Buza Péter: Palotai tegnapok. Tallózás egy várossá lett palóc falu múltjában (Rákospalota, 1995)
...ezt a részét a világnak az Isten is nyaralóhelynek teremtette! Ha pedig így van, hát az is lesz! A legkorábbi - s nyomdafestéket is látott - leírás 1857-ben jelent meg a Hölgyfutárban. Minden lényeges információt tartalmaz, s összefoglalja a fentebb részletezett indítékot is, a hír műfajához illő távirati stílusban. "Palota mellett egy egész kis telepi épüll csinos nyári lakókkal. E helyet öröm völgyének nevezték el, s máris számosan lakják, kik a fővárosi lármától távol a nyílt természet fölött örvendenek." Hogy a másik fontos motívum se maradjon ki az indoklásból, álljon még itt egy valamicskével később publikált mondat a Reform című lap egyik 1871-ben megjelent számából: "...nyaralóul pániig, ha orvos lennék, fővárosi sápiant gyerekeknek, mellbetegségben szenvedőknek százszor inkább ajánlanám a Rákos tiszta levegőjét, meleg homokját, mint akármelyik híres fürdőt." Ugyanebben a korszakban jelentette meg Pest vármegyét feldolgozó monográfiáját Galgóczy Károly. A Rákospalotát taglaló alig öt oldal többször is visszatér a nyaralóteleppel kapcsolatos adatokra. Amikor például az épületállományt veszi szemügyre, így ír: " Különösen a vasút közelében új telkek osztatván gróf Károlyi István mint