Californiai Magyarság, 1954 (32. évfolyam, 3-53. szám)
1954-01-15 / 3. szám
No. 3 1954 január 15 CALIFORNIA| MAGYARSÁG ŐSZINTE A Bridgeporton leadott Magyar televíziós színház sikeréről olvastam a napokban, mely első a maga nemében. Szinte jóleső érzés volt olvasni a tudósítást, mely az első ilyen magyar vállalkozásról számol be, hogy felrázza az amerikai magyarság kultúrérzékét és talán sikerül majd állandóan hallani a vállalkozás felől, mely a szunnyadozó magyar élet felcsillogását jelenti számunkra. Így volt ez a rádióműsorok beköszöntésénél is, s így van ez a magyar televíziós program megkezdésével is. A magyar akarás előretörtetésének jelenti ez új vállalkozás. Endrey Jenő és Pádly Margit valósították meg a bridgeporti WICC-TV állomás 43-as hálózatán és ha a Bridgeport Herald című angol újság kritikáját mérvadónak fogadjuk el: “Hungarian Stars bring TV- art here” soraival, úgy még sokat fogunk hallani az első magyar televíziós program további műsoráról. Bridgeport egyik TV állomása nyitotta meg vonalát az idegennyelvű művészek számára. Ez a nagy new yorki TV-állomások hálózatán teljesen lehetetlen lenne, mert ott csak angol nyelvű műsoroknak nyújtanak lehetőséget, hasonlóan a rádión bevezett rendszerhez. Annál nagyobb súlylyal jöhet tehát számításba ez az ujjítás, mely az úgynevezett “Ultra High Frequency”TV államosok révén a magyar művészek számára nyit utat. Hatalmas fejlődés előtt áll az amerikai TV és ezen az útón Endreyék tették meg az elő lépést. Hogy kik ezek az Endreyék, csak röviden próbálom jellemezni őket. Amerikába került magyar művészek, akik művészi játékukkal és kitűnő társulatukkal nem egy felejthetetlen estét szereztek a színházba járó magyarságnak és öntöttek új reményeket a magyar telepeket járó színtársulatok életébe. A sikereken felbuzdulva, állandó magyar színtársulat tervét vetették fel, de a terv nem sikerült, mert mások sikerének nem örvendő, magukat bírónak feltoló egyének elgáncsolták a vállalkozást. És mivel élni kellett valamiből, rádiózni kezdtek Endreyék és 23 éven keresztül folytatják e mesterséget New Yorkban, tehát adtak valami olyasfélét heti műsoraikban, mely tetszett a rádiót hallgató magyarságnak. Most aztán TV-os álmokat szőtt Endrey és hitvese. Sokat dolgoztak a terven, sok ajtón kopogtattak be, hogy valóra váltsák egy magyar TV-és műsor megvalósítását s ami nem sikerült New Yorkban, sikerült nekik Bridgeporton, hol az állomás vezetősége meghallgatta a tervet és lehetőséget adott Endreyéknek, hogy megvalósítsák az első magyar televíziós műsort Amerikában. Nem volt könnyű dolguk a televízióra jutni, de törhetetlen akaraterejüket nem tudta letörni az állomások vezetőinek rövidlátása. December 19-én és január 2-án magyar szót, magyar zenét és magyar dalt továbbított a bridgeporti állomás a magyar otthonokba. Az Endrey-Páldy művészpár BESZÉD mellett valósággal brillíroztak a szereplők, akik között Gypsy Rózsika és Deutsch László kanyarítottak ki maguknak a siker nagy részéből, de Garda- Endrey Zsuzsi, Garda Tibor, és George Endrey tökéletes művészettel fonták koszorúba azokat az apró gyöngyszemeket, amelyek együttvéve sikeressé tették a bemutatkozót. Hiszem, hogy e vállalkozással Endrey megvalósítja az állandó magyar televíziós műsort és az esetleges ellenvetések dacára megmutatja, hogy ott a helye művészi tekintetben az első úttörők között, kik minden áldozatra hajlandók a magyar kultúra további hirdetéséért a televízión keresztül. Sok szerencsét és kitartást! Deresedés Robotos ------------------ A MAGYAR ALAPÍTÁSÚ VILÁGLAP HETVENÖT ÉVES JUBILEUMOT TART Az Egyesült Államok egyik