Californiai Magyarság, 1967 (45. évfolyam, 14-35. szám)

1967-04-07 / 14. szám

2-ik oldal CALIFORNIA! MAGYARSÁG NO. 14. 1967. április 7., CALIFORNIA* # MAGYARSÁG CALIFORNIA HUNGARIANS) Published Every Friday by ZOLTÁN V. SABADOS, Editor-Publisher • NORTH WFSTERN AVENUE LOS ANGELES, CALIFORNIA 90004 Phone: Office: HOIlywood 3-3473 f. turlpHon Rates in the Ü.S.A. ío uO ror a Year — $3.50 for Six Months In Foreign Countries $7.00 for a Year — $4.50 for Six Months litered os second-class matter September 30, 1926 at the post office of Los Angeles, California, under the Act of March 3, 1879. • •-LOhv —-Ob»-«- ' \T LOS ANGELES, CALIFORNIA." Hónapok óta, minden este táblás házak előtt játszák a bu­dapesti Fővárosi Operettszínházban Kálmán Imre örökszép mu­­zsikájú operettjét, a MARICA GRÓFNŐT és abban Török Béla tiszttartó szerepét természetesen SÁRDY JÁNOS alakítja. Esté­­ről-estére “vastaps” köszönti minden jelenetét. Ennek a kima­gasló sikernek átfűtött, forró hangulatát hozza most magával­­Sárdy János Los Angelesbe a Lindy Opera House-ba május 20- án, szombaton este és 21-én, vasárnap délután. Az itteni magyar közönség előtt énekli el nagysikerű dalait és elénk varázsolja a Marica grófnő daliás férfihősét is. — A pesti dunaparti esték szépségét és fényeit s a nagyoperettek csillogó romantikáját idézi fel előttünk Sárdy János, akinek vendégszereplése hosszú időre szóló élményt igér az itteni magyar közönségnek. Örömteljes vasárnap a Szent István templomban Városunk katolikus hívői hálatelt szívvel, a meghatott­ságtól könnyben úszó szem­mel hallgatták az elmúlt va­sárnap új plébánosuk, Ft. Horváth Benedek prédikáció­ját a Szent István templom­ban, mely kicsinynek bizo­nyult e napon a nagyszámú hi­vősereg befogadására, a jelen levők fele része a szabad ég alatt, az udvaron hallgatta a szentmisét. A szószékről az új plébános szavai szive mélyéből jöttek. “Isten hozott minden ma­gyart haza...” szólott. Monda­nivalóját lényegében három dolog körül csoportosította: Először is fogjon minden magyar kezet a másik magyar­ral. Tegyük most félre a múlt sérelmeit. Bocsásunk meg egy­másnak, hogy az Isten bocsá­natát elnyerhessük. Második: legyen a templom a szent egyetértés helye. — Nyújtsunk szerető jobbunkat a más nyelvüek felé is. Nehéz volt nekünk a múlt, tegyük számunkra könnyűvé a jelent és a jövőt. Rajtunk áll, hogy Szent István álma itt valóra váljék. Április 9-én, vasárnap, a német bazár alkalmával, je­lenlétünk legyen az első gesz­tusa nyílt, szerető magyar szí­vünknek. Próba lesz április 9- e mennyire megyünk az egy­másmegértés útján. Harmadik pontul az ifjúsá­got említette. Rajtunk áll, hogy átvegyék a vártát, ha minket elnyelt már a sír. E napon volt, a szentmise után a Szent István Egyesület szokásos első vasárnapi ebéd­je, taggyűlése és műsorral egybekötött vacsorája. Az ebéden több mint 200- an vettek részt. Álló ünneplés­ben részesítették a belépő lel­kipásztort, akit Dr. Thiery Á­­kos üdvözölt pár közvetlen szóval. Rövid beszédét a him­nuszból vett idézettel fejezte be: “Megbünhődte már e nép a múltat s jövendőt”.