Cahiers d'etudes Hongroises et Finlandaises 17/2011
I. La notion de minorité dans une Europe en mouvement : un regardpluridisciplinaire - Antal Örkény: Bevándorló csoportok migrációs stratégiáinak összehasonlító elemzése. Egy kutatás tanulságai
A jövőre irányuló tervek, a végleges letelepedés vagy az elvándorlás dilemmája, illetve az állampolgárság megszerzésének igénye, és ezek bonyolult kombinációi rávilágítanak a magyarországi bevándorlás sajátos ellentmondásaira. Magyarország még kevéssé célország, inkább tranzitország, így sokan csak átmenetileg tartózkodnak Magyarországon. Az, hogy ki hogyan dönt, jelentős mértékben függ a migrációs célok sikeres megvalósításától, de kapcsolódik a kulturális integráció sikeréhez vagy éppen sikertelenségéhez is. A határon túlról jött magyarok ebből a szempontból külön esetet alkotnak, bár körükben is kimutatható az a migráns stratégia, amely Magyarországot csupán egy további migrációs cél elérésének átmeneti állomásának tekinti. A tartózkodástól részben függetlenül a magyar állampolgárság és a vele járó európai útlevél megszerzése sokak számára fontos, még akkor is, ha nem feltétlenül képzeli a jövendő életét Magyarországon tölteni. A magyar útlevél a harmadik országból érkezettek számára belépőt jelent az Európai Unióba, de akkor is értékes kincs, ha valaki visszatér hazájába, hiszen ez jelentősen növelheti a későbbiekben az egyén politikai és pszichológiai biztonságérzetét Migrációs integrációs stratégiák Elemzésünk végén egy olyan komplex modellt mutatunk be, amely a bevándorlás legkülönfélébb strukturális vonatozásait és mentális aspektusait úgy ötvözi egy sokdimenziós keretbe, amelynek segítségével elkülöníthetők lesznek az egymástól eltérő markáns migráns stratégiák. A strukturális integráció feltételei közül felhasználtuk az iskolai végzettséggel mért tudástőke nagyságát, a migráns jelenlegi foglalkozási státusát és életszínvonalát, az idegen környezetben való eligazodáshoz elengedhetetlenül szükséges magyar nyelvtudását, illetve a kapcsolati háló etnikai nyitottságát vagy zártságát. A kognitív tényezők közül olyan tényezőket vettünk számba, mint például a lelki integrációt segítő közelségérzetet, a magyarokkal szemben érzett társadalmi távolságot, a személyes és intézményes bizalom mértékét, a befogadó ország közügyei iránti érdeklődést, illetve azt, ahogy a migránsok megítélik a befogadó országnak a migránsokkal szembeni bánásmódját. Ugyancsak néztük a bevándorlók jövőbeni terveit aszerint, hogy maradni szeretne az országban, vagy a továbbvándorlás gondolatával játszik, illetve, hogy kíván-e a kérdezett élni a honosítás lehetőségével. Elemzésünkben klasztereljárás segítségével négy markáns csoportot sikerült elkülönítenünk, amelyek a migráció négy lehetséges stratégiáját írják le. 167