Californiai Magyarság, 1964 (42. évfolyam, 11-46. szám)

1964-03-13 / 11. szám

te lí Uh, Toa ! W o M AZ AMERIKAI 5» |? ° 5ZLÓHOZ | | ALLEGIANCE TO ib OF THE UNITED * £ ? AMERICA AND REPUBLIC FOR =­­' STANDS; ONE NDER GOD, INDI­­WITH LIBERTY STICE FOR ALL. CALIFORNIA! , MAGYARSÁG Established in 1922 _____(CALIFORNIA HUNGARIANS) Phone: Hollywood 3 3473 An American Newspaper in Hungarian Language The Only Hungarian Weekly Newspaper West of the Mississippi Edited and Published Every Friday by ZOLTÁN V. SABADOS, 648 N. Western Ave., Los Angeles, Calif. 90004 - ------- -------- "■■ ■ 1 " 1 ^ ■■■ .............. ................ .. VOL. XXXXII. 11. LOS ANGELES, SAN FRANCISCO, CALIF., FRIDAY, March 13, T964. SINGLE COPY 15 CENTS A szabadság ünnepe Március idusán a szabadsá­got ünnepeljük. A magyar sza­badságot, amely a világ színe előtt porba tiporva, meggyaláz­va fekszik, de él a lelkek mé­lyén a vasfüggönyökön innen is, meg túl is. Hőseinket ünnepeljük, akik ezer év óta vigyázói voltak a magyar gondolatnak s akik é­­letüket áldozták az örök Ma­gyarországért égő oltár tüzén. 1848 március tizenötödike egyik állomása annak a küzde­lemnek, amely ősidők óta fo­lyik a szabadság eltiprói ellen. Mit kívántak a márciusi if­jak? Talán csak annyit, hogy ma­gyarul beszélhessenek, hogy hazafias érzelmeik miatt ne keljen börtönbe menniük, hogy idegen hatalom ne avatkozhas­son bele az ország ügyeibe és hogy mindnyájan egyenrangú, szabad polgárai lehessenek a szabad hazának. És mit kívántak száznyolc­­évvel később az októberi ifjak. Semmi többet, csak annyit, a­­mennyit azok a márciusiak, a­­kiket éppenúgy elsöpört és meggyilkolt a zsarnokság, mint dicső utódaikat. Az emberiség történetében mindig a szabadságért való küz­delmek jelentették a forduló­pontot, mert a levert szabad­ságharcok nyomán emberibb lett az élet és nem lehetett megakadályozni a fejlődést. Az emberiségen és a történelmen csak átmenetileg lehetett erő­szakot elkövetni, de nem lehe­tett lefoglalni hosszú időre egy párt, vagy egy eszme céljaira. Tudják ezt a mindenható zsar­nokok is és tudják azok is, a­­kik kiszolgálják a zsarnokokat. Ma a tekintély uralja a tör­ténelmet. Az atombombás, kan­csukás, fenyegetést tajtékzó, félelmet ébresztő, börtönt és tarkonlövést ígérő Tekintély. A hősök mindig az ilyen gon­dolkodást és cselekvést meg­bénító tekintély ellen keltek fel és áldozták fel életüket, pél­dát mutatva mindazoknak, akik a történelmi tekintély helyett a történelmi igazságot akarják az emberiség sorsának tenge­lyébe állítani. Példát mutattak a mi hőse­ink is a végső elszántság és a szabadságért kiálló halált meg­­vető bátorság csodálatos pél­dáját. Tettekkel írták be nem­zetünk nevét a történelembe, amelynek lapjai a tettek szá­mára vannak lefoglalva. Kiál­lásuk irányitó fény a mai, vég­ső leszámolás felé sodródó vi­lágnak. Igaz! Zászlójuk porbahullott de magasra emelt megbecsülé­sünk és felemeli majd az a nemzedék, amely hajlandó lesz újra meghalni az emberiség legszentebb eszméjéért. A SZABADSÁGÉRT! írja: METZGER NÁNDOR Mindig érdekes élmény volt bekocogni Shigeru Yoshida sze­nior diplomata kodzsimacsa re­zidenciájába. Kann a tokiói ut­ca hangos volt a frontra masíro­zó menetszázadokat kisérő ze­nekarok, durrogó tüzijátékra­­kéták és a hangos hazafiasságra feltüzelt tömegek banzájainak lármájától. De benn, Yoshida kertjében halkan csörrent a ka­vics a látogató léptei alatt, hal­kan nyílt az ambitusajtó, hal­kan a szaloné, ahol angol bőrfo török, dúsan megrakott könyv­­szekrény, mahagóni íróasztal s kínai szőnyegek csendéletében fogadott családi címerdíszes ha­ori­ kimonójában a házigazda. A szalon urával és a hangta­lan ceremóniával felszolgált Lipton Teájával ott állhatott volna a Viktória királynő kora­beli londoni Whitehall, vagy a­­kár a ferencjózsefi bécsi Ball­hausplatz bármelyik palotájá­ban, olyan hagyományos forma­litás és csendek csendje honolt benne. De a fensőbbséges úr, Yoshida Shigeru, a hajlíthatat­­lan amerikabarát, a csendesóce­áni japán katonai