Californiai Magyarság, 1953 (31. évfolyam, 1-52. szám)
1953-01-02 / 1. szám
No. 1 1953 január 2 CALIFORNIA MAGYARSÁG REGÉNY “A NAGY MAJOM TITKA” Irta: FINTA SÁNDOR Furcsa találkozások Petropolis sok tekintetben Brazília csodavárosa. Szép hegy tetején fekszik, Rio de Janeirótól ötven mérföldnyire az ország beleseje felé. Másfél századdal ezelőtt német hajósok alapították.Ezek a hajósok tisztjeik kegyetlenkedése miatt fellázadtak és Brazília hívogató partjain kerestek menedéket. Amint partra szálltak, a törvény nem tehette már rájuk a kezét, de ők mégis inkább a szűzi erdő védelmére bízták magukat. Az általuk alapított város történetesen a császár magánbirtokán feküdt s idők folyamán a politikai hatalmasságok, a gazdagok és előkelők nyári üdülőhelyévé vált. Don Pedro, a császár, kedvezni akart ennek az előkelő telepitvénynek s jó katolikus létére elhatározta, hogy a hires petropolisi gránitból nagy székesegyházat építtet oda. A munka még csak felében állt, amikor II. Don Pedro leánya, Isabella hercegnő, 1888- ban jóváhagyta a rabszolgaság eltörléséről szóló törvényt Brazíliában. Csakhamar bebizonyosodott azonban, hogy ez az emberséges tett nagy politikai hiba volt, mert tizenkét hónapon belül kikiáltották a köztársaságot és a császár családját örökre száműzték. Pártfogójuk eltávoztával a család beszüntette a székesegyház építkezési munkálatait, így tehát állt az építkezés s csak olyan lassan és hézagosan haladt előre nagynehezen, amennyire azt a közönség adakozásai lehetővé tették. Végre egy negyedszázaddal később egy bizonyos “baronessa” hatalmas összeget adományozott a székesegyház építkezésének befejezéséhez. Ez az adomány egyszeriben fellendítette az életet Petropolisban. Senor Attilio da Silva Costa, a vezető építész, sok éven át szenvedett a lassú huzavonától, most aztán nem kimért semmi fáradságot, hogy siettesse a munkát. Tehetséges művészeket szólított fel, sok munkást alkalmazott, új gépeket vásárolt s nagyobb volt az élénkség a székesegyház építkezése körül, mint valaha. Da Silva Costa egy fiatal, tehetséges magyar művészt, Aba mestert szólította fel arra, hogy az oszlopul szolgáló tizenhat óriási kariatid-szobrot megtervezze, és kőbe vésse, úgyszintén egy mauzóleumot építsen a számkivetésben meghalt utolsó császár emlékére. Ez a harminöt éves törekvő szobrász és mérnök Brazíliában tartózkodott, mert a világháborúban nemesi birtokaival együtt mindenét elvesztette. Hazaszeretetének bizonysága volt a háborúban szerzett tizenhét sebes számos személyes áldozata. Szülőföldjén sok nemes szobormű szolgált művészi buzgalmának és ügyességének bizonyítékául. De a hadviselt ország nem tudta a művészeteket többé pártfogolni. Aba tehát, amikor a Brazíliában folyó újabb építkezésekről értesült, jellemző önbizalmával és elhatározó készségével Dél-Amerikába hajózott. Képzettségének útja egészen sajátos volt. Az igazi művészek legtöbbje, őszintén szólva, önerejéből lett valamivé, Abát azonban a Gondviselés jelölte ki művésznek. Mélyen ösztönös természet volt, mindentitokzatosság és babona felé hajlott. Erős önbizalmat ébresztett tehát benne a tudat, hogy őrző szellemének védelmét élvezi. S amilyen sajátosak voltak fejlődésének fokozatai, olyan erős és merész becsvágy vezérelte őt a látszólag vaktában tett elhatározásaiban, amelyek fordulópontot jelentettek páratlan életpályáján. Élettörténetéről egyszer majd ezeket fogják mondani: olyan magabiztos, mint Napoleon, merész, mint Cellini és olyan emberi, mint Pasteur. Mint a titokzatosság felé hajló személyek legtöbbje, az élet mélyebb értelmét jelképekkel kapcsolta össze, így például anélkül, hogy magyarázatát tudta volna adni, lelke mélyén rejtőző becsvágya mindig a lovaglással volt valamiképen egybekapcsolva. Első paripája fából volt. Ezt az idomtalan jószágot édesapja, aki szegény ember volt, saját kezével készítette számára. Nap-nap után ezen vágtázott és ábrándozott órákon át, bosszúsan gondolt arra a percre, amikor lováról le kell szállnia, hogy lefeküdjék. Kilencéves korában nyugtalansága és az iskolában tanúsított fegyelmezettlensége miatt édesapja