­­ Utá­na Passuth Gyula emelkedett szólásra, serkentve a megje­lenteket a Szent István Egye­sületbe való tömörülésre, a­­mely megalapozta az egyház­­községet. — Ft. Horváth irán­ti szeretet megnyilvánulása volt Bartók Ferenc 56-os hon­fitársunk gesztusa, aki szüle­tésnapját ünnepelte és két nagy üveg pezsgőt helyezett a tisztelendő úr asztalára. A konyhában szorgoskodó höl­gyek pedig hatalmas tortával lepték meg. Az esti műsoros előadás a­­latt is zsúfolva volt a Ft. Lani Memorial Hall. A változatos és érdekes másfél órás program rendezője Vincze Attila volt, akinek Tulipán Record báljá­ról és Los Angelesről készült színes filmje nagy sikert ara­tott. Feszült érdeklődéssel néz­ték Romváry Ernő főmérnök űrkutatásról bemutatott u­­gyancsak színes értékes, tanul­ságos filmjét. A János Vitéz Bagó jelenet Montag Kati és Vincze Attila előadásában nagy tetszést aratott és lelkes tapsot kapott Lindler Olga mű­vészi zongorakíséretéért és a közreműködő Szent István é­­nekkar. Egy másik kedves je­lenetet is fel kell jegyeznünk, amikor Vincze Attila bemutat­ta a nézőközönségnek Ft. Hor­váth Benedeket, szónoklat he­lyett csak ennyit kért, hogy énekeljék el közösen “Szeres­sük egymást gyerekek” — en­nek mindenki szívesen tett e­­leget. Reméljük úgyis lesz. Sajnos a zenekar távolmara­dása miatt a behirdetett tánc ez esten elmaradt, azonban ga­rancia van rá Vincze Attila személyében, aki teljhatalmú megbízást kapott a további mű­sorok vezetésére, hogy ez a jövőben nem fog többet elő­fordulni. ÚJ GYÁRAT építenek fel a régi paksi konzervgyár mel­lett. A régi épületeket részben, lebontják, részben az új gyár segédüzemévé alakítják át. Wass Albert DÉL-CALIFORN­IÁBAN IRODALMI EST 1967. április 28. péntek Patriotic Hall 1816 Sp. Figueroa St., L.A. BESZÁMOLÓ 1967. április 29, szombat — San Diego ISTENTISZTELET, UTÁNA EBÉD 1967. április 30, vasárnap d.e. Ontarioi Ref. Egyház 1053 S. 6th. Street, Ontario, Calif. SZÉCHENYI TEA 1967. április 30, vasárnap. University Women's Club 540 So. Catalina St. L.A. Részletes műsorok külön bejelentés szerint Világhelyzet (Folytatás az első oldalról) szűkölködik drámai magaslatokban (itt XIII. Leó pápának 11891- ben kiadott Rerum Novarum című enciklikájára gondolok, a­­melyben az a korszakalkotó "modern" pápa birokra kelt a Mar­xizmussal és szankcionálta a munkásmozgalmakat, a szakszer­vezeteket és követelte a munkás és munkája elismerését). Így amikor Pál pápa a társadalmi igazságtalanságokról szól, kieme­li, hogy egynehányuk az égre kiált, valaminthogy tűrhetetlen botrány az is, hogy a nemzetek annyi pénzt pocsékolnak öldök­lő fegyverekre. Inti a világot, hogy a háború elmaradása nem jelenti még a béke eljöttét és hogy egy forradalom, mint olyan (kivéve egy igazolt felkelés egy olyan zsarnokság ellen, amely pusztulással fenyegeti a fundamentális emberi jogokat és a köz­jót az országban — itt legyen szabad az 1956-os budapesti sza­badságharcunkra gondolnunk) csak újabb igazságtalanságokat teremthet, súlyosabban kibillentheti az erők egyensúlyát és ú­­jabb katasztrófát hozhat... Szociológiai tekintetben a pápai üzenet azt az etikai felfo­gást veszi alapul, hogy a népesség túlszaporodásának természe­tes zsilipje az absztinencia rezonás alkalmazása. Népszerűbben kifejezve: két ember frigyében az örök szerelem, ne a kérész­életű érzékiség — sex — legyen a zsinórmérték. Mert csak a sze­relem ismer áldozatot, az érzékiség soha. Csak követeli azt. A Középkelet is a világ gondja. Két feltámasztottunk van: a Szovjetunió, ezt Hitler légióinak csizmái alól, a már-már sem­miből mentettük ki új létre és a vöröscsillag ötvenesztendős