Californiai Magyarság, 1954 (32. évfolyam, 3-53. szám)

1954-01-15 / 3. szám

No. 3 1954 január 15 CALIFORNIA| MAGYARSÁG ŐSZINTE A Bridgeporton leadott Ma­gyar televíziós színház sikeré­ről olvastam a napokban, mely első a maga nemében. Szinte jóleső érzés volt olvasni a tu­dósítást, mely az első i­lyen magyar vállalkozásról számol be, hogy felrázza az amerikai magyarság kultúrérzékét és talán sikerül majd állandóan hallani a vállalkozás felől, mely a szunnyadozó magyar élet felcsillogását jelenti szá­munkra. Így volt ez a rádió­műsorok beköszöntésénél is, s így van ez a magyar televíziós program megkezdésével is. A magyar akarás előretörtetésé­­nek jelenti ez új vállalkozás. Endrey Jenő és Pádly Margit valósították meg a bridgeporti WICC-TV állomás 43-as háló­zatán és ha a Bridgeport He­rald című angol újság kritiká­ját mérvadónak fogadjuk el: “Hungarian Stars bring TV- art here” soraival, úgy még sokat fogunk hallani az első magyar televíziós program to­vábbi műsoráról. Bridgeport egyik TV állo­mása nyitotta meg vonalát az idegennyelvű művészek szá­mára. Ez a nagy new yorki TV-állomások hálózatán telje­sen lehetetlen lenne, mert ott csak angol nyelvű műsoroknak nyújtanak lehetőséget, hason­lóan a rádión bevezett rend­szerhez. Annál nagyobb súly­­lyal jöhet tehát számításba ez az ujjítás, mely az úgyneve­zett “Ultra High Frequency”­­TV államosok révén a magyar művészek számára nyit utat. Hatalmas fejlődés előtt áll az amerikai TV és ezen az útón Endreyék tették meg az elő lépést. Hogy kik ezek az End­reyék, csak röviden próbálom jellemezni őket. Amerikába került magyar művészek, akik művészi játé­kukkal és kitűnő társulatuk­kal nem egy felejthetetlen es­tét szereztek a színházba járó magyarságnak és öntöttek új reményeket a magyar telepe­ket járó színtársulatok életé­be. A sikereken felbuzdulva, állandó magyar színtársulat tervét vetették fel, de a terv nem sikerült, mert mások si­kerének nem örvendő, magu­kat bírónak feltoló egyének elgáncsolták a vállalkozást. És mivel élni kellett valamiből, rádiózni kezdtek Endreyék és 23 éven keresztül folytatják e mesterséget New Yorkban, te­hát adtak valami olyasfélét heti műsoraikban, mely tet­szett a rádiót hallgató ma­gyarságnak. Most aztán TV-os álmokat szőtt Endrey és hitvese. Sokat dolgoztak a terven, sok ajtón kopogtattak be, hogy valóra váltsák egy magyar TV-és mű­sor megvalósítását s ami nem sikerült New Yorkban, sike­rült nekik Bridgeporton, hol az állomás vezetősége meg­hallgatta a tervet és lehetősé­get adott Endreyéknek, hogy megvalósítsák az első magyar televíziós műsort Amerikában. Nem volt könnyű dolguk a te­levízióra jutni, de törhetetlen akaraterejüket nem tudta le­törni az állomások vezetőinek rövidlátása. December 19-én és január 2-án magyar szót, magyar zenét és magyar dalt továbbított a bridgeporti állo­más a magyar otthonokba. Az Endrey-Páldy művészpár­ BESZÉD mellett valósággal brillíroztak a szereplők, akik között Gyp­sy Rózsika és Deutsch László kanyarítottak ki maguknak a siker nagy részéből, de Garda- Endrey Zsuzsi, Garda Tibor, és George Endrey tökéletes művészettel fonták koszorúba azokat az apró gyöngyszeme­ket, amelyek együttvéve sike­ressé tették a bemutatkozót. Hiszem, hogy e vállalkozás­sal Endrey megvalósítja az állandó magyar televíziós mű­sort és az esetleges ellenveté­sek dacára megmutatja, hogy ott a helye művészi tekintet­ben az első úttörők között, kik minden áldozatra hajlandók a magyar kultúra további hirde­téséért a televízión keresztül. Sok szerencsét és kitartást! Deresedés Robotos ------------------­ A MAGYAR ALAPÍTÁSÚ VILÁGLAP HETVENÖT ÉVES JUBILEUMOT TART Az Egyesült Államok egyik