a fiú nagybátyjához küldte, hogy a lovakat őrizze. Most bőven lévén ideje, nemcsak lovait szerette meg, hanem bizalmas barátságot kötött a természet különböző megnyilatkozásaival. Magához tudta hívogatni a madarakat, amikor akarta. S olyan ügyesen tudta őket kelepcébe csalni és rejtekhelyeiket felfedezni, hogy mindennapos vezetője és társa lett Herman Ottónak, Magyarország legnagyobb madártudósának. Az öreg tudós hálás volt fáradhatatlan szolgálataiért, de sehogysem tetszett neki, hogy ez a rendkívül értelmes gyermek kellő foglalkoztatás híján kallódik. Felajánlotta tehát neki, hogy ösztöndíjat szerez számára a mérnöki oklevél megszerzésére. Fiatal pártfogoltja ezt örömmel fogadta, örömének azonban mélyebben fekvő oka is volt. Néhány nappal ezelőtt a vasúti pályatest mellett lovagolt és megpillantotta az első mozdonyt. Mindeddig együgyűen azt gondolta, hogy lovával meghaladta a Magyarországon elért legnagyobb sebességet. De amikor a vasparipával futott versenyt s az bánatára elhagyta őt, elhatározta, hogy ura lesz a nagyobb sebességnek is. Néhány év múlva, amikor mérnöki tanulmányait befejezte, öreg barátja, a madártan híres tudósa, ennek az eseménynek megünneplésére magával vitte őt a Szépművészeti Akadémia azévi kiállításának megtekintésére. Ami- ÚJ VESZTEGETÉSEK ÉS ADÓCSALÁSOK VOLTAK WASHINGTONBAN . . . Az igazságügyminisztériumnak a kincstár átnyújtott egy hosszú listát, amely számos nevet tartalmazott. A névsorban szereplő egyének törvényszegést követtek el. Erre a legutóbbi adócsalások és visszaélések nyomozása közben jöttek rá. Több gyanúsított ellen bűnvádi eljárás fog indulni — mondotta az igazságügyminiszter. A korrup köztisztviselőket bíróság előtt vonják felelősségre. McGranery igazságügyminiszter rendeletet adott ki, s szigorúan megtiltotta a minisztérium 15,000 alkalmazottjának, hogy bármiféle külső munkát, megbízást, külön állást vállaljanak. Az új igazságügyminiszter Browner úgy nyilatkozott, hogy a minisztériumból minden “illetéktelen és nem odavaló egyént eltávolít.” kor jóságos tanítómestere megmagyarázta neki, hogyan szabadítja fel a művészet a szív rejtett vágyait és meggyőzte őt arról, hogy egyedül a művészet tudja az idő sebes folyását megakasztani, a fiatal mérnök először érzett leküzdhetetlen vágyat arra, hogy a Pegazus szárnyas paripájára szálljon és nagy művésszé legyen. Hiába magyarázta neki okos atyai barátja a művészetnek szentelt élet nehézségeit, hiába óvta őt attól, hogy letérjen arról az életpályáról, amelyre már felkészült és elinduljon azon az útón, amelyről semmit sem tud. Aba elhatározását nem tudta megingatni. Megtalálta munkaterét és nem hallgatott többé senkire. Tíz évig dolgozott, eleinte mint kézműves bronzzal s finomabb fémekkel, később mint szobrász, márvánnyal, gránittal és elefántcsonttal. Művészi hírneve már terjedőben volt, amikor a háború fegyvert nyomott a kezébe, amely olyan ügyesen kezelte a vésőt. Aba csendes, komoly ember volt. A székesegyház körül áldogáló számtalan magnoliafa között sokszor bolyongott egyedül, gondolataiba merülve. Az volt a vágya, hogy sohase ismételje meg önmagát a művészetben és hogy minden újabb alkotása új áldozat legyen múzsája oltárán. Ez volt az oka annak, hogy folytonosan újabb betekintést akart az emberi szívbe nyerni, újabb kapcsolatokat keresett főleg az egyszerű emberekkel. Brazília ezekből sok jellegzetes alakot nyújt az eredetien gondolkozó művész számára. Más oka is volt annak, hogy annyira vonzódott az egyszerű emberek különböző fajtáihoz. Olyan gyakran szenvedett műveit barátainak kétszínűsége miatt, hogy majdnem arra a meggyőződésre jutott: csak az egyszerű ember őszinte. (Folytatjuk) HA AZT AKARJA, hogy vállalkozása sikerüljön, üzlete jobban menjen, hirdessen a “Californiai Magyarság”ban! AZ ELNÖKJELÖLT és KÖTELESSÉGEI Dwight D. Eisenhower, az Egyesült Államok megválasztott új elnöke, a legnagyobb megtiszteltetésben részesült, amit amerikai polgár elérhet. 1953 január 20-án átveszi hivatalát, amely ma sokkal nagyobb felelősséggel, jár, mint valaha. 