Bútor és Faipar, 1996 (2. évfolyam, 1-12. szám)
1996-01-01 / 1. szám
A Bútorvállalkozók Országos Szakmai Szövetsége és a Faipari Tudományos Egyesület folyóirata A szerkesztőbizottság társelnökei: Győri Ferenc és dr. Molnár Sándor A szerkesztőbizottság tagjai: Baloghné Cséplő Katalin, Bíró Lászlóné, dr. Dalocsa Gábor, Nagy Alajos, Neményiné Gyarmathy Margit, dr. Nyárs József, dr. Somkuti Elemér, Vásárhelyi János Főszerkesztő: Berényi János A TARTALOMBÓL A hazai falmezgyártás .... 3 Antik Enteriőr ‘95 kiállítás A hazai bútoripar növekedése.........................5 A fakorszak következik. ..6 Nyár Világkongresszus Magyarországon ...............8 Messze van-e Malaysia? ...........................9 Szomszédolás a Lajtán túl.........................12 Ágystúdiók.........................14 A rák és a faporok ...........16 A Möbelmarket a budapesti Bútor Szakvásár ‘95-ről.............18 Innen-onnan.....................19 Hírek..................................20 Gazdasági helyzetértékelés A lakásépítés kedvező tendenciái .........................21 Hirdetésfelvétel: Comapress 1103 Budapest, Őzláb utca 24. Tel.: 262-2608, fax: 263-1336 Kiadja: 3B Szaklapkiadó 1103 Budapest, Kőér utca 35/A. Tel.: 262-2608, fax: 263-1336 Megjelenik havonta. Előfizetési díj egy évre 1896 Ft. Megrendelhető a kiadóban, illetve előfizethető átutalással: OTP Bank Rt. Bp., X. ker. fiók 11710002-20133140 Nyomdai előkészítés: WellCom Grafikai Stúdió Nyomás: Fővárosi Nyomdaipari Rt. HU ISSN 1219-5510 A HAZAI FALEMEZGYÁRTÁS Kényszerűségek és fejlesztési lehetőségek Ismeretes, hogy a hazai ipart a nyolcvanas, majd a kilencvenes évektől a hazai felhasználás visszaesése, a keleti piacok leépülése sújtotta. Ez alól a faipar, s ezen belül a falemezipar sem kivétel. Ha ehhez hozzávesszük az átalakulásokat, a privatizációt, könnyen belátható, hogy a fennmaradáshoz, majd a fejlődéshez léteznek olyan kényszerpályák, amelyekre rá kell lépni, emellett léteznek olyan lehetőségek, amelyekkel élni lehet a jövőben. Írásom alapvető célja: - A világméretű átrendeződés hatásának vizsgálata Európa falemezgyártására, s általában a falemezgyártásra ható tényezők feltárása térségünkben. - A falemezgyártásra ható tényezők és azok elemzése alapján azon kényszerűségek és fejlesztési lehetőségek megfogalmazása, amelyek ismeretében lehetővé válik a fennmaradás és fejlődés a hazai falemezgyártás számára. (Az egész értekezés felépítését a blokkdiagramm mutatja be. Jelen cikkben ennek egyes részleteivel foglalkozunk.) Mi a helyzet a falemezekkel a világon és Európában? Ilyen irányú elemzés több ízben készült az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága és a FAO dokumentumai, statisztikái alapján. Ebből a vizsgálatból néhány megállapítás: A világméretű átrendeződés azzal jellemezhető, hogy míg eredetileg az évszázad közepétől Európára a forgács- és farostlemezgyártás fejlesztése, Észak-Amerikára a már hagyományosan kialakult a faházépítések voltak jellemzők, addig az észak-amerikai konstrukciós fatermékeknek igen széles választékát fejlesztették ki az utóbbi évtizedekben. - Észak-Amerikára és Nyugat- Európára egyaránt az jellemző, hogy csak a nagy tőkeerővel rendelkező tulajdonosi csoportok képesek a technika korszerűsítésére, valamint, hogy előnyeiket marketingjükön keresztül érvényesítik. Ehhez kapcsolódik a harmadik megállapítás, hogy a falemez gyártásában az átrendeződés a tőkekoncentráció és az integráció, pontosabban a vertikális integráció irányába mutat. Ez azért is fontos, mert Magyarországon ezzel éppen ellentétes folyamat zajlott le: többségében szétválasztották az erdőgazdálkodást és a fafeldolgozást. Továbbá Délkelet-Ázsia vált a világ legnagyobb rétegeltlemez-exportőrévé. Az ilyen célú európai felhasználásban jelentős mértékben megnövekedett az onnan származó termék. Az 1962-től indított termelés, felhasználás, import és export adatok jól érzékeltetik az import olló nyílását. Ez utóbbi a hazai gyártás számára jelenthet potenciális lehetőséget a várva várt konjunktúra idején. A következő kérdés a falemezgyártásra, annak nemzetközi versenyképességére ható tényezők csoportja (Faipar, 1995/6.). Ezek közül is kiemeljük a következőket: - Az alapanyag ellátást, ahol is a hazai fanyersanyag bázisán a hagyományosnak számító tölgy és bükk mellett potenciális lehetőség a lágylombos fafajokban, elsősorban a nyárakban van. - Az új termékek közül meg kell említeni azt a tendenciát, hogy főleg Észak-Amerikából olyan konstrukciós anyagok kerülnek át Európába, amelyek nagyobbított, furnérszerű forgácsokból vagy furnérból készülnek ragasztással, vagy ép Az európai rétegeltlemez-összkép BÚTOR- ÉS FAIPAR 1996/1. * 3