legtekintélyesebb napilapja, a St. Louis Post Dispatch, mely oly régóta szerepel az országos politikai életben, mint kitűnő hírszolgálati forrás és a korrupciós üzelmek leleplezője, hetvenöt éves jubileumot ünnepel. Magyar szempontból már azért is örvendetes a lap fényes karrierje és mostani háromnegyed százados jubileuma, mert alapítója a magyar származású Pulitzer József a modern amerikai újságírás egykori kimagasló nagy alakja volt. A Post Dispatch most is mindennap a vezércikk rovata élén közli Pulitzer szerkesztői hitvallását, amelyet 1907 április 10-én fektetett le, mikor már nyugalomba vonult és fiára bízta a lap további szerkesztését. Olyan szerkesztői elveket fektetett le ezekben a Magyarországról koldusszegényen kivándorolt Pulitzer, melyek ma is mindenben aktuálisak az amerikai magyar sajtóban is. Igyekszünk követni, noha sohasem ábrándoztunk, még parányi tört részéről sem annak a sikernek, melyet úgy erkölcsi, mint anyagi téren Pulitzer elért, — dacára, hogy mint az elvek mutatják, melegszívű ember volt. ----------------- Sokezer dollárba került partyt rendezett a Gábor mama . . . Míg az itteni újságolvasó közönség az egyik Gábor lány szerelmi kaladjait olvashatja majdnem minden nap az újságában, addig New Yorkban mindenki a mama, Jolie Gábor partyjáról beszél, amely a Hotel Fourteenben volt. Négyszáz vendég volt hivatalos és sokezer dollárba került. ; '1 'B V »• «4P M2 m*é4i*^4>**4>*****^>****é^ JURSIK VIKTOR ADÓSZAKÉRTŐ irodája 4126 CRENSHAAW BLVD. minden adó és könyvelési ügyben készséggel áll rendelkezésére. Nyitva minden este nyolc óráig. Telefon: Ax. 1-1141 HÁROM BILLIÓ DOLLÁRT KÖVETELNEK MNCLE SAMTÓL AZ INDONOK 1626 óta, amikor Peter Minuit 24 dokáért megvásárolta Manhattan szigetét az indiánoktól, lényegesen okosabbak lettek Amerika őslakói. Az Indian Claim Commission előtt 775 elintézetlen ügy fekszik és perek légiója folyik, hogy korábbi indián követeléseket érvényesítsenek. Számos indián törzzsel annak idején komoly szerződést kötött a kormány. A rezervációkról azonban időről-időre elűzték őket, főleg, amikor olajat találtak ezeken a területeken. Az indián ügyek főbiztosa három billióra becsüli az indiánok összköveteléseit.Egy kaliforniai törzsnek birtoklevele van, amely szerint övék az egész nyugati part. Ezért követelnek most illő kártérítést. A Hoover gát területe szintén egy indián törzs tulajdonát képezte. Tízmillióval hajlandók kiegyezni. A perek évtizedek óta folynak, néha döntésre kerül a sor és ilyenkor aztán kapnak némi kárpótlást a vörösbőrűek. A Sioux törzs tagjai az egyik törzsfőnök fiát iskoláztatták, majd egyetemre küldték, hogy ügyvéd legyen belőle. Azt hiszik, ha saját fajtájukbeli ügyvéd képviseli őket a “Nagy Fehér Atya” házéban, Washingtonban, sokkal többre jutnak majd. Eddig nyolc és félmillió dollárt zsebeltek be az indiánok korábbi követelések fejében. Az oklahomai Choctow törzs két és félmilliót kapott, kiket az én vallásom miatt üldöznek. Hozzá is járultam a cél elősegítéséhez, de egyáltalán nem tartom összeférhetetlennek amerikai polgári hűségemmel, Izraellel szemben táplált érzelmeimet, úgy is mint amerikai polgár, úgy is mint zsidó vallású ember.” “Mia azonban egyesek azt állítják, hogy az amerikai zsidók hazája Izrael, ahova igazában véve valamennyien tartoznak, ezzel szemben erélyesen tiltakoznom kell. Ha így állana a dolog, igaz volna a vád is, hogy az amerikai zsidók államhűsége megoszlik a két ország között.” “Azt megengedem, hogy azok az amerikai zsidók, akik kézügyességüket vagy szellemi erejüket készek Izraelnek felajánlani és módjukban áll odautazni, érdemes cél