ju­bileumára, és Egyiptom, ezt pedig leghűbb szövetségeseink á­­gyúinak torkából ragadtuk ki és adtunk táltoslovat elnöke, Nas­­­szer alá. Sztálintól napjainkig rúgás, ócsárlás, agresszió a fizet­ségünk, csupán Nasszer kísérletezett barátságunkkal. De Dulles külügyminiszter nem beszélt arabusul. Mi volt Nasszer bűne? Eltávolította a világ egyik legrosszabb kormányát Kaioróból, gyorstalpaló neveléssel igyekezett az egyiptomi fellahinokat a modern világba állítani, a nyavalyáktól sújtott nép számára kór­házakat építeni, bennszülött orvosokat és mérnököket képezni, gyógyszertárakat nyitni az országban, ipart fejleszteni, feljaví­tani a mezőgazdaságot, megszabadítani népét az önző idegenek­től, de legfőképpen a vérén és verejtéke élősködő egyiptomi fe­udális földesuraktól. Amikor a nílusi öntözőgát építésére Nasszernek nem volt egy lyukas garasa se és Dulles durcásan elfordult a kasszától, Moszkva belenyúlt a zsebébe és hitelezett. A Kreml alkalmasint tudott arabusul, így került a két feltámasztottunk komaságba Aswánnál, a Nílus mentén, ahol azóta szovjet haditengerészeti egységek ladikáznak baráti látogatóban a francia Ferdinand Marie de Lesseps vicomte építette szuezi csatornában. A furcsa csak az, hogy értjük az olajmilliomos arab sheikek nyelvét és a perzsa sahét is. Ennek 14 Rolls Royce és 58 Cadillacja, jelrepü­­lőgépje és sok-sok vidéki kastélya van, ahonnan vadászni jár. Érdekes, hogy Nasszer éppen olyan emberektől akarja megsza­badítani országát, mint amilyen a perzsa sah. Nasszer veszettül antiszemita. A cionisták fájdalmas tüskét raktak a szemébe azzal, hogy az arab világ közepén egy függet­len — és ami még fájóbb — életképes politikai államot hívtak életre az arab világ közepén. Nasszer lelkében mindennap hadat üzen Izraelnek. Legszívesebben egy atomszivaccsal letörölné a térképről. Ahányszor szólásra emelkedik a kairói arab fórumon, kénes tüzet lehelt Jeruzsálem, a tragikus zsidó és keresztény Szentföld ellen. Ebben a kénes atmoszférában töltődnek meg Szíriától Kairóig szovjet katonai vasáruval az arzenálok, hogy egy adott pillanatban legyen a szemita testvéreknek mivel egy­más torkának menni. És hogy az adott pillanatban egy kommu­nista hídfő vehesse át a kommandót Európa, Ázsia és Afrika ka­pujában Szueztől Ádenig. De a szabad világnak nem érdeke egy közelkel­eti kaland. Elég a Koreákból és Vietnamokból. A most Amerikában járt Ben Gurion, Izrael nagytekintélyű, bölcs miniszterelnöke leg­újabban azt az enunciációt tette, hogy Kairónak és Jeruzsálem­nek ki kell egyeznie, hogy le kell ülni a tárgyalóasztalhoz és be kell gyógyítani a sebeket. Tegyük hozzá, hogy a nagy kulturális múltú arabság nem utasíthatja vissza sokáig a nagyvilág előtt a nem kisebb törvényhozói és etikai múltú ószövetségi zsidó nép élvonalon haladó Ben Gurion józan invitálását a kiegyezésre. Mi több, a közelkeleti kibontakozást a Vatikántól Washing­tonig támogatnunk kell, még mielőtt felrobban a levantei pus­kaporoshordó. Annál is inkább, mivel Gamal Abdel Nasser és Ben Gurion a maguk portáján modern államokat varázsolnak az arab sivatagban, Európa, Ázsia és Afrika küszöbén. Ennél többet nem kívánhat a szabad világ. De­­ nem is várhatja ölhe­tett kezekkel, hogy csoda történjék. Fel kell tárni az ingujjat, háborúban állunk a Távolkeleten, építünk békebástyákat a világ zavar stratégiai pontjain.

Next