1787-ben, amikor alkotmányunk életbe lépett, az ország csak 13 államból állott, melyekben négy millió ember élt. Ma az unió 48 államának 155 millió lakosa van. Az ország közben ipari forradalmon, véres háborúkon, komoly gazdasági válságokon ment keresztül és súlyos nemzetközi felelősségeket vállalt. Az Elnök teendői kibővültek, felelőssége és hivatalának tekintélye meghatványozódott. Az Elnök hatalmát az alkotmány szabályozza, amely a végrehajtói és a bírói hatalomra. Az alkotmány körülhatárolja mind a három hatalmat és gondoskodik arról, hogy mindegyik ág korlátozza a másik kettő hatáskörét, nehogy túl sok hatalom összpontosuljon egy személy kezében, vagy a személyek bizonyos csoportjában. A végrehajtói hatalmat az Elnök gyakorolja, a kiterjedt végrehajtó szervezet vezetőjeként, amely kilenc minisztériumból és számos független hivatalból áll, melyeknek főnökei közvetlenül neki felelősek. Az Elnök gondoskodik arról, hogy a megfelelő minisztérium vagy hivatal révén, az alkotmány rendelkezései, a kongresszus törvényei, a más országokkal kötött nemzetközi szerződések végrehajtassanak ; ő köti a nemzetközi megállapodásokat, amelyeket, ha nagyobb jelentőségük van — a szenátusnak kell jóváhagynia, ahoz, hogy jogerőre emelkedjenek. Az Elnök az amerikai haderő legfelsőbb parancsnoka is. Mint ilyen, háború esetén rendkívüli hatalommal rendelkezik. A kongresszus még ezt a hatáskört is kibővíti, mert rendkívüli jogokat szavaz meg számára, hogy veszély esetén azonnal intézkedhessél Ha a veszély elmúlik, az Elnök lemond e rendkívüli jogokról, mihelyt lehetségessé válik. Hadat üzenni azonban csak a kongresszusnak van joga. Ugyancsak a kongresszus állapítja meg, milyen méretű hadsereg tartassák fel és mennyi pénz költhető erre a célra. Az Elnök, a szenátus jóváhagyásával, a szövetségi kormány legfőbb tisztviselőit kinevezi, elsősorban kabinetjének kilenc tagját, a hadsereg tisztjeit, a szövetségi bírákat, a követeket és más tisztviselőket, akik az országot külföldön képviselik, a Civil Service Commission és a Bevándorlási Hivatal főnökeit, stb. Bírói hatalmánál fogva, az Elnök elengedheti vagy csökkentheti bárkinek a büntetését, akit az Egyesült Államok elleni bűntett miatt elítéltek, kivévén, ha a kongresszus helyezi vád alá az illetőt. Törvényhozói hatalmánál fogva, az Elnök tájékoztatja a kongresszust a köztársaság ügyeinek állása felől, törvényeket hozhat javaslatba és rendkívüli ülésekre hívhatja össze a törvényhozás mindkét házát. Az aláírása azonban nem okvetlenül kívántatik meg a törvények érvényéhez. Ha a kongresszus törvényt fogadott el, 10 nap múlva az Elnök aláírása nélkül is jogerőre emelkedik, ha az Elnök vétójogával él, a törvény csak akkor emelkedik jogerőre, ha a kongreszszus többsége ismét elfogadja azt. Az elnök természetesen felelős politikai pártjának is, de ő elnöke az egész országnak, azoknak is, akik ellene szavaztak. Az ország tőle várja jólétének és a nemzetközi békének a biztosítását. ----------------- : ft S . : WH O MEGHÍVÓ Los Angeles és környéke magyarságát tisztelettel meghívja a rendezőség a JANUÁR 10-ÉN, szombaton este A MAGYAR HÁZBAN, 1975 W. Washington Blvd. tartandó nagyszabású Szőts Péter művészestjére Az elsőrendű műsoron fellépnek Elizabeth Garde, Eőry Erzsi, a budapesti Vígszínház volt tagja, Hlatky Edith, Ligeti Amália, Weiss Annus, hegedűművésznő, Nagyajtay György, Szabó Irénke, Sándor Marcella, Tabányi László, Ránczi Lidia, Nehéz Ferenc és Máthé Tibor. Az énekszámokat kiséri Wishendorf Henry. ÉVIKE színdarab eredeti bemutatója Műsor után tánc Lakatos Arnold és kibővített zenekara mellett. KITŰNŐ VACSORA ÉS SZENDVICSEK Belépő díj $1.25, számozott helyek $1.75 3-ik oldal A magyar rótafa virágaiból... A CSILLAG IS SZEBBEN RAGYOG ... . Amióta először a két szemedbe néztem . . . Melegebben süt a napfény odafent az égen. A csillag is szebben ragyog És én olyan boldog vagyok, Amióta először a két szemedbe néztem . . . Két szemedből csillog felém a boldogság fénye. Mosolyod a kék menyország égi üdvössége . . . Nem bánom, ha meg is halok. Hisz én olyan boldog vagyok (mell) Két szemedből csillog felém a boldogság fénye . . .