legtekintélyesebb napilapja, a St. Louis Post Dispatch, mely oly régóta szerepel az orszá­gos politikai életben, mint ki­tűnő hírszolgálati forrás és a korrupciós üzelmek leleplező­­je, hetvenöt éves jubileumot ünnepel. Magyar szempontból már azért is örvendetes a lap fényes karrierje és mostani háromnegyed százados jubile­uma, mert alapítója a magyar származású Pulitzer József a modern amerikai újságírás egykori kimagasló nagy alak­ja volt. A Post Dispatch most is mindennap a vezércikk ro­vata élén közli Pulitzer szer­kesztői hitvallását, amelyet 1907 április 10-én fektetett le, mikor már nyugalomba vonult és fiára bízta a lap további szerkesztését. Olyan szerkesztői elveket fektetett le ezekben a Ma­gyarországról koldusszegé­nyen kivándorolt Pulitzer, me­lyek ma is mindenben aktuáli­sak az amerikai magyar saj­tóban is. Igyekszünk követni, noha sohasem ábrándoztunk, még parányi tört részéről sem annak a sikernek, melyet úgy erkölcsi, mint anyagi téren Pulitzer elért, — dacára, hogy mint az elvek mutatják, me­legszívű ember volt. -----------------­ Sokezer dollárba került partyt rendezett a Gábor mama . . . Míg az itteni újságolvasó közönség az egyik Gábor lány szerelmi kaladjait olvashatja majdnem minden nap az új­ságában, addig New Yorkban mindenki a mama, Jolie Gábor partyjáról beszél, amely a Ho­tel Fourteenben volt. Négy­száz vendég volt hivatalos és sokezer dollárba került. ; '1 'B V »• «4P M2 m*é4i*^4>**4>*****^>****é^ JURSIK VIKTOR ADÓSZAKÉRTŐ irodája 4126 CRENSHAAW BLVD. minden adó és könyvelési ügyben készséggel áll rendel­kezésére. Nyitva minden este nyolc óráig. Telefon: Ax. 1-1141 HÁROM BILLIÓ DOLLÁRT KÖVETELNEK MNCLE SAMTÓL AZ INDONOK 1626 óta, amikor Peter Mi­­nuit 24 dokáért megvásárolta Manhattan szigetét az indiá­noktól, lényegesen okosabbak lettek Amerika őslakói. Az In­dian Claim Commission előtt 775 elintézetlen ügy fekszik és perek légiója folyik, hogy korábbi indián követeléseket érvényesítsenek. Számos in­dián törzzsel annak idején ko­moly szerződést kötött a kor­mány. A rezervációkról azon­ban időről-időre elűzték őket, főleg, amikor olajat találtak ezeken a területeken. Az indián ügyek főbiztosa három billióra becsüli az indi­ánok összköveteléseit.Egy ka­liforniai törzsnek birtoklevele van, amely szerint övék az egész nyugati part. Ezért kö­vetelnek most illő kártérítést. A Hoover gát területe szintén egy indián törzs tulajdonát képezte. Tízmillióval hajlan­dók kiegyezni. A perek évtize­dek óta folynak, néha döntés­re kerül a sor és ilyenkor az­tán kapnak némi kárpótlást a vörösbőrűek. A Sioux törzs tagjai az egyik törzsfőnök fiát iskoláztatták, majd egyetemre küldték, hogy ügyvéd legyen belőle. Azt hiszik, ha saját fajtájukbeli ügyvéd képviseli őket a “Nagy Fehér Atya” há­zéban, Washingtonban, sok­kal többre jutnak majd. Eddig nyolc és félmillió dol­lárt zsebeltek be az indiánok korábbi követelések fejében. Az oklahomai Choctow törzs két és félmilliót kapott, kiket az én vallásom miatt ül­döznek. Hozzá is járultam a cél elősegítéséhez, de egyál­talán nem tartom összeférhe­tetlennek amerikai polgári hű­ségemmel, Izraellel szemben táplált érzelmeimet, úgy is mint amerikai polgár, úgy is mint zsidó vallású ember.” “Mia azonban egyesek azt állítják, hogy az amerikai zsi­dók hazája Izrael, ahova iga­zában véve valamennyien tar­toznak, ezzel szemben erélye­sen tiltakoznom kell. Ha így állana a dolog, igaz volna a vád is, hogy az amerikai zsi­dók államhűsége megoszlik a két ország között.” “Azt megengedem, hogy a­zok az amerikai zsidók, akik kézügyességüket vagy szelle­mi erejüket készek Izraelnek felajánlani és módjukban áll odautazni, érdemes cél szolgá­latába