diktatúra szó­kimondó ellenlábasa üldözött vad volt a saját házában. A To­­jo-kormány rendőrei és csend­őrei éjjel-nappal figyelték min­den lépését és lenyomozták minden külföldi diplomatával való érintkezését. Megértéssel a lehető legrövidebb időre kor­látoztam ottlétemet: negyed­­évenkint átadtam néki a sibu­­jai villájában elhelyezkedett kö­vetségünk házbérét Végh Mik­lós követünk csekkjén. Mig ő kiirta a szokásos nyugtát addig én kiittam a teámat, azután há­ziurunk jó egészséget kívánt kö­vetünknek, majd japános meg­hajlással elbúcsúztunk egymás­tól s pillanatokkal később meg­int kiűnt voltam a háborús To­kió zajos forgatagában. Egy na­pon azután Yoshida kikerült a forgalomból. A Tójó-kormány fogságba vetette szókimondá­sért. Onnan a Tokióba bevo­nult MacArthur tábornok sza­badította ki, s ő lett a háború utáni Japán első, egyben egyik legkiválóbb liberális-konzerva­­tív miniszterelnöke, a macarth­ori alkotmány alapján haladó Japán újjáépítője. Tójóék hegemóniára töreked­tek Keletázsiában, sorsuk for­dultán saját kardjukba kellett dőlniük, Yoshida angolszászba pán-kínai e­g­yüttműködéssel tartotta egyedül lehetségesnek a keletázsiai krízis megoldását. MacArthur és Yoshida közös vállvetésének, Washington és Tokió legszorosabb összműkö­­désének meglett az eredménye. Japán ma újra Ázsia vezető ipa­ri és kereskedelmi állama, a US leghűbb szövetségese. A 85 éves Yoshida Shigeru most az­után elérkezettnek látta az időt arra, hogy nemzeti Kína és Ja­pán annyi tragikus történelmi összecsapás után baráti jobbot nyújtson egymásnak és a tokiói kormánnyal teljes egyetértés­ben a foriózai Taipeibe repült hogy ott régi barátjával a 76 é­­ves Chiang Kai-shek generalisz szimó elnökkel — aki katonai (Folytatás a 2-ik oldalon) MAGYAR VAGYOK! A pusztulásnak szörnyű éjjelén. Mint Jákob - én is harcolok veled Ura­mi! És nem eresztlek addig innen el, Mig meg nem áldod magyar népemet. Magyar vagyok... a csonka, nyomorult Világcsufjázó összetört remek. Kinek teste roncs, vére elfolyott. És én is mégis harcolok Veled. Harcolok Veled, a Te fegyvereddel, Lelkemmel, amit Te adtál nekem Uram! Harcolok Veled, az én földemért. Amit Te adtál, hogy mogyoré legyen. Enyém e föld s ezt nem adom: Nem adom oda senkinek Uram! És ha Te kivonnád tőlem venni el. Neked is ezt nyögné a végszavam---­Nem tehetem... nem adhatom, Uram! De nem Uram... Te nem kivonod ezt, A sors az, amely ellenemre tört, A sors, melyet poklok vak dühe Az emberek bűnéből összeszőtt. Isten országát döntni meg vele. De nekem elég... elég volt Uram! Egy ilyen sors szörnyű csapasiból. Nem hajtom többé igába fejem. Pokol jóromát tovább nem viszem. Lerázom, letépem a láncokat. Leszek harcoló és leszek szabad. A porban csúszva nem könyörgök már Eszeveszett gőg hegymorzsáiért. Könnyem se lássa többé senkisem. De ami az enyém, azt visszaveszem. Apáim sírja, fiam bölcsője, A poklok kohójában nem vész el És Tenéked Uram. ----Magyarok Ure! Tenéked engem segíteni kell! Egyedül állok rémek éjjelén Magyarok Ura, Téged hívlak én. Erődet kérem poklok ellenébe Áldásod kérem, népem küzdelmére, Te légy a pajzs, a vért, a kelevéz... A hitványokat porba sújtó kéz. Te légy vezérem, égi csillagom. Uram, hiszen hazámat akarom. Hazámot kérem----hazám keresem. Az üdvösségnél drágább ez nekem. Mit ér ez ég, a föld, a mennyország. Ha nincs Hazám, ha nincs Magyaror­szág. Szörnyű éjjelén a nagy pusztulásnak, Mint Jákob, én is harcolok veled Uram? És nem ereszitek addig innen el, Mig meg nem áldod magyar népemet. ANONYMUS Hírek mindenhonnan WASHINGTON — Johnson elnök hetedik fehérházbeli saj­tókonferenciáján kijelentette, hogy szívesen találkozna De Gaul­le tábornok francia elnökkel egy megfelelő időpontban, ha egy ilyen találkozó kölcsönösen kielégítő lenne, ha akadna egy olyan kérdés, amelyet kölcsönösen kidolgozhatnának. Ugyanakkor el­nökünket érdekelné egy Kruscsevvel való találkozás is, bár, mon­dotta, Moszkva és Washington között “megfelelő” a viszony és ezért egy találkozó nem sürgős. SZAIGON — Nguyen