Buza Péter (szerk.): Az ismeretlen Lestyán - Budapest könyvek (Budapest, 2009)

Őszi séta a Szabadsághegyen

Pasarét, Svábhegy és Rózsadomb környékén - hogy kidobol­­tatják a rendeleteket, mint a falusi kisbíró, mikor kántálni kezd, hogy »közhírré tétetik...« Küldöncöt hát azonnal a »Szabadság«-hoz! Hol egy altiszt? Nincs. Jó lesz fogalmazó is. Az sincs. Ak­kor tanácsjegyző­. Honnan kerítsünk? Megyünk felfelé a ranglétrán. Főjegyzőnél akadunk meg, Reminiczky Lajos fő­jegyző rohanjon a »Szabadság«-hoz. S amíg ő rohan, Aranka már kopogtatja is az első rendeleteket: fel a pincéből, leva­karni a régi plakátokat, eltemetni a holttesteket, eltakarítani az állati dögöket, a vizet csak forralva igyuk, jelentkezzenek a pékek és a kerületi elöljárók, népkonyhákat kell felállítani, tilos a piros karszalag és az orosz »felségjelvények« viselése... A szomszéd szobában a Budapesti Nemzeti Bizottság ülé­sezik. Oltványi Imre és Farkas Ferenc medvevadászatra van­nak öltözve. Ortutay Gyula a Sándor­ utcában járt, meg­kezdte a rádió helyreállítását. Rádió? Mikor lesz pesti adás? Egyelőre még Szálasiék rádiója szórja felénk az átkot nyugat­ról. »Lesz pesti adás - mondja Ortutay. - Rendbehozzuk a kis­ adót!« Gulácsy György Bajcsy-Zsilinszky Endrénét vezeti be Csor­ba Jánoshoz. Nincs lakása. Nincs hol lehajtani a fejét. Tol­mácsokat kell keríteni, mert az orosz városparancsnok — aki egyelőre Kispesten van — segíteni akar a közigazgatásnak. A polgármesternek ki kell menni hozzá, hogy megerősítse ál­lásában. Csorba elindul. »Legalább egy biciklim volna!« - mondja mosolyogva és nyomban hozzáteszi: »Igaz, nem is tudok biciklizni.« Minisztériumok, állami hivatalok, közületek, testületek M 130 .

Next