állottak, de ez semmi­esetre sem kötelessége a zsi­dó vallású amerikai polgár­nak.” Ha a fennti nyilatkozat szö­vegében Izrael nevét bár­mely más idegen állam nevé­vel helyettesítjük, a kifejtett álláspont vezéreivül szolgál­hat minden külföldi szárma­zású amerikai polgárnak. Egy­szersmint leszögezi azt is, hogy nem “amerikai ellenes” viselkedés az, ha bármely más országgal szemben — külö­­­nösen a hazánkkal szemben — barátságos érzelmekkel visel­tetünk és ez a magatartásunk nem bizonyítja, hogy rossz ------------------­ Amerikai polgárok viszonya az óhazához A World Jewish Congress legutóbbi genfi közgyűlésén vita indult meg a zsidó ame­rikai polgároknak Izraelhez, őseik hazájához való viszo­nyáról. Akadt olyan felszóla­ló, akinek az volt a nézete, hogy zsidó vallású amerikaiak Izraelt tekintsék hazájuknak és gondoljanak arra, hogy vé­gül is oda kell “visszatér­niük.” Ezzel a véleménnyel szem­be helyezkedve, Herbert H. Lehman, new yorki szenátor, nyilatkozatot tett közzé, a­­melyben világosan körülírta az álláspontot, amelyet kül­földi származású amerikaiak­nak kell elfogadniuk, korábbi hazájukkal szemben, amit a bevándorolt amerikaiak legna­gyobb része eddig is követett. A nyilatkozat így hangzik: “A magam részéről élénken érdeklődöm Izrael állam bol­dogulása iránt és a legna­gyobb készséggel segítem elő a jólétét. De nem megosztott alattvalói hűségből teszem ezt, mert nem áll az, hogy Iz­rael az amerikai zsidók hazá­ja, ahova végül is meg kell térniök. Izraelt pártfogolom, mint amerikai polgár, mert érzem, hogy az eszmények és célok, amelyek Amerikát ve­zérlik, Izrael ügyeinek az is­­tápolását is megkövetelik. Mint zsidó, természetesen ö­­rülök annak, hogy menedéket nyerhetnek Izraelben azok, a­ 3-ik oldal Cavalcade of America Koszta Márton esete az a­­merikai közönség előtt az American Broadcasting Co. és Televízió Network műso­rán január 19-én, kedden este lesz. “Cavalcade” néven is­mert műsort hetente közvetí­ti az ABC-M TV, s most öröm­mel értesülünk, a jövő heti műsorára Dr. Sziklay Andor (Andor Klay) által írt érté­kes könyvet a Koszta Márton esetei hozzák az amerikai kö­zönség elé, mintegy 150 TV és vagy 300 rádió­állomáson. A magyar Koszta Márton tör­ténetét, drámai erővel festik alá, épp úgy mint a legtöbb amerikai történelmi eseteket, melyet a híres “Cavalcade of America” műsora közvetít he­tenként. Felhívjuk olvasóink figyel­mét erre, a magyar szempont­ból igazán érdekfeszítő nagy eseményre, hogy kapcsolják be rádiójukat vagy televízió­jukat a jövő kedde­n este 10-30-kor. Vagy pontosabb i­­dőért figyeljék a napilapok Ráidó és TV rovatát. Toin the MARCH OF DIMES January 2 to 31 amerikaiak vagyunk, hanem inkább az ellenkezőjét. MEGHÍVÓ Békeffi László HÁROM ÓRÁS Új évi színházi és kabarét­estjére 1954 január 16-án este pont 7:45 órai kezdettel a Plummer Park színháztermében 7377 Santa Monica Blvd. A los angelesi magyar színművészek élgárdájának felléptével BEREGI OSZKÁR mint vendég HATHÁZY MÁRIA — HLATKY EDITH — PATÓCS KATÓ és TATÁR GYÖRGY PULAY ERZSI — SZŐTS PÉTER SUJÁN PÁL — HOFFER ANTAL KISS JÓZSEF — KÖRMENDY FERENC KARINTHY FRIGYES — MÓRICZ ZSIGMOND TÖRÖK REZSŐ — BÉKEFFI LÁSZLÓ legjobb darabjaiban, színműveiben, tréfáiban, jelenetei­ben, falusi vígjátékaiban. Dalok, szólók: BÉKEFFI aktuális, helybeli magyar és amerikai konferenszai A zongoránál: WISHY HENRY JEGYEK: $2.40, $1.75, $1.20 árban adóval együtt tele­fonon megrendelhetők: CRestview 5-6477. Számozott helyek: első három sor $3.60 adóval Ingyen parkoló hely: Buffet. Pontos kezdés. Számok alatt az ajtók zárva lesznek. Minden magyart szeretettel vár a magyarság legnagyobb mulattatója BÉKEFFI LÁSZLÓ

Next