetlen bajnoka, mindössze kétszer 24 ezer lej erejéig, amelyet „évi támogatás“ cí­mén vett fel. A nyugtákat közli a Lupta, amely szerint Radulescunak, akit tej és autógumilopás miatt kitettek az egyik fővárosi kerületi városházáról, két éven belül — ennyi ideje hazafiaskodik ugyan­is — többmillió lejes vagyona lett és ha­tározottan nagy­,jövedelmű embernek mondható. A Pornica Vremii állandóan vérvád­­ról szóló súlyosan faj- és felekezeti gyű­­löletre izgató rajzokat közölt. Széknek eredményeként azután „támogató össze­geket“ és „segélyeket" szed be egy pár hülye pénzes zsidótól — fejezi be a Lup­ta a cikket. Vespasiannak igaza volt A pénznek igazán nincsen szaga. 3. oldd hosszai a villa körül ólálkodott és Rökkék nem mertek már az utcára kimenni, mert válogatott szidalmakkal fogadta őket az ismeretlen férfi. A Rökkéktől tá­vozó férfivendégeket is inzultállni kezdte, többször üldözőbe vették, de mindannyi­szor sikerült megugrania. Végül is vélet­len folytán megállapították személyazo­nosságát és lakását. Nyomban rendőr ment ki érte és előál­lította a főkapitányságon. A rendőrorvos már a felületes vizsgálatnál is megállapí­totta, hogy Cset­ári János ön- és közveszélyes őrült kihallgatásakor azt vallotta hangosan kiabálva: Szeretem Marikát és Marika is szó* rét engem! Nem tágítok szerelmemtől! Beszállították az angyalföldi tébolydá­ba az „ibolyaszemü“ színésznő őrült szerelmesét... Szerelemből telte­m a— in­ifi ina­­omut Megtámadta és meg akarta fojtani Rökk Marika budapesti színésznőt egy fiatalember Megállapították a támadóról, hogy őrült és beszállítoták az angyalföldi tébolydába Budapest, január 31 Rökk Marika, a szépségéről híres buda­pesti színésznő különös kaland közép­pontjába került. Rökk Marika édesapja, R­ökk Ede, szerdán megjelent a főkapi­tányságon és feljelentést tett Csetári Já­nos 59 éves fiatalember ellen, aki szerelmével nemcsak üldözi lányát, de az utóbbi időben egyenesen halállal­­ fenyegette meg, ha nem hallgatja meg. Rökk Ede elmondotta, hogy körülbelül egy évvel ezelőtt levelet kaptak a posta­ládában. Szerelmes vers volt benne. Rökk Marika nem egy ilyen levelet kapott, ezért nem is keltett különös feltűnést. A levelek és versek azonban mindennapo­sak lettek. Sőt az ismeretlen lángoló sze­relmes levelet és verseket h­ó­naponként többet is kezdett küdeni. Néhány hét múlva az ismeretlen Jo­hannes Rex névvel írta alá a leveleket. „Megkérem Marika kezét“, írta egy napon és a helyzet kezdett kínos lenni. A levelek hangja egyre fenyegetőbb lett. Meggyilkolással fenyegette meg Rökk Marikát, ha nem lesz a felesége. — Megfojtom, ha kosarat ad! — fe­nyegette az ismeretlen a színésznőt. A rejtélyes szerelmes most már nap­ Ferrorie, amerikai ügyvédnő, a világ egyetlen női állami fegyverszakértője. Műszaki kenrvekben, nyelvtanokban, szótárakban állandó nagy­­raktár a Brassói Lapok Könyvoszt­__táljában. Kéne díjtalan árjegyzékeinket.

Next