Khanh vezérőrnagy miniszterelnök egy egész évre szóló úgynevezett nemzetmentő és felvirágoztató programot adott népének. Rádióüzenete alig néhány órával előz­te meg a McNamara hadügyminiszter vezetésével ideérkezett a­­merikai katonai és politikai missziók Az új program a vietnami nép egységének, bizalmának és támogatásának megteremtését te­szi meg első feladatul a kommunisták elleni háború sikeres befe­jezésére. NICÓZIA — Makariosz érsek, Cyprusz elnökének mesteri diplomáciával sikerült elérnie, hogy nem NATO, hanem UN-csa­­patok fogják a további polgárháborút megakadályozni. Az érsek­elnök ezek után valószínűleg arra fog törekedni hogy az 1959-ben Zürichben és Londonban kötött angol-görög-török egyezményt, a­melybe a cypruszi lakosságnak vajmi kevés beleszólása volt s a­­mely nem adott teljes függetlenséget a szigetországnak, odamó­­dosítsa, hogy Cyprusz tényleg önálló lehessen és hogy esetleg megvalósíthassa az “enózis”-t, azaz a Görögországgal való egye­sülést, amely eddig a török ellenálláson megbukott. ATHÉN — Az elmúlt héten elhalálozott 62 éves I. Pál görög király temetése most csütörtökön ment végbe az athéni Székes­­egyházból A norvég, svéd, belga és dán királyok személyesen je­lentek meg, Fülöp herceg, az elhunyt király unokafivére, II. Er­zsébet angol királynő férje Angliát képviselte a temetésen. U­­gyancsak jelen volt Rainier monacói herceg Grace hercegasz­­szonnyal. Pál király fia, Constantine az új király jegyese, Anne Marie 17 éves dán hercegnő, valamint a dán királyi ház minden tagja is részt vett a nagyon népszerű uralkodó végtisztességén. WASHINGTON, D.C. — Északvietnam az elmúlt hat hónap­ban lényegesen felfokozta a Viet Cong guerilla haderő muníció­­ellátását, mondotta McNamara hadügyminiszter sajtóértekezle­­tén. Ugyanakkor kijelentette, hogy vietnami látogatása pontos vizsgálat alá veszi a Délvietnamnak nyújtott US segély mértékét és annak eredményét. Az Egyesült Államok — mondotta — min­den segítséget megad Délvietnamnak, hogy az ország védelmét biztosíthassák. GENF — Adrian S. Fisher tudtára adta a 17­ nemzetes lesze­relési konferencia delegátusainak, hogy az Egyesült Államok a Rowe massachusettsi Yankee Atomic Electric Co. 57 millió dollá­ros erőműtelepén elhelyezett, az ország egyik legnagyobb nukle­áris reaktorát állandó nemzetközi ellenőrzésre bocsájtja még ak­kor is, ha a Szovjetunió nem követi a példát. Tsarapkin szovjet delegátus csak a vállát vonogatta, bizalmatlanságot fejezett ki. De ki tudhatja, hogy mi ment végbe a fejében. LONDON — Izgalmas szócsata volt az itteni képviselőházi­ban Sir Alec Douglas-Home brit miniszterelnök és Harold Wilson munkáspártvezér képviselő között. Először is egy sajtóközlemény­ben foglalt kitétel miatt, amely szerint Wilson munkáspártvezér állítólag olyan nyilatkozatot tett, hogy a munkáspárt szívesen át­adná az angol flottát a NN-nek. Ezt a kijelentést Wilson energiku­san megcáfolta. A másik szócsata akörül forgott, hogy Anglia nem egyezik bele abba, hogy a délvietnami háborút kiterjesz­­szék Északvietnam területére. A múlt hónapban Johnson elnök­kel való tárgyalása idején Sir Home csak annyit jelentett ki elnö­künknek, hogy Délvietnam ügyében Anglia a US mögött áll, ami­vel szemben Johnson elnök biztosította a brit miniszterelnököt, hogy viszont Malajzia ügyében a US Anglia mögött áll. BONN­d Adenauer volt kancellár úgy nyilatkozott, hogy a mai szovjetdiplomácia egyrészt az Egyesült Államok gyengítését, másrészt Nyugatnémet-, Francia- és Olaszország közelebbvonását a Szovjetunióhoz tűzte ki céljául, hogy ezáltal erősítse pozícióját kommunista Kínával szemben. A volt nyugatnémet kancellár szí­vesebben látta volna, ha az amerikai búzakivitelt a Szovjetunióba valamelyes szovjet diplomáciai vagy katonai engedmény előzte volna meg. Adenauer kétli azt is, hogy Kruscsev annak idején minden orosz távlöveget kiszállított Kubából. Franciaország ka­cérkodását kommunista Kínával, Moszkvával és egyéb kommunis­ta országgal diplomáciai kalandozásnak bélyegezte.

Next