Büntető Jog Tára - Polgári Törvénykezés, 1881. október-1882. március (3. kötet, 1-26. szám)
1882-02-23 / 21. szám
Előfizetési ár: Negyed évre . . 2 frt. Fél évre ... 4 frt. Egész évre . . 8 frt. Megrendelhető : a kiadó hivatalban (Budapest, II. ker., Föh.Albrecht út 8. sz.) Budapesten az Eggenberger - féle könykereskedésben is (barátok tere). BÜNTETŐJOGI DÖNTVÉNYEK, RENDELETEK ÉS ÉRTEKEZÉSEK GYÜJTEMÉNYE. -------------A DÖNTVÉNYEK HIVATALOSAN KÖZÖLTÉINEK. Megjelen minden csütörtökök. Szerkesztőség: Budapest, II. ker. Feh.Albrecht-út 8- sz. Kéziratok vissza nem adatnak. 21. szám. Budapest, 1882. február 23-án. Ill. kötet. BÜNTETŐ JOG TÁRA. Tartalom : A kir. ügyész indítványa. — A büntető törvénykönyv 94. szakasza. — Van-e házi fegyelmi joga a kereskedőnek segéde fölött ? — A feltételesen szabadon bocsátott elitéltek védkötelezettségéről. — Judicatura: A passiv ellentállás nem alapítja meg a hatóság elleni erőszakot. A kir. ügyész jogosítva van nyomozást saját hatáskörében is elrendelni. — A passiv ellentállás nem állapítja meg a hatóság elleni erőszakot. Ezen bűntett kisértete. Hatóságok elleni izgatás. Hatósági közegek szóbeli megsértése. — Az előnyomozást elrendelő bírói határozat ellen nincs helye felebbvitelnek. — Elsőfokú h f. bíróságok : A büntetés alatt álló elitélt helyezhető-e szabadlábra, ha ellene egy másik büntetendő cselekmény miatt az összbüntetés szabatott ki és ezen új ítélet felebbeztetett ? — A közigazgatási hatóságok köréből: Melyik hatóság illetékes a hatósági közegek ellen elkövetett sértések elbírálására ? A kir. ügyész indítványa. Lapunk III. kötet 7. számában kifejtettük, hogy nézetünk szerint a bíróság a vádlottra hosszabb és súlyosabb büntetést is szabhat, mint amilyent a kir. ügyész a coueret esetben indítványozott. Nézetünk alapja az volt, hogy a bíróság a fenforgó és ítélete alá bocsátott tényre nézve szabadon alkalmazza a törvényt. A kir. Curia mint legfőbb ítélőszék azonban némely esetben kimondotta, hogy nem megy túl a kir. ügyész általindítványozott büntetési nemen és tartamon, habár a tettes súlyosabban is lenne büntetendő. A budapesti kir. tábla az általunk helyesnek tartott elvet követte. Ezen ellentétes felfogásból és a kir. Curia által bizonyos esetekben kimondott megszorításból eredő hátrányok megszüntetése végett kibocsátotta a budapesti kir. főügyész a következő körrendeletét, melyben utasítja az alárendelt kir. ügyészeket hogy a büntetés neme és mennyiségére nézve határozott indítványt ne tegyenek. A főügyész kiemeli még a vádelv lényegét, hangsúlyozván hogy ez abban áll, hogy a bíróság nem ítélhet el senkit, olyan tény miatt, mely miatt nem emeltetik vád. Minek minősítendő és mikép büntetendő ezen tény, mikép szóljon az ítélet, azt az ítélet ura, a biró határozza meg, s ebben a vádló nem korlátozhatja a bírót. A körrendelet igy szól: 1171. sz.11882. Tíz éve tartó főügyészi hivataloskodásom ideje alatt, úgy személyes érintkezéseim, valamint concret esetekben adott utasításaim alkalmával, számtalanszor figyelmeztettem a t. kir. ügyész urakat, hogy a kir. ügyészség intézménye, úgy mint azt az 1871 : XXXIII. tcz. körvonalazza, hazánkban nyilván, a büntető eljárásnak a vádelvre való alapítását inaugurálja, hogy tehát addig is, míg a törvényhozás ama körvonalak közé, ez elvnek megfelelő, s az eljárás egész folyamában következetesen keresztülvitt intézkedéseket helyezend, már előre igyekezzünk azokból, legalább ott és 21