szolgálatába állottak, de ez semmiesetre sem kötelessége a zsidó vallású amerikai polgárnak.” Ha a fennti nyilatkozat szövegében Izrael nevét bármely más idegen állam nevével helyettesítjük, a kifejtett álláspont vezéreivül szolgálhat minden külföldi származású amerikai polgárnak. Egyszersmint leszögezi azt is, hogy nem “amerikai ellenes” viselkedés az, ha bármely más országgal szemben — különösen a hazánkkal szemben — barátságos érzelmekkel viseltetünk és ez a magatartásunk nem bizonyítja, hogy rossz ------------------ Amerikai polgárok viszonya az óhazához A World Jewish Congress legutóbbi genfi közgyűlésén vita indult meg a zsidó amerikai polgároknak Izraelhez, őseik hazájához való viszonyáról. Akadt olyan felszólaló, akinek az volt a nézete, hogy zsidó vallású amerikaiak Izraelt tekintsék hazájuknak és gondoljanak arra, hogy végül is oda kell “visszatérniük.” Ezzel a véleménnyel szembe helyezkedve, Herbert H. Lehman, new yorki szenátor, nyilatkozatot tett közzé, amelyben világosan körülírta az álláspontot, amelyet külföldi származású amerikaiaknak kell elfogadniuk, korábbi hazájukkal szemben, amit a bevándorolt amerikaiak legnagyobb része eddig is követett. A nyilatkozat így hangzik: “A magam részéről élénken érdeklődöm Izrael állam boldogulása iránt és a legnagyobb készséggel segítem elő a jólétét. De nem megosztott alattvalói hűségből teszem ezt, mert nem áll az, hogy Izrael az amerikai zsidók hazája, ahova végül is meg kell térniök. Izraelt pártfogolom, mint amerikai polgár, mert érzem, hogy az eszmények és célok, amelyek Amerikát vezérlik, Izrael ügyeinek az istápolását is megkövetelik. Mint zsidó, természetesen örülök annak, hogy menedéket nyerhetnek Izraelben azok, a 3-ik oldal Cavalcade of America Koszta Márton esete az amerikai közönség előtt az American Broadcasting Co. és Televízió Network műsorán január 19-én, kedden este lesz. “Cavalcade” néven ismert műsort hetente közvetíti az ABC-M TV, s most örömmel értesülünk, a jövő heti műsorára Dr. Sziklay Andor (Andor Klay) által írt értékes könyvet a Koszta Márton esetei hozzák az amerikai közönség elé, mintegy 150 TV és vagy 300 rádióállomáson. A magyar Koszta Márton történetét, drámai erővel festik alá, épp úgy mint a legtöbb amerikai történelmi eseteket, melyet a híres “Cavalcade of America” műsora közvetít hetenként. Felhívjuk olvasóink figyelmét erre, a magyar szempontból igazán érdekfeszítő nagy eseményre, hogy kapcsolják be rádiójukat vagy televíziójukat a jövő kedden este 10-30-kor. Vagy pontosabb időért figyeljék a napilapok Ráidó és TV rovatát. Toin the MARCH OF DIMES January 2 to 31 amerikaiak vagyunk, hanem inkább az ellenkezőjét. MEGHÍVÓ Békeffi László HÁROM ÓRÁS Új évi színházi és kabarétestjére 1954 január 16-án este pont 7:45 órai kezdettel a Plummer Park színháztermében 7377 Santa Monica Blvd. A los angelesi magyar színművészek élgárdájának felléptével BEREGI OSZKÁR mint vendég HATHÁZY MÁRIA — HLATKY EDITH — PATÓCS KATÓ és TATÁR GYÖRGY PULAY ERZSI — SZŐTS PÉTER SUJÁN PÁL — HOFFER ANTAL KISS JÓZSEF — KÖRMENDY FERENC KARINTHY FRIGYES — MÓRICZ ZSIGMOND TÖRÖK REZSŐ — BÉKEFFI LÁSZLÓ legjobb darabjaiban, színműveiben, tréfáiban, jeleneteiben, falusi vígjátékaiban. Dalok, szólók: BÉKEFFI aktuális, helybeli magyar és amerikai konferenszai A zongoránál: WISHY HENRY JEGYEK: $2.40, $1.75, $1.20 árban adóval együtt telefonon megrendelhetők: CRestview 5-6477. Számozott helyek: első három sor $3.60 adóval Ingyen parkoló hely: Buffet. Pontos kezdés. Számok alatt az ajtók zárva lesznek. Minden magyart szeretettel vár a magyarság legnagyobb mulattatója BÉKEFFI LÁSZLÓ